201370. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyag és eljárás a talajfelület növényzettel való megkötésének elősegítésére
1 HU 201370 B enyv; ha a szuszpenzió kis mennyiségű oldott csontenyvet tartalmaz, a kialakuló védőréteg rugalmas lesz, az ismételt fagyás-olvadás hatására állékonysága nem romlik. Megfelelő fedettség elérése érdekében felületaktív anyagot, illetve sűrítőszert alkalmazhatunk, ez egyrészt a talaj milyenségétől, másrészt a szuszpenzió többé-kevésbé tixotróp jellegétől függ. Alkalmas adalékok például a Na-poliakrilát és a Na-dioktilszulfoszukcinát (SOLACROL, illetve NONIT néven az Egyesült Vegyiművek termékei). Az eljárás megvalósítása során az alábbiak szerint járunk el. A felhasználni kívánt kalcium-hidroxid mennyiségének meghatározása után a Ca(OH)2-ból a víz felével szuszpenziót készítünk. Amennyiben kalcium-kloriddal csökkenteni kívánjuk a fagypontot, a kívánt CaCb mennyiségnek megfelelő mészhidrát többletet mérhetünk be és ekvivalens mennyiségű sósavat adhatunk a szuszpenzióhoz. A grammos mennyiségű vegyszereket hozzáadjuk, bekeverjük, csupán a csontenyvet kell külön felfőzni, majd lehűlt oldatként adagolni. A fennmaradó vizet, a szerves trágyát és a műtrágyát állandó keverés mellett a felhasználás színhelyén adagoljuk, utolsónak a fűmagkeveréket. A műtrágyaszemcsék mintegy 10-15 perc alatt feloldódnak, a keverést azonban fenn kell tartani a kiülepedés megakadályozására. A szuszpenzió végleges sűrűségét ellenőrizzük, és esetleg további vízzel beállítjuk. A szuszpenziót vízágyúval, szóróberendezéssel, például RITTBERG rendszerű vízsugárszóró berendezéssel szórjuk ki. Az alkalmazott fúvóka áteresztőképességét a kezelendő felület minőségétől és a géptől való távolságtól függően választjuk meg. A kiszórás sebessége lehet például 230-270 liter/perc. A találmányhoz az alábbi fő előnyök fűződnek:- a talaj a Ca-vegyületek hatására gyorsan átalakul és biztosítja a csíranövények gyökérváltását, töretlen fejlődését;- a szuszpenzió megszáradása után kérges felszín, rugalmas átmeneti réteg alakul ki, a porózus anyagon a csapadék könnyen átszivárog (ahogy laboratóriumi kísérletek bebizonyították, a kezelt és a kezeletlen talajréteg vízáteresztő képessége között nincs számottevő különbség - a kezelt felületé 2-5 %-kal alacsonyabb);- a fehér szín fényvisszaverő hatású, így a talaj nem melegszik túl;- a kialakuló réteg a műtrágyaszemcséket és a fűmagvakat a talajhoz köti, deflációs kár nem keletkezik;- a mésztartalom a talaj savas kémhatását (ami a műtrágyázás egyik következménye) csökkenti;- a növények Ca-táplálása biztosított;- a trágya magas szervesanyag tartalma a csíranövények számára ideális mikroklímát teremt;- a szuszpenzió szerves anyagai beépítik szerkezetükbe az oldott műtrágya hatóanyagait; az így kialakult mikroorganikus táptalaj gyorsítja a humufikálódást. A még csak vékony rétegben kialakult humusz (amelyet a réteg megvéd a deflációtól) viszonylag hosszú ideig - 2-3 hónapig - képes megőrizni táptalaj jellegét, azaz a később csírázó magvaknak is biztosítja az életfeltételeket:- a találmány szerinti eljárás az ismert eljárásoknál lényegesen olcsóbb.- tekintettel arra, hogy csak természetes anyagokat használunk fel, az eljárás környezetbarát;- az eljárás nagyon termelékeny. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről ismertetjük. 1. Példa A találmány szerinti eljárást nagyüzemi mértékben a M5 autópálya bevezetőszakaszának lejtőin, kb. 30 000 m2 felületen próbáltuk ki az alábbi receptúrával: 100 kg Ca(OH)2 adalékok: 1000 1 víz 50 g SOLACROL (Egyesült Vegyiművek) 23 kg növényi mag 130 kg csíramentes juhtrágya 75 g glicerin 130 kg darált tőzeg 155 g CaCte 180 g csontenyv 50 g NONIT (Egyesült Vegyiművek) A mészhidrátból és 500 liter vízből szuszpenziót készítettünk, amelybe a fűmag és a szerves trágya kivételével a többi komponenseket adagoltuk. A csontenyvet adagolás előtt forró vízben feloldottuk és csak a lehűlt oldatot adtuk a mész-szuszpenzióhoz. Keverővei felszerelt tartálykocsival a szuszpenziót helyszínre, az M5 bekötésének lejtőihez szállítottuk. Ott hozzáadagoltuk a tőzeget és a trágyát, valamint a fennmaradott 500 liter vizet. Végül a növényi magvakat is kevertük a szuszpenzióhoz (angol perje, sziki mézpázsit, réti perje, vörös csenkesz és tarackos tippan keveréke volt). A szuszpenziót RITTBERG rendszerű vízsugárszóró berendezéssel kiszórtuk az útkoronán haladva felülről, majd a rézsű lábrészén haladva alulról két lépésben, 175 1/perc sebességgel. Az időjárás kedvező volt, borús, szélcsendes őszi idő volt, a levegő hőmérséklete 14 °C, relatív páratartalma 55 % volt. A szuszpenzió egyenletesen, zökkenőmentesen volt kiszórható, a fűmagvakat a kialakult 0,5-1 mm-es réteg stabilan a talajhoz rögzítette. A kiszórást követően többszörösen ellenőriztük a vetést, és a havazás beálltáig (kb. 7-8 hét) a rétegben változást nem találtunk. Néhány helyen a kedvezőbb adottságok következtében a fűmagok kicsíráztak. A felületről vett minták laboratóriumi körülmények között is csíraképesek voltak, így megállapítható, hogy csíragátló hatás nem lépett fel. A hosszú és erős tél után a felület a hóolvadással együtt fokozatosan felpuhult, de a fűmagok helyben maradtak. 2. Példa Az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a darált tőzeg és a juhtrágya helyett 260 kg szuperkomposztot keverünk a szuszpenzióhoz. 3. Példa Már meglévő növénytakaróban kialakult fűtakaró nélküli helyek megszűntetésére hígabb szuszpenziót készítettünk, az alábbi receptúra szerint: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
