201358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiválásosan keményíthető, jó elektromos vezetőképességű, szilárdságú és hőállóságú rézötvözetek előállítására

3 HU 201358 B 4 N.J. Revina és munkatársai megállapit­­ják, hogy 950 °C-nál nagyobb hőmérsékleten szilárd oldatot képező ötvözeteknél edzés so­rán a szilárd oldat felbomlik, tehát ezen öt­vözetek gyakorlatilag nem tarthatók szobahő­mérsékleten homogén szilárd oldat állapotá­ban. Megállapítják továbbá azt, hogy az 1,6 tömegX Co és 0,4 tömegX Si összetételű ötvö­zetnek 900 °C-ról történő edzés, majd 400, 450 és 500 °C bármelyikén történő 4 órás hőkezelés után az elektromos ellenállásnak minimuma, a folyáshatárnak pedig maximuma van. M.D. Teplickij, A.K. Nyikolajev, N.J. Re­vina és V.M. Rozenberg transzmissziós elektromikroszkópiával vizsgálták Cu - 1,73 atX Co - 0,85 atX Si összetételű ötvözet ki­válásainak morfológiáját és összetételét. Meg­állapították, hogy 500-700 °C-os hőmérséklet -intervallumban már a kiválás korai stádiu­mában a korong alakú kiválások C02SÍ össze­­tételűek és ortorombos kristályszerkezetűek (Fizika metallow i metallovedenia 1975, 40. kötet 6. sz., 1240-1243). Újabban A. Korbei és munkatársai vizs­gálták a Cu - 2,5 tömegX Co - 0,8 tömegX Si ötvözet elektromos és mechanikai tulajdonsá­gait. Megállapították, hogy a Si tartalom 0,3 tömegX-ra történő csökkentése mérsékli az ötvözet keményedését és az elektromos veze­tőképességet. A Cu-Co-Si ötvözetekre vonatkozó eddi­gi vizsgálatokat elemezve megállapítható, hogy a legfőbb ellentmondó adat és a mérési eredmények szórása az ötvözet igen erős ki­válási hajlamára vezethető vissza. Ez a kivá­lási hajlam okozza az edzés folyamata alatti részleges precipitációt. Tekintettel arra, hogy az oldékonysági vizsgálatokat a szerzők szobahőmérsékletre edzett mintákon végez­ték, a kapott eredmények attól függtek, ho­gyan sikerült az edzéssel a magas hőmérsék­letű szilárd oldat megtartása szobahőmérsék­leten. Ez az esetlegesség mutatkozik meg az oldékonysági adatok különbözőségében. Ez magyarázza meg T. Toda különböző edzési sebességek mellett kapott eredményét: neve­zetesen azt, hogy a legnagyobb hűtési se­besség mellett maximális keménységértéket ért el. E legnagyobb edzési sebesség mellett sem sikerült a szilárd oldat teljes mértékben történő fenntartása. A részleges precipitáció keményedést eredményezett. Természetes, hogy kisebb hűtési sebességeknél is végbe­ment ez a kiválás, de itt a rendelkezésre ál­ló, viszonylag hosszabb idő már a koaguláci­óé túlnemesedéshez, azaz a keménység újbóli csökkenéséhez vezetett. Ez a nagymértékű precipitációs hajlam az alapja annak, hogy M.D. Teplickij és munkatársai már a kiválás kezdeti stádiumában is az egyensúlyi orto­rombos kristályszerkezeti Co2Si vegyületfázis kialakulását észlelték. A Cu-Co-Si ötvözetek oldódási és kivá­lási folyamatainak vizsgálata sorén - amelyet •I elektromos ellenállás, termofeszültség, ke­ménység, röntgen és elektronmikroszkópos mérésekkel végeztük - arra az alapvető meg­állapításra jutottunk, hogy már az alcsony, 0. 6.tömegX C02SÍ tartalmú ötvözetek szilárd oldata sem tartható fenn edzéssel a gyakor­latban alkalmazott 500-1000 °C/sec hűtéssel sem. Kimutattuk továbbá azt, hogy a kiválási folyamatok a rézmátrixszal koherens Co kivá­lással indulnak, amelyet a hőmérséklettől és ötvözőtartalomtól függő reakciósebességgel a Si precipitációja követ. Ugyanez a helyzet az edzés folyamata alatt végbemenő átalakulás esetén is. Az a tény, hogy a Cu-Co-Si ötvözetek­ben a szilárd oldat a gyakorlati hasznosítás szempontjából értékes (1 tömegX fölötti) öt­­vözötartományban edzéssel nem tartható fenn, az alábbi hátrányos következményekkel jár. 1. Edzés alatt az ötvözök jelentékeny része kiválik, durva, nagyméretű részecskék formájában. Az ilyen tipusú kiválások lé­nyeges keménységnövekedést nem ered­ményeznek. 2. Az edzés után szilárd oldatban maradó ötvözök mennyisége lényegesen (30-50X­­-kal) kevesebb a részleges precipitáció miatt. Pedig ez az ötvözőmennyiség válik ki finom, diszperz eloszlásban a meg­eresztő hőkezelés során, amikor is a ke­ménység jelentős mértékben nő. Az oldat­ban maradó ötvözök csökkenésével tehát az ötvözet szilárdithatósága is csökken. 3 Az edzési sebességtől nagymértékben függő részleges kiválás miatt az edzett anyag keménysége változik nemcsak ada­gonként, hanem sokszor - rúdtermékek esetén - egy-egy rúddarab mentén is. Ez az inhomogén keménység negativ módon befolyásolja az edzést követő technológiai műveleteket, elsősorban a hideghúzást. 4 Az edzési sebességektől nagymértékben függő részleges precipitáció miatt az ed­zés utáni anyagszerkezet - kivált fázisok mennyisége, a részecskék mérete, össze­tétele, eloszlása, az oldatban maradó öt­vöző elemek mennyisége, aránya - rend­­kivül esetleges. Ez a tény részben a 2. pontban foglaltak, részben a kiválási fo­lyamatok közismert elmélete alapján igen nagy ingadozást eredményez a megeresz­tő hőkezelés után, mind a keménységben, mind pedig az elektromos vezetőképes­ségben. Ez a stabil anyagjellemzőket eredményező technológia kidolgozását nem teszi lehetővé. A fenti hátrányok kiküszöbölése, az ed­zés alatt végbemenő részleges precipitáció mértékének, valamint az edzési sebességérzé­kenység csökkentése céljából új rézötvö2etet dolgoztunk ki. A találmány alapja az a felismerés, hogy a Cu-Co-Si ötvözetrendszerben a kiválási fo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom