201224. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású herbicid kompozíciók és eljárás gyomnövények növekedésének gátlására
HU 201224 B anyag 0,18 tömeg%-os permetlé = 810 g/hektár hatóanyag 0,24 tömeg%-os permetlé = 1080 g/hektár hatóanyag 0,36 tömeg%-os permetlé = 1620 g/hektár hatóanyag 0,48 tömeg%-os permetlé = 2160 g/hektár hatóanyag A kezeléseket a haszonnövények és a gyomnövények kikelése után végeztük. A kezelésekbe a következő haszonnövényeket vontuk be: kelbimbó (Bedford Darkmar 21 fajta), káposzta (Büderich fajta), karfiol (Perfection fajta), borsó (Verdette fajta), hagyma (Domino FI fajta). A haszonnövényeket ötsoros ágyásokban egyedi sorokba ültettük. A herbicid kompozíciók felvitelekor a haszonnövények fejlettségi állapota a következő volt: káposztafélék: 3-4 valódi levél hagyma: 2-3 levél borsó: 3-5 pálhalevél A gyomnövények fejlettségi állapota a herbicid kompozíciók felvitelekor sziklevelestől 10-14 ernes magasságig változott. Az egyes ágyások gyomborítottsága és a gyomnövények megoszlása azonos volt. 7 A kísérleteket mátrix-rendszerben végeztük úgy, hogy az egyedi ágyúsokra a barázdák mentén külön-külön permeteztünk metazolt és piridátot változó mennyiségben tartalmazó szuszpenziókat. Ezután az ágyúsokat keresztirányban permeteztük be a két hatóanyagot külön-külön tartalmazó szuszpenziókkal; a hatóanyagok komcentrációját ebben az esetben is változtattuk. A permetezéshez hátra szerelhető, kézben tartott fúvókéval ellátott permetező berendezést használtunk, a permetező tartályt szén-dioxidos vagy propános feltöltéssel atmoszférikusnál nagyobb nyomáson tartottuk. Az egyes ágyások mérete 2 m x 2 m volt. 13 nap elteltével megvizsgáltuk a gyomirtás mértékét és a haszonnövényekre kifejtett fitotoxikus hatást. A gyomirtás mértékét a következőképpen értékeltük: Megszámláltuk az 1 m2 területű ágyáson növekedő gyomnövényeket, és a kapott értéket a kezeletlen parcellán növekedő gyomnövények számához (318 gyomnövény/m2) viszonyítottuk. Az eredményeket %-ban fejeztük ki. A vizsgált ágyúsokon a következő gyomnövények növekedtek: Stellaria media, Chenopodium album, Senecio vulgaris, Polygonum aviculare, Solanum nigrum és Poa annua. Az egyes kísérletekben a haszonnövényeken észlelt fitotoxikus hatás nem tért el jelentős mértékben. Az eredményeket az I. táblázatban közöljük. 8 10 15 20 25 30 I. táblázat Teljes gyomirtó hatás, % Felvitt piridát Felvitt metazol mennyisége, g/hektár mennyisége, g/hektár 0 375 562 750 1124 1500 0 0 35 25 33 57 74 540 40 69 94 86 —-810 52 79 96 92--1080 61 87 94 92--1620 76-—-2160 94--2. példa A kísérletekhez az 1. példában ismertetett összetételű szuszpenziókat használtuk. A kezelése- 50 két a haszonnövények és a gyomnövények kikelése után végeztük. A kísérletekbe a következő haszonnövényeket vontuk be: 1. kísérlet: karfiol (Barrier Reef fajta) 55 2. kísérlet: káposzta (Golden Cross fajta) Az 1. kísérlet során a külön ágyásokban nevelt karfiolnövényeket közvetlenül a kezelés előtt ültettük át a vizsgálandó ágyúsokba. A 2. kísérlet esetén a káposztanövényeket a vizsgálandó ágyásokban 60 hagytuk növekedni, és a kezelést a növények 4-5 leveles fejlettségi állapotában végeztük. A kísérleteket véletlenszerűen elosztott parcellákon hatszoros ismétlésben végeztük. A kísérletek során a metazol, illetve piridát szuszpenzióját külön-külön vagy keverék formájában vittük fel a kezelendő területre. A permetezéshez hátra szerelhető, kézben tartott fúvókával ellátott permetező berendezést használtunk, a permetező tartályban a nyomást szén-dioxidos vagy propános feltöltéssel atmoszférikusnál nagyobb értéken tartottuk. A vizsgált parcellákon a növényeket 4 db, egyenként 8-10 m hosszú sorba ültettük. 21 nap elteltével megvizsgáltuk a gyomirtás mértékét és a haszonnövényekre kifejtett fitotoxikus hatást. A gyomirtás mértékének meghatározásakor megszámláltuk az 1 m2 parcellaterületen növekedő gyomokat. Az eredményeket a II. táblázatban közöljük. 5
