201244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolinszármazék hatóanyagot tartalmazó, szív-aritmia kezelésére szolgáló gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 201 244 B 4 kenést, míg a koszorú-artéria leszorítása idején a verőtérfogatot fenntartotta. Másrészről a vér­nyomást nem befolyásolta és a szívteljesít­­mónyt, a szívfrekvenciát, valamint a dP/dt max. értéket (azaz a balkamrai nyomásfokozódás sebességét) csak csekély mértékben növelte, míg a telítődés! nyomásban csak nagyon kis csökkenést okozott. A szívizominfarktus éber kutya modelljén az alábbi kísérletet végeztük el. A bal koszorú-ar­téria ívének szélső trombogén rézhuzalt helyez­tünk, és az (I) képletű vegyületet 25 jxg/kg dózisban Intravénásán adagoltuk. Ez a dózis mind az 5 jxg/kg dózisban adott adrenalinnal előidézett kamrai arltmlát, mind az iskémfa által okozott kamrai tachikardiát elfedte. Ezen az infarktus modellen az (I) képletű vegyület azon legkisebb hatásos intravénás dózisa, amely az adrenalinnal kiváltott kamrai aritmlát csökken­tette 0,05 ng/kg értéknek adódott, míg összes­ségében 0,4 (jig/kg Intravénás dózis az aritmiát jelentősen elfedte. E dózisszinteken a vegyület sem a szívfrekvenciát, sem az artériás nyomást, sem pedig az álló helyzet hemodinamikus ha­tásait egyáltalán nem befolyásolta. Az (I) képletű vegyületet 0,1 és 1000 jxg/kg közötti intravénás dózisának éber kutyák álló helyzetének hemodinamikus következményei­re gyakorolt hatását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy fekvő helyzetben a vérnyomást a vizsgált dózistartományban alig, míg álló helyzetben 25 (ig/kg dózis alatt az artériás nyomást nem befolyásolta. 1,0 p.g/kg dózisnál nagyobb dózis esetén az álláskor bekövetkező normális szív­­frekvencia-növekedós meghosszabodott. Fe­­nilefrinre kapott nyomás-válasz befolyásolását 0,1 és 5,0 |ig/kg közötti dózisban éber kutyákon tanulmányoztuk. A vegyület sem a fekvő hely­zetben mórt artériás nyomást, sem a szívfrek­venciát nem befolyásolta. A fenilefrinnel kapott log dózis — válasz görbét 1,0 és 5,0 j^g/kg dózisban jobbra, sz eredetivel párhuzamosan tolta el. Az (I) képletű vegyület szív-aritmiát csök­kentő, illetve létrejöttét megakadályozó hatását pikrotoxin által okozott kamrai aritmián altatott macska modellen is vizsgáltuk. A macskákat halotán, nitrogén-oxid és oxigén (3 : 1 tf/tf) elegyóvel inhalációs narkózissal altattuk el és az alvás fenntartását intravénásán adott klóra­­lózzal végeztük. A pikrotoxin által indukált kló­­nusos görcsök létrejöttét olyan módon akadá­lyoztuk meg, hogy a 4 mg/kg intravénás egy­szeri pikrotoxin dózis előtt 0,25 mg/kg deka­­metoniumot intravénásán, majd 0,5 mg/kg-ot 1 óra alatt folyamatosan infúzió formájában ada­goltuk. Az (I) képletű vegyületet a pikrotoxin beadását követően 1—10 perccel 25 vagy 50 jtg/kg dózisban beadva, azonnal helyreállí­totta a normális szinusz ritmust. Abban az esetben, amikor altatott macskák­nak az (I) képletű vegyületet hatá­sos, 25 |ig/kg-ig terjedő antiaritmiás dózisban adagoltuk, sem az artériás, sem a vénás, sem a balkamrai, sem a balkamrai vágdiasztolés nyomásban, sem a szívfrekvenciában, sem pedig a dP/dt hányados maximumában vagy minimumában változást nem tapasztaltunk. E kardiovaszkuláris paraméterek egyébként a fiziológiás szinten maradtak akkor is, amikor a kumulatív dózisszintet 16 mg/kg értékig növel­tük. Az (I) képletű vegyület 25 ^g/kg intravénás dózisban azon az altatott macska isémia mo­dellen mérsékelte a káros kamrai ektópiás aktivitást, amely a szívizom isémia és'szimpa­tikus Izgalom kombinációját a bal elülső koszo­rú-artéria leszorítása és szimpatikus stlmulálás révén valósítja meg. A fentiekben Ismertetett kísérletek alapján azt várjuk, hogy szív-aritmia mérséklésére vagy kifejlődésére megelőzésére humán alkal­mazás esetén az (I) képletű vegyület orális dózisa naponta 0,05 és 1,0 mg közötti, például 0,05 és 0,5 mg naponta, átlagos felnőtt személy (70 kg) esetén és a napi dózist négy részletre osztva. így egy tabletta vagy kapszula 0,025 és 1,0 mg közötti, például 0,025 és 0,5 mg közötti hatóanyagot és megfelelő vivő vagy hordozóanyagot tartalmaz. Egyszeri parenterá­­lls, például Intravénás dózis nagysága 0,1 és 1 [xg/kg között, például 0,1 és 0,5 között, így 5 és 100 fig között várható. Súlyos szív-aritmia esetében az intravénás kezelési mód előnyös, mivel így gyorsan visszaáll a normális szinusz ritmus. A megadott dózisoktól azonban a kezelt személy testtömegének és állapotának függvé­nyében, valamint a kezelést végző véleménye alapján el lehet térni. A találmány szerinti szív-aritmiák kezelésére szolgáló orális vagy parenterális készítmények egység dózis formája 0,025 mg és 1,0 mg közötti, illetve 5 és 100 jag közötti (l) képletű vegyületet vagy ezzel egyenértékű mennyiség­ben valamilyen gyógyászatilag elfogadható só­ját tartalmazza. Az (I) képletű vegyületet vagy valamilyen gyógyászatilag elfogadható sóját önmagában is adagolhatjuk, de általában a szándékolt adago­lási módtól függően választott és a gyógy­­szerkészítésben szokásosan alkalmazott vivő­anyagokkal együtt alkalmazzuk. E készítmé­nyeket adhatjuk aritmiás betegeknek, de alkalmazhatók profilaktikusan is, azokban az esetekben, amikor aritmia kialakulására kell számítani. így például adagolhatok orálisan tab­letta alakjában, olyan töltőanyagokkal mint pél­dául keményítővel, vagy laktózzal vagy adott esetben töltőanyagot tartalmazó kapszula alak­jában vagy elixir vagy kúp készítmény alakjá­ban, amelyek ízesítő vagy színező anyagot tartalmaznak. Adagolhatok továbbá parenterá­­lisan, így például intravénásán, intramuszkulá­­risan vagy szubkután, előnyösen valamilyen, adott esetben más oldott anyagot, például a vérrel izotóniás nyomás biztosítása céljából elegendő sót vagy glükózt, tartalmazó steril vizes oldat alakjában. Az (I) képletű vegyület gyógyászatilag elfo­gadható savaddíciós sóiként a nem toxikus sók jönnek számításba, például a következők: hidroklorid-, hidrobromid-, szulfát- vagy hidro­génszulfát-, foszfát- vagy hidrogén-foszfát-, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50-55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom