201267. lajstromszámú szabadalom • Formaleválasztó por és eljárás annak előállítására
HU 201267 A 1 A találmány tárgya formaleválasztó por öntödei formák és magok készítéséhez, valamint eljárás a formaleválasztó por előállítására. Öntödei formák és magok készítésekor a homokkeverék hozzátapad a minta vagy a magszekrény felületéhez. Ennek megelőzésére bentonitos homokkeverékek esetén a minta vagy magszekrény felületére ún. formalevasztó port szórnak vékony egyenletes rétegben. Formaleválasztó porként eredetileg likopódiumot használtak, amit az utóbbi időben különféle készítményekkel helyettesítenek. Ezek a készítmények többnyire kréta-, grafit-, márvány-, mészkő- stb. őrlemények, amelyeket sztearátokkal, zsírokkal, viaszokkal vagy sálikonokkal hidrofobizálnak. Az ilyen formaleválasztó porok alkalmazása nem biztosít egyértelműen pozitív eredményt. Gyakran előfordul, hogy a homokkeverék a leválasztó por alkalmazása ellenére is tapad a mintához, ami a minta és a homokforma szétválasztásakor a homokforma károsodását eredményezi. A formaleválasztó porok ezen hiányosságának kiküszöbölésére a 2 434 822 számú NSZK közzétételi irat szerint a formaleválasztó port metilén-klorid oldatban diszpergálják és az így nyert szuszpenziót stabilizálják 1-50% aeroszillel. A formaleválasztó porból ilyen módon előállított szuszpenzió jó leválasztó hatást fejt ki. A megoldás hátránya, hogy az oldószer alkalmazása már önmagában környezetszennyezést jelent, a javasolt metilén-klorid pedig mérgező folyadék lévén számtalan nehézséget vált ki a felhasználás során. Hasonló megoldást javasolnak a2 550 896 számú NSZK nyilvánosságra hozatali iratban is. Az eljárás lényege, hogy a leválasztó port sztearin vagy montánviasz metilén-kloridos oldatában diszpergálják. A szuszpenziót ugyancsak stabilizálni szükséges, pl. aeroszilleL Ezen kívül további adalékok, mint szárítást elősegítő és agglomerizációt gátló anyagok alkalmazását is javasolják. Ez már önmagában is mutatja, hogy a formaleválasztó porok szuszpendálása a szuszpendálószer (oldószer) környezetszennyezd hatásán túl további, a szuszpenzióval kapcsolatos problémákat vet fel. Találmányunk célja olyan formaleválasztó porok kidolgozása, amelyek mentesek, a fent várölt problémáktól. Találmányunk azon a nem várt felismerésen alapul, hogy a formaleválasztó por hatása egyéb azonos körülmények mellett az ásványi őrlemény porozitásának függvénye. E felismerés alapján a találmány szerinti formaleválasztó por önmagukban ismert hidrofobizáló adalékok mellett 0,01 cm3/g-nál kisebb pórustérfogatú ásványi anyagok őrleményét tartalmazza legalább 95 tömeg% mennyiségben. A találmány szerinti formaleválasztó por komponenseként bármilyen természetes ásványi anyag, így például mészkő vagy talkum vagy szintetikus, iparilag előállított ásványi anyag, például vagy szintetikus, iparilag előállított ásványi anyag, például korund megfelel, ha pórustérfogata nem haladja meg az előbb említett kritikus értéket. Hidrofobizáló adalékként a találmány szerinti formaleválasztó por valamilyen ismert hidrofobizáló anyagot, például sztearátokat, zsírokat, viaszokat 2 vagy szilikonokat, előnyösen alkáli földfém-sztearátokat, például kalcium-sztearátot vagy poliorganosziloxánokat tartalmaz. A formaleválasztó port a találmány szerint a komponensek összekeverésével állítjuk elő. A 0,01 cm3/g-nál kisebb pórustérfogatú ásványi anyag őrleményét a megadott arányban összekeverjük a hidrofobizáló anyaggal, és a keveréket homogenizáljuk. A hidrofobizáló anyag aránya 0,01-5 tömeg%, előnyösen 0,01-3 tömeg%. A találmány szerint előnyösen oly módon járunk el, hogy megmérjük a kiindulási anyagnak célszerűen a BET elven meghatározható pórustérfogatát, és abból az anyagból készítünk formaleválasztó port, amelynek pórustérofgata kielégíti az előbbi követelményt. Ilyen anyagok, például mészkövek vagy talkum a természetben találhatók, a megfelelő bányaterméket tehát a fenti vizsgálat alapján választjuk ki. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kiindulási anyag porozitását átolvasztással a kívánt mértékig csökkentjük, és az így kapott anyag őrleményét használjuk a formaleválasztó por előállításához. így például timföldből villamos olvasztással elektrokorundot készítünk, amelynek porozitása már kieglégftő a formaleválasztó por előállítása szempontjából. Az így előállított formaleválasztó port a szokásos módon a minta vagy magszekrény felületére juttatva biztosíthatjuk, hogy a homokforma, illetve az öntőmag sértetlen marad a mintától vagy a magszekrénytől való elválasztás során. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa Dorogi mészkőből, amelynek pórustérfogata 0,0085 cm3/g, formaleválasztó port készítünk oly módon, hogy a mészkő őrleményét, amelyben a 0,063 mm-nél nagyobb szemcsék aránya 7,0%, összekeverjük 2 tömeg% kaldum-sztearáttal. A keveréket alaposan homogenizáljuk. 2példa Formaleválasztó port készítünk az 1. példa szerinti módon elektrokorundból (gyártja a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár) és kalcium-sztearátból. Az elektrokorund pórustérfogata 0,0043 cm3/g, az őrlemény 1,5% arányban tartalmaz 0,063 mm-nél nagyobb szemcséket. 98 tömegrész elektrokorund őrleményt 2 tömegrész kaldum-sztearáttal keverünk össze. 3. (összehasonlító) példa Formaleválasztó port készítünk felsőcsatári talkumból, amelynek pórustérfogata 0,012 cm3/g, és őrlményében a 0,063 mm-nél nagyobb szemcsék aránya 2,0%. 98 tömegrész talkumot 2 tömegrész kaldum-sztearáttal keverünk össze, és a keveréket homogenizáljuk. 4. (Összehasonlító) példa Formaleválasztó port készítünk hejőcsabai mészkőből, amelynek pórustérofogata 0,0254 cm3/g. Az őrlemény 1,0% arányban tartalmaz 0,063 mm-nél nagyobb szemcséket. 98 tömegrész mész-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
