201347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szintetikus táptalaj pseudomonas aeruginosa szelektív kimutatására

1 HU 201347 B A találmány Pseudomonas aeruginosa szelek­tív kimutatására alkalmas eljárásra és az el­járáshoz felhasználható szintetikus táptala­jokra vonatkozik. A Pseudomonas aeruginosa az ember és a háziállatok környezetében gyakran előfor­duló fakultativ patogén baktérium, amely el­sősorban a legyengült szervezeteket károsít­ja súlyosan, de a jó fizikai állapotú szerve­zetekben is okozhat sebfertőzéseket és étel­­mérgezést. A Pseudomonas aeruginosa rend­kívül rezisztens baktérium, a legtöbb atibio­­tikum hatásának ellenáll, ezért a Pseudomo­nas aeruginosa-fertőzések igen nehezen gyógykezelhetek. A fertőzések megelőzése céljából nagy szükség van olyan eljárásra, amellyel a kórokozó egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan és nagy érzékenységgel mutat­ható ki az azt esetlegesen tartalmazó élelmi­szerekben, vízben és egyéb italokban. Az Appl. Microbiology, 17, 481 (1969) szakirodalmi hely kétféle táptalajt ismertet. Az egyik peptont, NaCl-t, KHíPCU-t, agart, 2 tX acetamidot és fenolvöröst tartalmaz. Ezen a táptalajon Flavobacterium törzsek is termelődnek, tehát az eljárás nem elég sze­lektív. Megvizsgálták ezután, hogy az acet­­amid szénforrásként alkalmazható-e Pseudo­monas aeruginosa szelektív tenyésztésére és kimutatására. A felhasznált táptalaj összeté­tele: 1 liter viz, 0,5 g NaCl, 0,2 g MgSO*, 1,0 g NH4H2PO4, 1,0 g K2HPO4, 20 g acetamid, 2 g agar. Ez a táptalaj a találmány szerinti­hez hasonlóan szintetikus, eltérés azonban, hogy 0,3 mól/1 acetamidot tartalmaz, tehát lé­nyegesen többet, mint a találmány szerinti. Eltérés még, hogy az ismert táptalaj külön nitrogénforrásként tartalmazza az ammónium­­-dihidrogén-foszfátot, a találmány szerint a nitrogénforrás is acetamid. Az ismert táptalajon a Pseudomonas aeruginosa jól növekedik, de hasonló a hely­zet a Mima polymorphával és még 6 egyéb baktériumtörzs gyenge-közepes növekedésé­vel is kell számolni, tehát a táptalaj nem elég szelektív. Lényeges, hogy az ismert táptalaj a találmány szerintihez viszonyítva sok acetamidot és nitrogénforrásként ammó­­niumsót tartalmaz. A Pseudomonas aeruginosa fejlődése során az acetamidból ammóniát és acetátot fejleszt: éppen az ammónia megjele­nése (pH-változás) hasznosítható a gyors di­agnózishoz. Az ismert táptalajjal gyors diag­nosztika nem végezhető el (ammónia már ele­ve jelen van). Az ismert táptalajban már ele­ve jelenlévő ammóniumsó és az acetamidból fejlődő ammónia összmennyisége - erősen fertőzöttség esetén - már elérheti azt a ha­tárkoncentrációt, amely gátolja a mikroorga­nizmus további kifejlődését. Erősen fertőzött mintákat vizsgálva az ismert összetételű táp­talajon ezért a ténylegesnél lényegesen ki­sebb mértékű fertőzöttség állapítható meg. A Gig. Sanit. 1983 (8) 45-47; C.A. 99, 163 739 f szakirodalmi hely szerint a legjobb szelektivitást Na-acetamidot és cetrimid-bro­­midot tartalmazó táptalajjal kapták. Hátrány ennél a megoldásnál a cetrimidtartalom, amint ezt a leírásunkban még részletesebben ki- 5 fejtjük. Más összetételű táptalajokkal is pró­bálkoztak, de a szelektivitás nem volt kielé­gítő. A J. Med Microbiology-ban [4 (3) 380- -382 (1971); C.A. 76, 137 761 n) olyan tápta- 10 lajt ismertetnek, amelyben nem az acetamid a szén- és nitrogénforrás, hanem a glicerin és a mannit, illetve a pepton. Az acetamid deza­­minálását a Pseudomonas aeruginosa végzi és a felszabaduló NH3-at pH-változás alapján 15 mutatják ki (lúgosodás), ebből következtet­nek az acetamid-bontó mikroorganizmus je­lenlétére. A táptalaj centrimid gátlóanyagot tartal­maz, amely gátolja a többi Gram-negatív mik- 20 roorganizmust. Ugyanis a többi Gram-negativ mikroorganizmus dezaminálhatja a kis kon­centrációban jelen lévő peptont, így ha nem lenne jelen gátló anyag, más mikroorganiz­mus is adhatna pozitív eredményt. A centri- 25 mid káros szerepéről már volt szó. A mannit szerepe még az, hogy ha a kimutatandó mik­roorganizmus olyan Enterobacter-fajta, amely centrimid mellett is szaporodik, a mannitot savvá alakítja, tehát a pH csökken. így ez a 30 táptalaj nem szelektív Pseudomonas aerugi­­nosa-ra. A táptalaj nem szintetikus (a pepton természetes anyag). Ez a táptalaj - pepton tartalma miatt - nem szelektív tápközeg, ezért ki kell egészí- 35 teni gátlóanyaggal is. A gátlóanyagot tartal­mazó táptalajok fő hátránya az, hogy a ki­mutatandó baktériumot is erősen gátolják. Ezért kaptunk vizsgálataink során a Centri­­mid-agaron két nagyságrenddel kisebb telep- 40 számot, a szintetikus táptalajhoz képest. A glicerin és a mannit egyaránt szénforrások a Gram-negatív baktériumok jó része számára, ezért egy gátlóanyagot nem tartalmazó tápta­lajhoz nem szükségesek. Az acetamid dezami- 45 nálásánál visszamaradó acetát elegendő szén­­forrás a Pseudomonas aeruginosa számára. A legtöbb vegyes mikroflórájú vizsgálati anyagban előfordulnak ugyan acetamidot bontó mikroba fajok, de ezek nem termelnek 50 pigmentet, igy megkülönböztetésük egyszerű. A Láb. Delo 1985 (4) 228-230; C.A. 102, 200 932 s szakirodalmi helyen ismertetett táptalajok két csoportba sorolhatók:- peptont, NaCl-t, foszfátpuffert, szőlő- 55 cukrot, indikátort tartalmazó táptalajok, illet­ve- peptont, nátrium- kloridot, kálium-nit­rátot és élesztökivonatot tartalmazó táptala­jok. 60 Egyik táptalaj sem tartalmaz acetamidot. Ezek a már kitenyésztett Pseudomonas aeruginosa törzs további azonositási vizsgá­lataihoz használható táptalajok, amelyekre a technika állásánál már utaltunk. Nem alkalma­­gg sak a bacilusok tenyésztésére egyidejűleg; 2 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom