201448. lajstromszámú szabadalom • Malonsav-származékokat tartalmazó növényi növekedést csökkentő készítmények és eljárás új malonsav-származékok előállítására

HU 201448 B gok nem csökkentik vagy nem befolyásolják kedve­zőtlenül a hatóanyag aktivitását és nem károsítják a kezelendő növényt sem. A más biológiailag aktív anyagokra példaképpen említhetünk egy vagy több inszekticid, herbidd, fungicid, nematicid, miticid vagy növényi növekedést szabályozó anyagot. Az (1) általános képletű malonsav-származéko­­kat tartalmazó készítményeket a növényzetre el­őnyösen az átlagos vagy szokásos növekedési körül­mények között juttatjuk ki. A találmány szerinti készítményekkel a növekedés csökkenését érhetjük el mind a növényi növekedés vegetatív szakaszában, mind a reproduktív szakaszában. A találmány szerinti készítmények felhasználha­tók a mezőgazdaságban, a kergazdálkodásban és rokon területeken általában mind nyitvatermők, mind zárvatermők esetében, közelebbről olyan nö­vényzet esetén, mint a faszerű növények és a gyep­­fűfélék. A találmány szerinti készítmények tehát felhasználhatók például közlekedési területeken a vegetáció magasságának ellenőrzésére vagy növe­kedés késleltetésre fák és bokrok nyírása után, hát­rányos ökológiai hatások nélkül. A leírásban növény alatt általában bármely me­zőgazdasági vagy kertgazdálkodási növényt, fasze­rű növényt, dísznövényt és gyepfűféléket értünk. A találmány szerinti készítményekkel kezelhető fa­szerű növényekre például megemlíthetjük a vörös juhart, nyugati platánt, vörös tölgyet, amerikai szil­fát, hársot, páfrányfenyőt, tölgyféléket, kőrisfélé­ket, juharféléket, almafákat, kínai szilfát, vadalmát, orosz olajfát, ezüstjuhart, cukoijuhart, vízitölgyet, nyárfát és a tűlevelű fákat. A találmány szerinti készítményekkel kezelhető egyéb növényekre csu­pán példaképpen megemlíthetjük a kukoricát, gyportot, édesburgonyát (batátát), burgonyát, lu­cernát, búzát, zabot, rizst, árpát, rozst, cirokot, ba­bot, szójababot, cukorrépát, napraforgót, dohányt, paradicsomot, canola-t, hulló gyümölcsöket, cit­rusféléket, teát, kávét, olajbogyót, ananászt, kaka­ót, banánt, cukornádat, olajpálmát, egynyári dísz­növényeket, faszerű bokrokat, pázsitféléket, dísz­növényeket, örökzöldeket, fákat és a virágokat. A találmány szerinti készítmények tehát növényi növekedést csökkentő hatásúak. A találmány sze­rinti készítmények nagy biztonsággal alkalmazha­tók olyan értelemben, hogy a növényi növekedést szabályozó hatást kiváltó koncentrációban nem égetik meg vagy nem károsítják más módon a nö­vényt, továbbá ellenállók az időjárással szemben, 5 amely magába foglalja az eső által okozott lemo­sást, az ibolyántúli fény, oxidáció vagy nedvesség jelenlétében bekövetkező hidrolízis elleni ellenáló­­képességet, továbbá legalább azt, hogy az említett 5 lebomlás, oxidáció vagy hidrolízis során képződő anyagok nem károsítják a növényt, azaz nem okoz­nak fitotoxicitást. A találmány szerinti készítmé­nyekben alkalmazhatunk hatóanyagkeverékeket is, illetve a találmány szerinti hatóanyagokat kombi- 10 nálhatjuk más biológiailag aktív anyagokkal, mi­ként ezt a korábbiakban részletesen ismertettük. 1. Példa 3-/(4-Fluor-fenil)-amino/-3-oxo-propionsav-eti 15 lészter előállítása Nitrogéngázzal átöblített, levegővel kevert reak­cióedénybe bemérünk 4,44 g (0,04 mól) 4-fluor-ani­­lint, 4,05 g (0,04 mól) trietil-amint és 200 ml tetra­­hidrofuránt, majd az így kapott elegyhez intenzív 20 keverés közben szobahőmérsékleten adagolótöl­csér segítségével gyorsan hozzáadunk 6,02 g (0,04 mól) etil-malonil-kloridot, ezután pedig az adagoló tölcsért néhány ml tetrahidrofuránnal át­öblítjük. A kevert reakcióelegy hőmérséklete 25 42 °C-ra nő, majd fehér csapadékként trietil-amin­hidroklorid válik ki. A reakcióelegyet szobahőmér­sékleten mintegy 2 órán át keverjük, majd a trietil­­amin-hidrokloridot kiszűrjük, oldószerrel mossuk és szárítjuk, 5,2 g-ot (0,04 mól) kapva. A szűrletet 30 ezután forgó bepárolóban az oldószertől megsza­badítjuk, majd az így kapott bíborszínű csapadékot feloldjuk metilén-kloridban. A kapott oldatot egy­más után 75-75 ml 2 n sósavoldattal háromszor, majd 75-75 ml vízzel kétszer mossuk, magnézium- 35 szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A kapott nyers szilárd terméket először etil-acetát és cildohexán elegyéből átkristályosítjuk, majd flash­­kromatografálásnak vetjük alá. így 3,47 g (0,015 mól) mennyiségben a 68-71 °C olvadáspontú 40 cím szerinti vegyületet kapjuk. Elemzési eredmények a C11H12FNO3 képlet alapján: számított: C% = 58,66, H% = 5,37, N% = 6,22; talált: C% = 58,61, H% = 5,35, N% = 6,36. 45 2. Példa Az 1. példában ismertetett módszerhez hasonló módon más vegyületek is előállíthatók. A 2-76. vegyületek szerkezetét és fizikai állandóit az A. 50 táblázatban soroljuk fel. 6 A. Táblázat (7) általános képletű vegyületek A ve- Helyettesítők Elemzési eremények Olva­gyület R’i Z’i T\ számított Talált dáspont sorszá­ma: c% H% N% C% H% N % (°C) 2. C2H5 4-C1 N(CH3) 56,36 5,52 5,48 56,25 5,53 5,21 49-52 3. 4-CN NH 62,06 5,21 12,07 61,68 5,09 11,99 101-103 4. 4-C2H5 » 63,86 6,51 5,32 63,79 6,57 5,34 67-70 5. 3,5-02 n 47,85 4,02 5,07 47,86 4,14 5,08 67-69 6. 3-CF3-4-Br » 40,70 3,13 3,96 40,69 3,24 3,97 69-72 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom