201407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ömlesztett anyagból préselt termék kompaktivitásának meghatározására

1 HU 201407 B 2 mézgával és metilcellulózzal szokásos módon készít­jük el. A megfelelően lubrikált mintákból 10 mm átmérőjű lapos szerszámmal hat különféle nyomásér­tékkel 0,5 g tömegű tablettákat préselünk az említett mérőrendszerrel felszerelt excenteres gépen. A kísér­leti adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Nyomás P Keményítő 4,7 % PL Keményítő 20 % PL Arabmézga PL Metilcellulóz PL 227 1,012 1,011 0,922 0,971 454 1,074 1,102 1,077 1,077 681 1,112 1,157 1,127 1,150 908 1,156 1,195 1,180 1,160 1135 1,174 1,225 1,229 1,181 1816 1,185 1,254 1,260 1,229 k x IO'4 9,406 4,428 8,550 6,591 Az adatokból látható, hogy a négy különféle 20 összetételű fenacetin tabletta közül a 4,7 % hidrolizált keményítővel granulált minta a legkedvezőbb, mivel ez mutatja a legmagasabb kompaktivitás-értéket. 2. példa 25 Az előnyös tulajdonságú granulátum préselése kü­lönböző p nyomásokon (N x cm'2) a tablettában olyan V térfogat értékeket (cm3) alakít ki, amelyek a V-*l/p függvény kapcsolatban bizonyos nyomástar­tományban egyenes arányosságot mutatnak. Az egye­nes arányosságot kvantitatíve jellemző r2 regressziós koefficiens értéke minél közelebb áll az 1,0 értékhez, és minél szélesebb tartományra érvényes ez, annál kedvezőbben préselhető a granulátum. Az 1. példában leírt méréssorozat különböző nyo­másokhoz tartozó térfogat-értékeit a sűrűségből ismert módon számítva a V térfogat és 1/p reciprok nyomás függvény regressziós koefficiensei az alábbi értékeket mutatják: Keményítő Keményítő Arabmézga Metilcellulóz 4,7 % 20 % r2 0,9521 0,8760 0,9494 0,9324 Az értékek alapján a préselés szempontjából leg­kedvezőbb r2 regressziós koefficienssel a 4,7 % hid- 40 rolizált keményítővel granulált fenacetin tabletta ren­delkezik. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás ömlesztett anyagból alsó és felső prész- 45 szerszám között matricában préselt termék, különösen tabletta kompaktivitásának meghatározására, amelynek során megmérjük a préselésnél alkalmazott maximális nyomást, meghatározzuk a préselés után nyert termék térfogatát és megmérjük a tömegét, a térfogatból és 50 a tömegből meghatározzuk a termék látszólagos sű­rűségét, továbbá a préselés előtti nyomásmentes tér­fogatból a kiindulási sűrűséget, és ezen adatokból ismert összefüggés alapján meghatározzuk a komp­aktivitást, azzal jellemezve, hogy a préselés során a felső présszerszám által megtett út függvényében mérjük a felső présszerszámban ébredő erőt (F), a két présszerszámnak a maximális erőértékhez tartozó távolságához (b) hozzáadjuk a felső présszerszám által a maximális erőértéktől (Fmax) az erőmentes állapot eléréséig visszafelé megtett utat (c), és a kapott összegből (b + c) mint magasságból önmagában ismert módon származtatjuk a látszólagos sűrűség meghatározásához felhasznált térfogatértéket (V3). 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom