201357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorgyári sűrűlé kezelésére

3 HU 201357 A 4 A lerakódások képződése olyan nagymér­tékű, hogy a berendezések savas tisztí­tását naponta szükségessé teszi, csök­kentve ezzel a berendezés hasznos üzem­idejét, károsítva a szénacél berendezés anyagát és növelve az üzemeltetés költ­ségeit. A kalciumkarbonát kiválás az ion­cserélő oszlopon belül tovább folytatódik, így nemcsak a hőcserélők napi tisztítása, de az ioncserélő oszlopok igen gyakori savazása is szükségessé válik. A CaCOa kiválást csak a híglé előzetes kalciumta­­lanitásával, ioncserélős higlélágyítással lehetne megakadályozni. Egy higlélágyitó berendezés beépítése azonban a beruhá­zási igényt a 2-2,5-szeresére emelné. A savas tisztítások rendszeres alkalmazása ellenére az ioncserélő berendezés át­eresztő képessége, tehát az időegység alatt kezelhető oldat mennyisége csökken a tervezetthez viszonyítva. A 35-40 °C hőmérsékletre lehűtött 12- -14%-os cukoroldat kiváló táptalaj a mik­robák elszaporodáséra, ezért a berende­zésben igen nagymértékű fertőzés léphet fel, amit csak a rendszeresen végzett - a cukorgyéri gyakorlatban szokásos fertőt­lenítés mértékét messze meghaladó mérté­kű - fertőtlenítés alkalmazásával lehet csökkenteni. A lerakódások mértéke és a fertőződés gyakorisága miatt az üzemi berendezés mennyiségi teljesítménye messze alatta marad, mintegy 50%-a a tervezettnek. Az anioncserélt higlé visszavezetése az I. szűrtlébe, mennyiségének arányéban megnöveli az I.szűrtlétól a hígléig terjedő technológiai szakaszban az átvezetendő lé mennyiségét. A cukorgyéri adottságokból következően az érintett berendezések rendelkeznek tartalék kapacitással, azon­ban az ioncserélhető lé térfogatét min­denképpen megszabja ezeknek a beren­dezéseknek az áteresztő képessége is. A kezelt lé %-os mennyiségénél nagyobb arányú többlet terhelés lép fel a II. szénsavazóban, ahol az anioncsere által a higlébe juttatott hidroxil ionokat is át kell alakítani karbonát ionokká. A II. szénsavazás C02 igénye - a híglé 20%­­-ának az anioncseréje mellett - a szoká­sos érték mintegy másfélszeresére növek­szik. A kezelésre kerülő higlé az eltévolitandó komponensekre - szerves-, szervetlen- és aminosavakra-nézve igen hig oldat, összességében mintegy 0,05-0,10 n normál ezért egy-egy ioncsere ciklusban igen nagy oldattérfogatot kell kezelni. A nagy oldattérfogatot viszonylag nagy áramlási sebességgel kell az ioncserélőn átvezetni ahhoz, hogy a berendezés méretei ne nö­vekedjenek mér gazdaságtalan mértékben. A nagy áramlási sebességet nemcsak az áramlási körülmények már fentebb taglalt hátrányai akadányozzák, hanem a vi­szonylag rövid kontaktidő - ioncserélő és kezelendő oldat együtt-tartózkodási idő - hátrányos az oldatban elérhető kémiai eredmények szempontjából is. A rövid kontaktidő miatt ugyanis az oldatban ki­alakuló ioncsere hatásfok igen rosszul közelíti meg az egyensúlyi helyzetnek megfelelő értéket. Ez a körülmény nem­csak az elvileg elérhető léminóség javu­lást csökkenti, de növeli a fajlagos rege­nerálóanyag igényt is. Hasonlóan negatív kémiai eredményekhez vezetnek az elrakódások és a fertőzés okozta egyenlőtlen áramlási körülmények is.- A híglé 4-5 mmol/1 mennyiségű karbonát iont tartalmaz, ami az összes aniontarta­lomnak mintegy 10 egyenérték %-át képe­zi. A karbonát ionok részt vesznek az anioncserében, igy a cserélő kapacitás mintegy 10%-ában karbonát-hidroxil csere megy végbe, vagyis az anioncserélt ol­datban a karbonét ionok is nagyrészt hidroxil ionokkal helyettesitődnek, ame­lyeket azután a II. szénsavazás során is­mét karbonát ionokká alakítanak ét, vagyis a gyakorlat számára a karbonát­­-hidroxil csere káros, mert általa nem csökken a lé nemcukortartalma, és azonos nemcukor eltávolításra vonatkoztatva nö­vekszik a II. szénsavazás COz igénye és az ioncserélő regenerálóanyag fogyasztá­sa. A felsorolt negatív hatások miatt a nagyüzemi berendezések méretét jelentősen növelni kellene ahhoz, hogy a kívánt techno­lógiai hatás elérhető legyen. Az ioncserélő berendezés méretnövelése mellett, a többi érintett technológiai berendezés - melegítők, II. szénsavazó, szűrőállomás és az ezekhez kapcsolódó armatúrák - mérete is növelendő a megnövekedett térfogatokat megközelítő arányban. (Ezek a berendezések 10-15X-nál nagyobb többletterhelést általában nem bír­nak el.) A felsoroltaknak megfelelően olyan mértékben növekednek az eljárás bevezetésével kapcso­latos beruházási és üzemeltetési költségek és olyan sok technológiai nehézség jelentkezik az üzemeltetés során, ami jelentősen lecsök­kenti az eljárás gazdasági és technológiai előnyeit. A találmány feladata olyan eljárás létre­hozása, amely fokozott mértékben biztosítja a higlé anioncserés kezelésének technológiai és gazdasági előnyeit, gyakorlatilag teljes mér­tékben kiküszöböli az ismert eljárás felsorolt hátrányait, és az eddigi eljárással szemben további technológiai és gazdasági előnyökkel jár. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha a cukorgyári lé só- és kalciumtala­­nitását célzó anioncserélös kezelést nem a híglével, hanem a sűrűiével végezzük, akkor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom