201299. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtó és növényi növekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 201299 B hogy a megfelelő olyan (I) általános képletű ciklo­­hexenonszármazékot, amelynek képletében Z oxi­génatomot jelent, R30-NH2 általános képletű hid­­roxil-aminszármazékkal reagáltatjuk, a képletben R3 a fenti jelentésű. A reakciót közömbös hígító­szerben, 0 °C-tól 80 °C-ig, főleg 15 °C-tól 70 °C-ig terjedő hőmérsékleten hajtjuk végre. A hidroxil­­aminszármazékot adott esetben vizes oldata formá­jában is alkalmazhatjuk. Ennél a reakciónál megfelelő oldószerek példá­ul az alkoholok, így a metanol, etanol, izopropanol vagy a ciklohexanol, adott esetben klórozott szén­­hidrogének, így a hexán, ciklohexán, diklór-metán, toluol vagy a diklór-etán, az észterek, így az etil-ace­­tát, a nitrilek, így az acetonitril, a gyűrűs éterek, így a tetrahidro-furán. Azoknak az (I) általános képletű vegyieteknek, amelyek képletében Z NOR3 általános képletű cso­portot jelent, az alkálifém sóit úgy állíthatjuk elő, hogy ezeket a vegyieteket vízben vagy szerves ol­dószerben, így metanolban, etanolban, acetonban nátrium- vagy kálium-hidroxiddal reagáltatjuk. Bá­zisként nátrium- vagy kálium-alkoholátokat is al­kalmazhatunk. A többi fémsót, például a mangén-, réz-, cink-, vas-, kálcium-, magnézium- vagy bárium sót a nát­rium-sóból állíthatjuk elő, hogy a nátrium sót víz­ben a megfelelő fém-kloriddal reagáltatjuk. Az ammónium-, szulfónium-, szulfoxónium- és foszfónium sókat az (1) általános képletű vegyie­tekből, adott esetben vizes oldatban, ammónium-, szulfónium-, szulfoxónium- és foszfónium-hidro­­xiddal állítjuk elő. Azokat az (I) általános képletű ciklohexenon­­származékokat, amelyek képletében Z oxigénato­mot jelent, az enolészter köztiterméken keresztül állítjuk elő. Ennél a reakciónál (II) általános képle­tű ciklohexenonszármazékot R^COCl általános képletű savkloriddal - a képletben R1 a fenti jelen­tésű - reagáltatunk, bázis, például trietil-amin je­lenlétében, közömbös hígítószerben, például tetra­­hidro-furánban, és végül az így kapott terméket imidazol- vagy pirdinszármazékkal (például 4- (n,N-dimetil-amino)-piridinnel) kezeljük. Ez az el­járási lépés önmagában ismert, és a 63052/1979 számú japán szabadalmi leírás ismerteti. Más, önmagában ismert eljárásokat is alkalmaz­hatunk (lásd például Tetrahedron Letters 29,2491 /1975/). Az (I) általános képletű vegyieteket önmaguk­ban ismert eljárásokkal nyerhetjük, mint ezt az (A) reakcióvázlat mutatja. A reakcióvázlatban szereplő nyílt szénláncú, a,ß-tclitetlen ketonnak, valamint a telítetlen kar­bonsavnak mind cisz-, mind pedig transz izomer alakja is van. Az R--CHO általános képletű aldehideket a szakirodalomból ismert eljárásokkal nyerhetjük, péládul alkoholok oxidációjával, karbonsavszár­mazékok redukciójával vagy olefinek hidroformile­­zésével. A ciklohexilcsoportnak funkciós csoporttal vagy -csoportokkal, mint szubsztituenssel való ellátását tetszőleges szintézisfokon elvégezhetjük, előnyös azonban ezt az (I) általános képletű vcgyületcn 3 elvégezni (a képletben Z oxigénatomot jelent). Er­re a célra a szakirodalomból ismert összes eljárás alkalmas, például kettőskötésen való addició, oxi­­ránok nukleofil gyűrűfelhasadása vagy nukleofil szubsztitúció. A következő példák az (I) általános képletű cik­­lohexenonszármazékok előállítását szemléltetik. A példákban a tömegrészek úgy aránylanak a térfo­gatrészekhez, mint a kilogramm a literhez. A példa 2-Butiril-S- (3,4-dihidroxi-ciklohexil)-3-hidroxi< iklohex-2-én-l-on 30 tömegrész 2-butiril-5-(3,4-epoxi-ciklohexil)-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-ont 130 térfogatrész 10 tömegszázalékos vizes nátrium-hidroxid oldatban addig keverünk szobahőmérsékleten, amíg a reak­­cióelegyből vékonyrétegkromatográfiával a kiindu­lási vegyületet már nem lehet kimutatni. Az oldatot koncentrált sósavval megsavanyítjuk, és diklór-me­­tánnal extreaháljuk. A szerves fázist nátrium-szul­fáttal megszárítjuk, majd az oldószert vákuumban lehajtjuk. A bepárlási maradékot oszlopkromatog­­ráfiásan (Kieselgel, 230-400 mesh, diklór-me­­tán/metanol = 200 : 1) tisztítva sárga olajként 26 tömegrész cím szerinti vegyületet (378. számú ha­tóanyag) kapunk. Kitermelés: 81%. B példa 5-(3,4-Dihidraxi-ciklohexil)-2-[l/(etaxi-imino)­propil]-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-on 4,4 tömegrész 2-butiril-5-(3,4-dihidroxi-ciklohe­­xil)-3-hidroxi-ciklohex-2-én-l-ont, 1,6 tömegrész ctoxi-amint és 1,4 tömegrész nátrium-hidrogén­­karbonátot 60 térfogatrész metanolban 16 óra hosszat keverünk szobahőmérsékleten. Az oldó­szert vákuumban ledesztilláljuk, a bepárolási mara­dékhoz 50 térfogatrész vizet és 50 térfogatrész dik­­lór-metánt adunk, erős összerázás után a fázisokat hagyjuk szétválni. A fázisok elválasztása után a szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk. Az oldó­szert vákuumban lehajtva 4,5 tömegrész cím szerint vegyületet (5. számú hatóanyag) kapunk. Kiterme­lés: 89%. Analóg módon állítjuk elő az 1. táblázatban fel­sorolt (I) általános képletű vegyületeket (a képlet­ben Z NOR3 általános képletű csoportot jelent). Az JH-NMR spektrumot deuterokloroformban vagy hexadeuteroszulfoxidban, mint oldószerben vettük fel, tetrametil-szilánnal, mint belső stan­darddal. A kémiai eltolódások 8 (ppm)ben vannak megadva. A multiplicitásokat a következőképpen jelöltük: s = singulett, d = dublett, t = tripled, q = quartett, m = multiple» 1. táblázat A táblázatban felsorolt (I) általános képletű ve­­gyületekben Z NOR3 általános képletű csoportot jelent. Az ismétlődő csoportok jelölésére az alábbi rövidítéseket használtuk: A = allil-B = (E)-2-butenil-C = (E)-3-klór-3-propenil-E = etil-P = propil-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom