201299. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtó és növényi növekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 201299 B III. példa 20 tömegrész 15. számú hatóanyagot feloldunk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etilénoxidnak és 1 mól izooktil-fenolnak 20 tömegrésznyi reakciótermékéből és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. A kapott oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve, és finoman eloszlatva 0,02 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszerpziót kapunk. IV. példa 20 tömegrész 7. számú hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohexanonból, 65 tömegrész 210-280 °C forráspontintervallumú ásványolajfrakcióból és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. A kapott oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve, és finoman eloszlatva 0,02 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszperziót kapunk. V. példa 20 tömegrész 12. számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutil-naftalin-a-szulfonsav nátrium sóval, 17 tömegrész szulfitszennylúgból származó ligninszulfonsav nátrium sóval és 60 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk, és kalapácsos malomban összeőrlünk. A keveréket 20000 tömegrész vízben finoman eloszlatva 0,1 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú permetlét kapunk. VI. példa 3 lömegrész 4. számú hatóanyagot 97 tömegrész finom szemcsés kaolinnal összekeverünk. így 3 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 32. számú hatóanyagot alaposan elkeverünk 92 tömegrész olyan porított kovasavgéllel, amelynek a felületére előzőleg 8 tömegrész paraffinolajat porlasztottunk. Ez az eljárás jó tapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. Vili. példa 20 tömegrész 12. számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 tömegrész fenol - karbamid - formaldehid kondenzátum nátrium sóval és 68 tömegrész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan összekeverve stabil olajos diszperziót kapunk. IX. példa 40 tömegrész 3. számú hatóanyagot feloldunk 93 tömegszázalék xilolt és 8 mól etilénoxidnak és 1 mól nonil-fenolnak a reakciótermékéből 7 tömegszázalékot tartalmazó 60 tömegrésznyi keverékben. így 40 tömegszázalék hatóanyagtartalmú oldatot kapunk. A találmány szerinti új gyomirtószer készítményeknek jó gyomirtó hatása van előnyösen a pázsitfüvek (Gramineae) családjába tartozó fajokkal szemben. A hatóanyagok elfogadhatók és ezáltal szelektív hatásúak a széles levelű haszonnövények 15 számára, valamint azoknak az egyszikű növényeknek a számára, amelyek nem tartoznak a pázsitfüvek (Gramineae) családjába. Ezek között olyan hatóanyagok is vannak, amelyek a pázsitfüvek családjába tartozó haszonnövényekkel, például búzával és a rizzsel szemben szelektív hatásúak, és ugyanakkor leküzdik a nem kívánt fűszerű gyomokat. A készítményeket kikelés előtt vagy kikelés után is alkalmazhatjuk. Ha a hatóanyagokat bizonyos haszonnövények csak kevéssé tűrik, úgy olyan kijuttatási technikát is alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert úgy permetezzük ki, hogy az érzékeny haszonnövény leveleit a készítmény a lehető legkevésbé érje, és ugyanakkor az alattuk növekvő gyomokra vagy a puszta talajra jusson (post directed, lay-by). A felhasznált hatóanyag mennyisége az évszaktól, a gyomnövény fajtájától és a növekedési stádiumtól függően 0,025-3 kg/ha, előnyösen azonban 0,05-0,5 kg/ha. Az (I) általános képletű ciklohexenonszármazékok (Z = NOR3, hatását a növényi növekedésre az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 ml-es műanyag virágcsercpek szolgáltak. A szubsztrátum 3,0 tömegszázalék humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettünk. A kikelés előtti alkalmazásnál a készítményeket közvetlenül ezután a talajra juttattuk. A készítményeket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltunk vagy emulgeáltuk, és finoman porlasztó permetezőkészülékkel juttattuk ki. A felhasznált mennyiségek 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A készítmények kijuttatása után a kísérleti tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázás és a növekedés meginduljon. Ezután a kísérleti lenyészedényeket átlátszó műanyag bórával fedtük le, amíg a növények fel nem nőttek. Ez a lefedés biztosította a kísérleti növények egyenletes csírázását, amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. Kikelés utáni alkalmazásnál a vizsgált növényeket fajtájuktól függően csak 3-15 cm magasra hagytuk felnőni, és ezután kezeltük a növényeket a találmány szerinti készítményekkel. A szójapalántákat tőzegkorpával dúsított szubsztrátumon neveltük fel. Kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elültetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket előbb csíranövényekként egymástól elkülönítve termesztettük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedényekbe átültettük. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek 0,03-0,125 kg hatóanyag/ha voltak. A kikelés utáni alkalmazásnál a kísérleti tenyészedényeket nem fedtük le. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a meleget kedvelő fajoknak 20-35 °C hőmérsékletet, a mérsékelt klimájúauknak pedig 10- 25 °C hőmérsékeltet biztosítottunk. A kísérlet időtartalma 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakciókat kiértékeltük. A kiértékelés 0-100 fok beosztású skála alapján történt, amelynél a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy legalább a 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
