201254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogént és/vagy klórozott szénhidrogént tartalmazó levegő tisztítására
3 HU 201 254 A 4 vízgőzt tartalmaznak, amelyet olyan rétegbe juttatunk, ahol a koksz vagy alumínlum-oxid felületére közvetlenül vagy 1—3 mm-es lyukméretű tálcára felvitt természetes zeolit vagy molekulaszita-réteget alakítunk ki azzal a céllal, hogy a tisztítandó levegőben lévő vízgőzöket megkösse, esetleg a tisztítandó gázban lévő klórszennyezéseket megkösse. A zeolit menynyisége az adszorbert össztérfogatának 60 tf%—a. A zeolitra közvetlenül vagy olyan elválasztó rács alkalmazásával, mely a gázáramlás Irányának megváltoztatását lehetővé teszi rétegezzük a reaktor össztérfogatának legalább 30%-át kitöltő aktívszenet, vagy olyan mesterségesen előállított molekulaszitát, esetleg adszorpciós lemezeket, amelyeknél az adszorbensek pórusátmérője legalább 16 Á. Az adszorpciós oszlop a különböző szénhidrogéneket és/vagy klórozott szénhidrogéneket oly mértékben köti meg, hogy azoknak koncentrációja jelentősen lecsökken, gyakorlatilag szénhidrogén szennyezőanyagmentes levegő távozik a tisztító térből, és az áttörésnél a szénhidrogén és/vagv klórozott szénhidrogén legfeljebb 150 mg/m3 A levegő áramlása az adszorpciós oszlopban az adszorbeátumok mi nőségétől függően 0,4—0,8 m/s. Az áttörés után a tisztítandó levegőt automatikus vezérlőszelepek segítségével átkapcsoljuk a 2 oszlopra, amely az 1 adszorpciós oszloppal azonos felépítésű, amely regenerált szénhidrogén-és klórozott szénhidrogénmentes. A 2 oszlopon megkezdődik a szennyezőanyagok leválasztása. Egyidejűleg az 1 adszorpciós oszlopon megkezdjük a megkötött oldószer visszanyerését és az oszlop regenerálását. A deszorpciós folyamatot az adszorber típusától függően kétféleképpen hajtjuk végre. Az adszorpciónál alkalmazott gázáramlás! irány megfordításával 0,1 —0,5 m/s áramlási sebesség mellett legfeljebb 300°C-ig melegítjük fokozatosan az oszlopot a deszorpciónál felhasználásra kerülő hajtógáz segítségével, amely gáz Inert- vagy oxigénmentes, vagy 1%-nál kisebb oxigéntartalmú füstgáz. A deszorpció egyik esetében a hajtógáz az adszorber felső pontján belépve folyamatosan melegítve az adszorber ágyat halad előre, és az adszorber belépési pontjával megegyező csonkon távozik, telítve szénhidrogénekkel, vízgőzzel. Az adszorberbő! távozó gázt a 9 vagy 10 hőcserélőbe, a deszorpcióra használt gázt előmelegítésre használjuk, majd a 3 vagy 4 hűtőben 10— 15°C-ra hűtjük, miközben a •szénhidrogéneket és klórozott szénhidrogéneket kondenzáltatjuk. A lehűtött gázt, amely oldószertartalmát nagyrészt elvesztette, a 8 kompresszorral a 11 és 12 gázhevítő rendszeren keresztül keringtetjük, amely a deszorpcióból kilépő forró gázzal előmelegített, az elektromos fűtőszállal közvetlenül vagy közvetve fűtőgáz vagy olaj segítségével 2—300°C-ra melegítjük és ezt vezetjük a deszorpció végrehajtására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A 7 szeparátorban a gáz és a kondenzátum szétválik a 8 kompresszor segítségével a gáz keringetését végezzük. Amennyiben nagyobb tisztaságú szénhidrogének kinyerése a cél, úgy azt adszorpciós oszlopnál a zeolit nedvességmegkötő réteg feletti elválasztó áramlási irányt meghatározó zsalurendszert megfelelő módon állítva a deszorpció során távozó csupán szénhidrogéneket megkötő aktívszén felületéről a szénhidrogéneket deszorpciós képességüknek megfelelően hajtjuk le, és az egyes hőmérsékleti intervallumokhoz tartozó szénhidrogénelemeket külön-külön fogjuk fel. Ez lehetőséget biztosít az előfrakcionálásra. Az aktívszenes zóna tisztítását követően a hajtógázt a zeolit és koksz rétegre visszük, ahol az előbbi elveszti nedvességtartalmát és a kokszágyon keresztül távozó víz bizonyos mértékű tisztulási folyamatot hajt végre a koksz felületén. Az utóbbi, főként vizet és esetlegesen szénhidrogéneket tartalmazó elegyet különválasztjuk. A három réteggel azt érjük el, hogy ugyan az aktívszén megköti az egyes megkötődő anyagokat, de nagy oszlopot kellene alkalmazni, a regenerálás nagy energiaigényű és a regenerálás hosszú időt vesz igénybe. A három réteg alkalmazása lehetővé teszi a szokásos három oszlop helyett két oszlop alkalmazását. Az ismertetett technológiai eljárást az alábbiakban példán mutatjuk be. 3000 m3 tisztítandó gáz tartalmaz 6 g/m3 oldószerelegyet, melynek megoszlása etil-acetát 0,6 g/m , metil-etil-keton 0,4 g/m3, toluol 3 g/m3, xilol 1,2 g/m3, lakkbenzin 0,8 g/m3, a a leve»lumínium-oxid felületén 3900 g szilárd anyag válik le, a zeolit réteg 24 kg vízgőzt köt meg, az aktívszén felületén a levegőben lévő szénhidrogének maradéktalanul megkötődnek. Példa szerint 6 g/m3 szénhidrogéntartalmú levegő tisztításánál az ismertetett technológiai rendszer alapján olyan oszlop-rétegezést alkalmazunk, ahol az alumíníum-oxid-réteg az adszorber össztérfogatának 10%-át, a zeolitréteg az össztérfogat 60%-át, az aktívszón pedig az össztórfogat 30%-át teszi ki. Ezzel elérhető, hogy az egyes rétegeken a különböző megkötőképességgei rendelkező szennyezett levegő alkotói a különböző megkötőkópességű adszorbenseknél azonos áttörési időt jelentenek. A regeneráló ciklusban a 7 szeparátorban a gáz és a kondenzátum szétválik és a gázt a 8 kompresszor segítségével keringetjük. A szeparátorból kinyert kondenzátumot, ha előzetesen frakcionálás nem történt, úgy közvetlenül a 13 desztilláló oszlopra visszük, ahol alkotó részeire bontjuk. A desztillációs fej és fenékterméket 5 és 6 kondenzátoron keresztül a 14 illetve 15 kondenzátum-gyűjtőbe vezetjük be. Ha deszorpciót frakcionáltan hajtjuk végre, úgy a 7 szeparátorból az egyes frakciókat közvetlenül elvezetjük. Amennyiben a frakció további szétválasztása szükséges, úgy frakciónként a 13 desztillációs oszlopra visszük azt és az ismertetett módon a szétválasztást alkotóira 3 levegő relatív nedvességtartalma 80%, gő szilárdanyagtartalma 1,3 g/m3. Az «
