201346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes közegű agyagásványtartalmú mélyfúrási öblítőfolyadékok környezetkímélő kondicionálására

3 HU 201346 B 4 öblítőiszapok esetén azonban a hipokloritok alkalmazása nem ismert sem baktericidként és különösen nem tixotrópia szabályozóként. A technika jelenlegi állása szerint a mélyfúrási öblitófolyadékok kondicionálásához egyrészt frissen készített adalékanyagokat használnak, másfelől olyan járulékos adalék­anyagokat, amelyek a megjelenő adalékanyag­­-bomlástermékeknek a káros - a szabályozott paraméterekre ható - tulajdonságait jelentő­sen ellensúlyozzák. A világ fúrási iparában jelenleg erre a kondicionálási célra járulékos adalékanyagként a vizoldható kromátokat, bikromátokat alkalmazzák [Skelly, W.g. és Dieball, D.F.: .Behaviour of Chromate in Dril­ling Fluids Containing Chrome Lignosulfona­­te’, Soc. Petrol. Eng. J., 1970. júniusi szám, 140-144; valamint Chesser, G.B.: .Corrosivity of Chrome Treated Sodium Lignosulfonate Packer Fluids Systems, API Drill, Prod. Prac. (1968), 38-45]. Alkalmaznak továbbá formaldehidet, pa­­raformaldehidet és különféle klórozott fenol­származékokat is, de ezek az adalékok csak a bakteriális bomlást képesek visszaszorítani, nincsenek számottevő hatással a Teológiai és különösen a tixotrópiai paraméterekre (John­son, D.P. és Cowan, J.C.: .Recent Develop­ments in Microbiology of Drilling and Comp­letion Fluids’, Am. Inst. Biological Sei., Washington, D.C. (1964), valamint Stearns, R.O. és Weinritt, D.J.: .Microbiologically Stable, Cold Water Dispersible Gelatinized Starchy Flour and Process for the Prepara­tion Thereof" című 3 256 115 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Összefoglalva a technika állása szerinti mélyfúrási agyagásvány-tartalmú öblitófolya­dékok kondicionálási eljárásait megállapítha­tó, hogy a vizoldható kromátok, bikromátok baktericidként és tixotrópia-szabályozó ada­lékként is alkalmazhatók. A reológiai paramé­tereket szabályozó hatásuk nem jelentős. Hátrányuk az, hogy erősen környezetszeny­­nyezők és emiatt alkalmazásukat egyre in­kább betiltják. A formaldehid, paraformalde­­hid és a különböző klórozott (halogénezett) fenolszármazékok viszont csak baktericid ha­tásúak. A reológiai és tixotróp sajátságokat nem vagy kissé kedvezőtlenül befolyásolják az öblitőfolyadékokban, pedig a tixotrópia szabályozósának megoldása különösen fontos lenne a bomlástermékekkel szennyezett öblí­­tófolyadékokban. Hátrányuk az is, hogy kör­­nyezetszennyezőek, így alkalmazásuk korláto­zott. Azt találtuk, hogy a tárgyban szereplő célra a vizoldható alkáli- és alkáliföldfém-hi­­pokloritok felelnek meg, illetve ezek vizes oldatai, amennyiben ezek előállíthatok. Külö­nösen a nátrium-hipoklorit vizes oldata al­kalmas a mélyfúrási agyagásvány-tartalmú öblitófolyadékok baktericid, valamint tixotró­pia-szabályozó adalékául. A hipokloritok az öblitófolyadékok reológiai paramétereit is kedvező irányban befolyásolják, szabályoz­zák, ezért minden korábbi kondicionálási technológiánál kedvezőbb a megfelelő adago­lásuk. Alkalmazásuk további előnye az, hogy a kondicionálási technológiában felhasznált hipokloritok könnyen előállítható és hozzá­férhető vegyszerek, szemben a technika je­lenlegi állásának megfelelő eljárások vegyi­anyagaival. A hipokloritoknak bár van maró és mérgező tulajdonsága, ez inkább alkalma­zástechnikai, kezelési problémát jelent, mert az öblitőfolyadékokban lévő koncentrációjuk mór nem veszélyes az emberi egészségre vagy a környezetre, szemben a technika je­lenlegi állásának megfelelően alkalmazott vegyszerek hosszútávú, kis koncentrációban is mérgező, veszélyes tulajdonságaival. Köz­ismert ugyanis, hogy a hipokloritok háztar­tásokban, iskolákban, kórházakban, közintéz­ményekben, a honvédségnél ismert fertőtlení­tő és mentesítő szerek. Alkalmazásukra széles körű tapasztalat van. Kis koncentrációban a nátrium-hipoklorit egyes ivóvizek fertőtlení­tőszereként is szolgál. A találmány szerinti eljárás során úgy járunk el, hogy a baktériumok által fertőzött és ezáltal gélesedett, termikusán koagulált vagy baktériumokkal fertőzött és termikusán koagulált öblitőfolyadékhoz 0,1-1,0 térfogat% 10-20% aktív klórtartalmú (MSZ 9793-52) vi­zes alkálifém-hipoklorit-oidatot, előnyösen 12,5% aktív klórtartalmú nátrium-hipoklorit­­oldatot vagy szilárd alkáliföldfém-hipoklorit 0,1-1,0 vegyes%-át adjuk. 5 óra múlva meg­mérjük az öblitőfolyadék folyási és gélesedé­­si tulajdonságait API szabvány szerint, és összehasonlítjuk a hipokloritos kezelés előtti mérési adatokkal. Ha lényegesen csökkent a viszkozitás és a mozgási ellenállás (20-500%), akkor befejeztük a vegyszeres kezelést. Ha nem, akkor megnöveljük a pH-t 9-re bázis­sal, célszerűen nátrium-hidroxiddal és megis­mételjük a hipokloritos kezelést. Ezt követő­en 5 óra múlva újból reológiai és tixotrópiai méréseket végzünk. Ha a hipokloritos vegy­szeres kezelés eredményes volt, akkor az öblítőfolyadék összetételének megfelelő ada­lékanyagokkal tovább folytatjuk annak kon­dicionálását, frissítését a szükséges paramé­terek eléréséig. A találmány szerinti eljárásban haszno­sítható, mélyfúrásoknál alkalmazott öblitófo­lyadékok (fúróiszapok) összetételének általá­nos jellemzői a következők: 30-60 kg/m3 agyagásvány, célszerűen montmorillonit 2- 5 kg/m3 bázis (például nátrium-, kálium- vagy kalcium­­-hidroxid) 3- 15 kg/m3 viszkozitáscsökkentö ada­lékanyag (például vas­­dl )-lignoszulfonát, vas­­(Il)-glükonát vagy alumí­­nium-humát) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom