201447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőilonca elleni védekezéshez
HU 201447 B A találmány tárgya eljárás szőlőilonca elleni védekezéshez. A szőlőilonca a szőlőművelésben világszerte a legfontosabb kártevők közé tartozik. Az Európában és Elő-Ázsiában előforduló két lepkefaj Eupoecilia (Clysia) ambiguella (Hb.) és Lobesia (Polychrosis) botrana (Schiff.). Éghajlati igényeiknek megfelelően az Eupoecilia az Alpoktól északra lévő szőlőtermelő területeken fordul elő, a Lobesia a déli vidékeken van (Dél-Svájc, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Izrael stb.). Tehát az Eupoecilia a fontos bortermelő országokban (Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban) fordul elő és jelentős termésveszteséget okozhat. Eddig a szőlőiloncát szokásos szerekkel, azaz hagyományos rovarölő szerek felhasználásával nem specifikusan irtották. Kívánatos azonban, a célzott irtás a haszonrovarok (pl. fürkészdarázs-fajták és rablóatka) kímélése mellett. Ismeretes, hogy a lepkéknél a párzásra kész nőstények szexuális csalogatóanyagot (feromon) termelnek, és a környezetbe ezt kibocsátják; a hím lepkék a csalogatóanyag alapján fajspecifikusan rátalálnak a nőstényekre. Alapvetően három különböző módszer létezik a növényvédelemben a szexuális csalogatóanyagok felhasználására. Az úgynvezett feromon csapdákban mesterséges szexuális csalogató csalétek van. A csapdákat a veszélyeztetett fertőzési környezetekben kiakasztják; a hím lepkék csapdába esése bizonyítja a kártevő jelentkezését. Ez a módszer fontos segédeszköz az integrált növényvédelemben a szokásos módszerekkel végzendő védelem legkedvezőbb időpontjának meghatározásához (ún. monitorin). Egy további módszer szerint a csalogatóanyagot rovarölő hatóanyaggal kombinálják. Lehetőség van a csalétekhez vagy csapdához rovarölőszerek hozzáadására, vagy csak a csapda közvetlen környezetének a kezelésére. Ebben az esetben a nagy távolságból odacsalogatott hímek pusztítására van mód (befogási módszer). A környezet károsítása elviselhető mértékűre csökken. A harmadik módszer szerint a légteret szexuális csalogatóanyaggal vagy hasonló, például zavaró hatású anyaggal telítik (megzavarási vagy konfúziós módszer). A hím lepkék a nőstények megtalálásában megzavartak és ezáltal a párosodás akadályozott. Ebben az esetben a védendő növényültetvény teljes területén nagymennyiségű csalogatóanyagot egyenletesen kell eloszlatni a légtérben, hogy a hímek mindenütt a szaganyag jelenlétét érezzék, és tájékozódási képességük csődöt mondjon. Ebben az eljárásban olyan anyagok is felhasználhatók, amelyek a faj szagtartományában nem fordulnak elő, de a hímek tájékozódási szerveit (antennák) zavaró ingerek keltésével kikapcsoljuk (Birch (de.): Pheromones, North Holland Publ. Co. 1974.) A szexuális csalogatóanyagok alkalmazására utóbb említett módszernél is csak viszonylag kis mennyiségű hatóanyagra, gyakran a klasszikus rovarölő hatóanyagok szokásos adagjainak tört részére van szükség. Ez a módszer tehát egy rendkívül szelektív, nem toxikus irtási módszer az egyéb or1 ganizmusok, elsősorban hasznos organizmusok lehetséges legnagyobb kímélése mellett. A szőlőilonca elleni védekezéshez eddig nem használták a megtévesztési módszert, mivel a feromon csapdákkal végzett kísérletekből és ennek tudományos módszerrel (szélcsatorna kísérletek) való kiértékeléséből arra a következtetésre jutottak, hogy az ismert csalogatóanyagnak, nevezetesen a Z-9-dodecenil-acetátnak a természetes anyagnak megfelelően rendkívül tisztának kell lennie. Fenti anyag ipari elegyei például a csapdakísérleteknél rendszeresen csődöt mondtak. Megállapítottuk, hogy éppen a dodecenil-acetát ipari előállításánál képződő Z-9- és E-9-izomerek elegye a megtévesztési módszernél a természetes feromon hatásával egyenrangú. A találmány tárgya tehát eljárás szőlőilonca elleni védekezésre a megtévesztési módszerrel oly módon, hogy megtévesztő szerként Z-9-dodecenilacetát és E-9-dodecenil-acetát 100:1-1:100, előnyösen 99:1-90:10 tömegarányú elegyét alkalmazzuk. Ilyen elegyek a dodecenil-acetát ipari előállításánál jellegzetes összetételként képződnek, [tetrachedron 33.1847 (1977)]. Az ipari előállítás a megfelelő dodecinolból indul ki, amelyet tercier amin bázisban (például N- metil-morfolinban) módosított palládium-katalizátorral hidrogéneznek, majd szokásos módon észtereznek. Gyakorlati megvalósítását a következő példa mutatja be. 13,65 kg dodecinolt 200 liter metanolban 408 g N-metil-morfolinnal összekeverünk, és 400 g palládium-cink katalizátor hozzáadása után (3 444 112 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat) nitrogénnel öblítünk, majd 0-5 °C-on hidrogénnel addig hidrogénezzük, amíg a gázfelvétel befejeződik. Szűrés és a szüredék bepárlása után 13,6 kg olajat kapunk, amelynek összetétele gázkromatográfiásán meghatározva a következő: 2 cisz-dodecenol 93,6% transz-dodecenol 2,6% dodekanol (túlhidrogénezett) 0,6% dodecinol (kiindulási anyag) 0,15% A szert a szokásos segédanyagokkal, például megfelelően előkészített műanyagcsíkokkal, hálókkal, csalogatóanyaggal töltött ampullákkal, stb. alkalmazhatjuk, és például egyéb, az előállítástól függő szennyezéseket tartalmazhatnak. A találmány szerinti megoldás meglepő volta igazolható az ún. elektroantennogramok segítségével végzett vizsgálatokkal. így az EAG vizsgálatban nemcsak az E-9-dodeceniI-acetátra való váratlanul nagy antennareakció érzékelhető, hanem a Z9- 12Ac és E9-12Ac 1:1 elegyeivel tapasztalt szinergetikus hatás is, azaz jelentősen magasabb jelek, amint azok a természetes csalogatóanyag kétszeres mennyiségeinél jelentkezik. A tájékozódás megszakítására (eltévedés) szabadföldön végzett modellkísérletek eredményei is igazolják a Z9-l2Ac, valamint az E9-l2Ac zavaróanyagként való alkalmazhatóságát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
