201280. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz biológiai tisztítására

HU 201280 A A találmány szerves szennyeződést tartalmazó szennyvíz biológiai tisztítására szolgáló berende­zésre vonatkozik. Közismert, hogy a települési szennyvizek, vala­mint számos ipari szennyvíz oldott szervesanyag - szennyezettsége igen nagy, tisztítás nélküli szabad­ba engedésük veszélyezteti az emberi környezetet, a felszíni vizek élővilágát, ezért a szennyvíztisztítási technológiák és berendezések fejlesztésének világ­szerte egyre nagyobb mértékben növekvő jelentő­sége van. Mivel a szennyező szerves anyagok bioló­giailag lebonthatók, az alkalmzott tisztítási módsze­rek is biológiai jellegűek. A biológiai szennyvíztisztítási műveletek aerob vagy anaerob jellegűek lehetnek, és megegyeznek abban, hogy mindkettőben mikroorganizmusok ál­tal irányított tevékenységet hasznosítanak a szennyező anyagok lebontásához, és mindkettő en­zimekkel katalizált biokémiai reakciók sorozatán alapul. Az aerob és anaerob szennyvíztisztítási technológiák között lényeges különbség viszont, hogy míg az aerob folyamatban hasznosított mikro­organizmusok a szervesanyag lebontásához a rend­szerbe bevitt oxigént igényelnek, addig az anaerob folyamatban közreműködő szervezetek a levegő oxigénjének a jelenléte nélkül, annak távollétében végzik a lebontást. Az anaerob szennyvíztisztási technológiák alkal­mazása elsősorban szuper-magas szennyezettségfi (10 000 mg/1, vagy annál magasabb értékű KOI-vel jellemezhető) szennyvizek esetében gazdaságos, ki­sebb szennyezettségfi szennyvizekhez viszont első­sorban az aerob tisztítási módszerek használatosak. A szennyvizek aerob biológiai tisztításának igen elterjedt módja az eleveniszapos biológiai szenny­víztisztítás. Az eleveniszap olyan - nem homogén - baktériumkultúra, amely adott üzemi körülmények (hőmérséklet, pH, Ö2-koncentráció, tápanya­gösszetétel, stb) között kialakult különféle baktéri­umfajok dinamikus együttélése. A csepegtetőtestes biológiai tisztítási technoló­gia működése azon alapszik, hogy miközben a szennyvíz szakaszosan vagy folyamatosan elborítja a test töltőanyagára telepedett biológiai hártyát, egyrészt létrejön a szennyező anyag adszorpciója, másrészt a biológiai hártyában élő mikroorganiz­mus kultúra a hártyát nedvesítő szennyvíz biológia­ilag oxidálható oldott anyagát asszimilálja, és azt közvetlenül felhasználja energianyerésre és sejtsz­intézisre. Korábban a csepegtetőtestek tölteteként bazalt­tufát használtak, ami dugulásra, tócsásodásra volt hajlamos. Ezt a hagyományos töltetet az utóbbi időben a dugulásmentes műanyagtöltet váltotta fel. A műanyagtöltetű biológiai csepegtetőtestes tisztí­tástechnológiának nemcsak a hagyományos bazalt­tufa-töltetű csepegtetőtestes, hanem az elevenisza­pos módszerekhez képest is jelentős előnyei van­nak, amelyek közül a legfontosabbak a következők:- csekélyebb elektromos energia-felhasználás. Az eleveniszapos eljárásban - a tisztítási hatásfok­tól és a szennyvíz fajtájától függően -1 kg eltávolí­tott KOI5 0,35 kWó energiamennyiséget igényel, míg a műanyag biológiai csepegtetőtestes eljárás energiaigénye 0,07 kWó/kg eltávolított BOI5; 1- a műanyagtöltetű biológiai csepegtetőtestek­kel - egységnyi térfogatra számítva - több szerves­anyag - szennyeződés távolítható el, mint a hagyo­mányos (bazalttufa) töltetű biológiai csepegtető­testekkel. Ez azt jelenti, hogy adott szennyeződés­tömeg eltávolításához kisebb térfogatú tisztítóbe­rendezés létesítésére van szükség. Előkezelés ese­tén - ugyanilyen megfontolásból - alkalmazásuk előnyösebb, mint az eleveniszapos rendszereké;- a műanyagtöltet kisebb térfogattömege miatt könnyű, korszerű teherhordó, illetve támasztó szer­kezetek alkalmazása válik lehetővé;-jelentősen csökkenthető a szükséges ülepítési kapacitás, mert egyrészt elhagyhatók az előülepítők (például ívszita alkalmazása válik lehetővé), más­részt a csepegtetőtestről lekerülő humusziszap igen jó ülepedési tulajdonsága miatt az utóülepítő na­gyobb hidraulikai terheléssel üzemeltethető:- a kisebb térfogatú létesítmény kisebb terület­igényt jelent, jobb lehetőséget biztosít az automati­zálásra, a kezelői létszám jelentős csökkentésére;- a műanyag-töltetes biológiai csepegtetőtest karbantartási igénye minimáik. A műanyagtöltetes biológiai csepegtetőtestes tisztítástechnológiák sem mentesek azonban kü­lönféle nehézségektől. A 31 04 036. számú NSZK szabadalmi leírásból például olyan eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárás és berendezés ismerhető meg, amelynél szuszpendált formában csepegtető­test-elem jellegű testecskéket vezetnek a tisztító­medencébe, amelyeknek a sűrűsége a szennyvízhez hasonló. Ilyen elemekként például kaucsukgolyó­­kat alkalmaznak, amelyeket nyálkaszerű masszával itatnak át. Ezeket a testecskéket a szennyvizén át­vezetik, abból kiemelik, regenerálják és oda újra visszavezetik. Ez a módszer a tisztítás hatékonysá­gának a növelésére irányul, a berendezés azonban meglehetősen bonyolult, a technológia pedig - a speciális testecskék alkalmazása miatt is - költsé­ges. A 2 032 904. számú birt szabadalmi leírás olyan eleveniszapos tisztítástechnológiára vonatkozik, amelynél a befolyó szennyvízhez aktivált iszapot és nagy fajlagos felületű szemcséket, például aktivált szén-szemcséket kevernek, a keveréket levegőzte­tik, majd a szemcséket - amelyekre aktivált iszap tapadt fel - szeparálják a tisztított szupematanstól. A szemcséket az iszaptól megtisztítják, és az iszap egy részét, valamint a tisztított szemcséket a folya­matba visszatáplálják. Ez az eljárás is meglehetősen munka- és műveletigényes, és kétséges, hogy a fel­merülő többletköltségekkel arányban áll-e az eset­leges tisztítási hatékonyság növekedés. Ismeretesek olyan tisztítóberendezések is, ame­lyeknél a biológiai csepegtetőtestes tisztítási foko­zatot csak egy részművelet végrehajtására használ­ják. A 3117 805. számú NSZK szabadalmi leírás szerinti berendezésnek például mechanikai tisztító egysége, eleveniszapos tisztítóegysége, közbenső tisztító egysége, csepegtetőtestes nitnfikáló egysé­ge, utótisztító medencéje, denitrifikáló egysége, va­lamint iszapelvezető és -kezelő egysége van. A ta­lálmánynak az a lényege, hogy az első eleveniszapos kezelési lépcsőben részoxidációt alkalmaznak. A berendezés meglehetősen helyigényes, üzemelteté­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom