201283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű fémkerámia zománcbevonatok felvitelére

HU 201283 A met tartalmazó zaggyal végzett bevonásával, a be vonatos fém megszárításával és így annak felületé : üvegfritt, és finomszemcsés fém lényegében homo­gén keverékéből álló réteg kialakításával, és az ígv bevont fémen az üvegfritt és a finomszemcsés fém kemencében végzett kiégetéssel való összeolvasztá­sával üvegszerű fémkerámia zománcbevonat kiala­kításával, azzal jellemezve, hogy a zagyban alkalma­zott üvegfritt tömegére számított 0,03%-nál kisebb oldott víztartalomig előszárítjuk, és a bevont fémet ellenőrzött nedvességtartalmú kemencében, 10 °C alatti harmatponton égetjük kL Az üvegfritt víztartalmának és a kemence at­moszférájának az említett szintekre való beállításá­val jelentősen csökkenthetők a bevonatban jelent­kező hibák, olyan bevonatokhoz képest, amelyeket a hagyományos zománcozási technikával állítottak elő. Még jobb eredmények érhetők el azonban ab­ban az esetben, ha a kiégetésre használt kemence harmatpontja max. 5 °C„ és az üvegfritt oldott víz­tartalmát fagyasztva szárítással 0,01 tömeg% alá csökkentjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatá­sok csak a megfelelő fritt víztartalom és a kemence harmatpont együttes alkalmazása esetén valósul­nak meg. Az üvegszerű zománcokhoz fémrészecskéket adunk, a fémkerámia előállítására. Ezek a fémke­rámia-kompozíciók a fémrészecskéket max. 60 térf.% mennyiségben tartalmazhatják. Előnyös, ha 200 p, alatti részecske-nagyságot alkalmazunkk. Azt találtuk, hogy az üvegfritt víztartamának csökkentésével és az alacsony harmatpontú at­moszféra biztosításával, kiégetés közben, az előbbi­ekben javasoltak szerint, jelentősen csökkenthető az acél és hasonló fémek zománccal való bevonásá­val összefüggő hibák - különösen a szénbuborékok kialakulásával és a halpikkely-szerű képződmények megjelenésével járó hibák - fellépése. Ezenkívül ugyancsak jelentősen csökkenthető a fémkerámia kompozíciók esetében a gázképződés és a felhabo­­sodás problémája, amely porozitáshoz vezet; ez anélkül érhető el, hogy tűzálló részecskéket adná­nak a zománc bevonóanyaghoz. Ezenkívül nincs szükség különleges üvegfritt keverékek alkalmazá­sára, amelyek ekémének az általában alkalmazot­taktól és jól ismertek a zománciparban. Továbbá: nem kell korlátozni a kiégetési hőmérsékleteket. A találmány szerint használt üvegfritt összetéte­le lényegében hasonló a zománciparban általában használtakhoz; víztartalmát és hidroxilion-tartal­­mát azonban előszárítással a szükséges szintre - 0,03 tömeg% alatti oldott víztartalomra - állítjuk be. Ennek érdekében száraz gázt, például argont buborékoltatunk át a megolvasztott üvegen, majd vízfürdőben hirtelen lehűtjük. Meglepő módon azt találtuk, hogy az előszárított üveg víztartalma annak ellenére sem emelkedik 0,03 tömeg% fölé, hogy azt vízben lehűtve alakítjuk üvegfritté, mivel az nem abszorbeálja a lehűtésre alkalmazott vizet. Egy másik megoldás szerint a megolvasztott üvegfritt keveréket vákuumban tesszük ki, a víz elvonására. Ugyancsak lehetséges az üvegfritt ke­verékvízmentes anyagokból való előállítása, példá­ul oly módon, hogy az összekeverés előtt kalcmálást 3 végzünk és elkerüljük az előállítás közben való vfe: felvételt. A víz oly módon is eltávolítható az üvegfritt ke verőkből, hogy a megolvasztott üvegfritt olyan anyagokkal hozzuk össze, amelyek reagálnak a víz­zel vagy a hidroxil-ionokkal. Ezen módszer eseté­ben ügyelnünk kell arra, hogy a reagens ne lépjen reakcióban az üvegfritt más komponenseivel és a reakciótermékek ne befolyásolják hátrányosan az üvegfritt tulajdonságait. Miután az üvegfritt keveréket a víztartalom csökkentésére szárítottuk, porrá kell azt átalakíta­nunk. Ez úgy hajtható végre, hogy a hagyományos őrlési technikák alkalmazását megelőzően a ré szecskenagyság-csökkentés kezdeti fázisaiban szá­raz edzési technikát alkalmazunk. Ha azonban a hőmérsékletet gyorsan lecsökkenjük azon hőmér­séklet alá, amelyen a víz oldódni és az üvegfrittbe bediffundálni képes, az üvegfritt anélkül képes el­viselni a vízben történő lehűtést, hogy víztartalma jelentősen növekedne. Az a hőmérséklet, amelyen a vízfelvétel jelentőssé válik, annak az időnek a hosszúságától függ, amelyen át az üvegfritt a vízzel és az üvegfritt-keverékkel érintkezik, de az acélok­ra általában használt üvegfrittek esetében kb. 500 °C. Az üvegfrittek vízben is megőrölhetők, feltéve, hogy nem alkalmazunk hidratált őrlési adalékokat, pl. agyagot és bórsavat. A találmány szerinti fémkerámia kompozíciókat előnyösen nemvizes rendszerben vihetjük fel a szubsztrátra, amelyek pl. 3% cellulóz-nitrátot tar­talmának amil-acetátban. Alkalmazhatunk azon­ban vizes szuszpenziós rendszereket is, amelyek cellulóz- vagy más poliszacharid-alapú szuszpen­­dálószert, pl. nátrium-karboximetil-cellulózt vagy xantángumit tartalmaznak. Erre a célra használha­tó egyik lehetséges szuszpendálószer a xantángumi, amely a kereskedelemben „KELZAN” néven fér­hető hozzá (Merck and Co.Inc.). Ha a fémkerámia felvitelére vizes szuszpenziót alkalmazunk, előnyös lehet korróziógátlónak a bevonóanyaghoz való hoz­záadása, a fémpor reakciójának megelőzésére. En­nek a korróziógátlónak lényegében nem-hidratált­­nak kell lennie vagy az esetleges hidrátvizet jóval az üvegfritt lágyulási hőmérséklete alatti hőmérsékle­te alatt le kell adnia. Az egyik ilyen korróziógátló a kereskedelemben „FERNOX ALU” néven áll ren­delkezésre (Industrial Anti Corrosion Services Li­mited). A fémkerámia keverékek tartalmazhatnak más adalékanyagokat, pl. pigmenteket stb. is, feltéve hogy ezek nem hidratáltak vagy jóval az üvegfritt lágyulási pontja alatti hőmérsékleten elbomlanak és leadják víztartalmukat. Annak érdekében, hogy az atmoszféra nedves­ségtartalmát a kiégető kemencében a meghatáro­zott határok között tartsuk, olyan kemencét kell alkalmaznunk, amelynek atmoszféráját ellenőrizni tudjuk, és így az olvasztási zónában alacsony ned­vességtartalmat tudunk fenntartani. Erre a célra különösen megfelelők az elektromos kemencék. Alkalmazhatók azonban gáz- vagy olajtüzelésű ke­mencék is, feltéve, hogy a nedves égéstermékeket hatékonyan elkülönítjük a kiégetésre kerülő tár­gyaktól. Ez úgy érhető el, hogy sugárzómelegű fém 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom