201279. lajstromszámú szabadalom • Gáztranszferáló és flotáló berendezés tisztítandó víz kezeléséhez
Hü 201279 B kialakított reaktor vázlatos felépítését tünteti fel, a 2. ábra ugyanezen reaktortípus hosszmetszetét mutatja, a 3. ábra a 2. ábra szerinti reaktor egyik lehetséges kiviteli változatát tünteti fel. a 4-12. ábrák a reaktorban levő kamrák két falrészből álló válaszfalainak különféle kialakítási módját és elrendezését mutatják, a 13-14. ábrák a válaszfalak közötti átmenetet vagy rést képező nyílások különböző változatait tüntetik fel míg, a 15-17 ábrák a gázdiffúzorok különböző elrendezési változatait mutatják a találmány szerinti reaktorban. Amint az az 1-3. ábrákon látható, a találmány szerint egyetlen gáztranszferáló (vagy diffúziós) és flotáló reaktor három kamrára van felosztva, amelyek közül a középső az úgynevezett diffúziós a kamra, míg a két szélső az úgynevezett flotádós b kamra. A diffúziós a kamra legalább egy porózus lapot vagy c gázdiffúzort tartalmaz, amelyet egy d vezetéken keresztül bevezetett folyadékáram (jelen esetben víz öblít. A kezelendő víz e vezetéken keresztül érkezik a reaktor felső részébe leszálló áramlásai, míg a nyomás alatti gáz (jelen esetben például ózonnal dúsított gáz) f vezetéken keresztül érkezik és ennek kipárolgása a k csőcsonkon keresztül bocsátható ki. A kezelendő víz az 1-3. ábrákon feltüntetett nyilak irányában a központi a kamrából a Dotációs b kamrák felé áramlik, áthaladva egy s keresztmetszetű résen, (vagy nyüáson), amely a kamrákat egymástól elhatároló m válaszfalak alsó részén található. Az m válaszfalak egy felső o falrészből és egy alsón falrészből állnak, amely utóbbi az 1-3. ábrákon ferde helyzetű, míg a felső o falrész függőleges helyzetben van. A kezelt víz a flotádós b kamrákból a h vezetékeken keresztül távozik, míg a felúszott anyagok (vagy pelyhek) az i vízfelszín lesüllyesztésével kerülnek eltávolításra aj vezetékeken keresztül. A 2. ábrán látható változatnál az i vízfelszínt g permetező szerkezet permetezi, ami megkönnyíti a felúszott anyagok eltávolítását a j vezetékeken keresztül az i vízfelszín lesüllyesztése után. A 3. ábrán látható változatnál (ahol valamennyi egyéb részlet megegyezik a 2. ábrán látható kiviteli alakkal), szűrőanyagból készült 1 szűrőágy van elrendezve a reaktor alsó részében. A 4-12. ábrákon látható, hogy a kamrák közötti m válaszfalak o és n falrészei különböző helyzetűek és tájolásúak lehetnek. Lehetnek például függőlegesen egyvonalban (4. ábra) vagy egymáshoz képest oldalirányban eltoltan (5. ábra) elrendezve, vagy ez utóbbi esetben az o falrész alsó vége lefelé túl is nyúlhat az n falrész felső végén (6. ábra). A 7-9. ábrák szerinti változatoknál az o és n falrészek közül lehet az egyik ferde, míg a másik függőleges, vagy mindkettő ferde. A10. ábrán az o és n fűrészek úgy vannak elrendezve, hogy az s keresztmetszet (vagy rés) mögötti részben egy kisebb turbulenciájú zóna jöjjön létre, amely megkönnyíti a flotádót a b kamrákban. A11. ábrán látható változatnál az n falrész ferde helyzetű és jóval túlnyúlik a felső o falrész alsó végién. Emellett ez a két falrész mozgathatóan van 5 kialakítva, amint azt a nyilak és a szaggatott vonalak is jelzik és ily módon be lehet állítani a legmegfele lőbb s keresztmetszetet a kisméretű gázbuborékok, illetve a folyadék (víz) átáramlásához az a kamrából a b kamrákba. A12. ábrán látható kiviteli változatnál az p és n falrészek megfelelő végeik meghosszabbításaként mozgatható o’ és n’ toldatokkal vannak ellátva, amelyek szintén lehetővé teszik a két falrész közötti optimális átlépési s keresztmetszet beállítását. A 13. illetve 14. ábra olyan (nem kizárólagos) kiviteli alakokat tüntet fel, ahol az átlépési s keresztmetszet két s’ nyílásból vagy például négy nyílás s” sorozatából tevődik össze. Végül a 15-17. ábrák a c gázdiffúzorok elrendezésének és/vagy számának különböző kiviteli változatait tüntetik fel Ellentétben az 1-3. ábrákon látható kiviteli alakokkal, a központi a kamrában felszerelt c gázdiffúzor elrendezhető akár az átlépést s keresztmetszet fölött (15. ábra), akár pedig az átlépési s keresztmetszet alatt (16. ábra). A 17. ábrán látható kiviteli alaknál a találmány szerinti flotádós zónát ezúttal egy középen elrendezett b kamra képed, míg a diffúziós (gáztranszferáló) a kamrák a b kamrától kétoldalt helyezkednek el. Emellett meg kell jegyezni, hogy amint azt a megfelelő nyilak jelzik, a c és c’ gázdiffúzorok (diffúziós egységek) magassági irányban beállíthatók az alkalmazó igényeinek megfelelően. A bejelentő számos vizsgálatért: és kísérletet végzett a vizek ózonizálással-flotálással történő kezelésének területén a fentebb ismertetett elvek szerint. Az alábbiakban illusztrádóképpen összegezzük egy négyszögletes kísérleti reaktorban kapott eredményeket, amely reaktor egy hagyományos koaguláló szerek gyors keverésére szolgáló egység után és egy homok- vagy antradttöltésű szűrőegység előtt van elrendezve. A reaktor az 1. ábra (vagy a 2. ábra) szerinti felépítésű és az alábbi főbb paraméterekkel rendelkezik:- 150 mikrontól 1,8 mm-es átmérőig terjedő nagyságú buborékok fejlesztésére alkalmas c gázdiffúzor,- a buborékok felszállási sebessége a diffúziós a kamrában 0,01-0,18 m/s;- 0,0102 m2 nagyságú átlépési s keresztmetszet, amely Vs = 0,048 m/s sebességet biztosít az e vezetéken beáramló 5X10-4 nr/s tisztítandó vízhozam számára;- mindegyik flotádós b kamra keresztmetszete 0,0748 m , amely V=6,6 x 10*3 m/s sebességet eredményez a flótáit víz számára 5xl04 nr/s vízhozam mellett, amely sebesség nem képes elsodorni a gázbuborékokat és a szennyezőanyaggal terhelt pelyheket a reaktor j vezetékbe torkolló kimente felé. Meg kell jegyezni, hogy a diffúziós zónában (a kamra) a 400-500 mikronnál nagyobb átmérőjű gázbuborékokat, amelyek Va felszállási sebessége nagyobb, mint Vs(=0,048 m/s), a vízáram nem viszi magával az a és b kamrák közötti átlépési s keresztmetszeten keresztül. Ezek a nagyobb méretű buborékok a leszálló tisztítandó vízárammal ellenáramban haladva biztosítják az általuk tartalmazott ózon transzferálását a reaktor teljes magasságában. E 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
