201220. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(4-szubsztituált fenil)-2-(1,2,4-triazol-1-il-metil)- vagy -2-/(1-imidazolil)-metil/-1,3-oxatiolán- vagy -ditiolán-származékot tartalmazó gombaölő készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 201220 B Sa) példa Nedvesíthető por formájú készítményt úgy állí­tunk elő, hogy 90,0 tömeg% 1. példában előállított hatóanyagot, 3 tömeg% nátrium-dioktil-szulfo­­szukcinátot (felületaktív anyag), 1,5 tömeg% lig­­ninszulfonátot (diszpergálószer), 1,8 tömeg% szili­­kagélt és 3,7 tömeg% kaolint finoman elporítva bensőségesen összekeverünk. 5b) példa az 5a) példa szerint előállított termék használ­ható nedvesíthető porként. Alkalmazhatósága azonban kiterjeszthető, ha szilikagél és kaolin 1:2 arányú keverékének arányos mennyiségével 51,6 tömeg% hatóanyagot tartalmazó készítménnyé hí­gítjuk. 5c) példa Emulgeálható folyadék formájú készítményt úgy állítunk elő, hogy 13,3 tömeg% 1. példában előállí­tott hatóanyagot, 8,5 tömeg% Sponton-500B-t (a Witco Chemical, Houston, Texas védjegyzett, nem közölt kémiai összetételű felületaktív anyaga), 8,5 tömeg% metilén-dikloridot és 69,7 tömeg% Ten­­neco 5000/100-at (xilol típusú szénhidrogén a Ten­­neco Chemical, Houston, Texas védjegyzett termé­ke) bensőségesen összekeverünk. 5d) példa Az 5c) példa szerint előállított emulgeálható fo­lyadék a Tenneco 500/100 mennyiségének csökken­tésével vagy növelésével nagyobb (50 tömeg%-ig III. 9 terjedő) vagy kisebb (5 tömeg%) hatóanyagtartal­mú készítménnyé alakítható. Hatóanyagként az I. táblázatban felsorolt bár­melyik másik vegyidet is alkalmazható. 5 6. példa Árpa-lisztharmat elleni védekezés levélkezelés­sel Az edények mindegyikében 6-10 árpanövényt 10 ("Larker” változat) neveltünk 7-10 napig, ekkor a növényeket a találmány szerinti vegyületeknek a táblázatban jelzett dózisaival bepermeteztük. A ha­tóanyagokat az 5a)-5d) példákban leírt készítmé­nyekké feldolgozva használtuk fel, és vízben szusz- 15 pendáltuk. A szuszpenziókat 2 vagy 3 edényre per­meteztük. Megfelelő számú edényt, amit kontrol­­lokként használtunk, nem vetettük alá ilyen keze­lésnek. Miután a permetezett növények megszáradtak, 20 ezeket és a kontrollokat 21 °C hőmérsékletű üveg­házba helyeztük. Valamennyi edényben lévő nö­vényt beoltottuk úgy, hogy lisztharmattal előzete­sen megfertőzött növényekről a lisztharmat-gomba spórát a növények leveleire szórtuk. 25 A beoltás után 5 nappal a növényeket kiértékel­tük. A betegséget 0-6 értékekkel becsülve, ahol 0 jelenti, hogy a növény nem beteg és 6 súlyos meg­betegedést jelent. A betegség százalékos leküzdé­sét a kezelt növények és a kezeletlen kontrollok 30 értékeinek az összehasonlításából számítottuk ki. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeit a III. táb­lázatban foglaltuk össze. 10 III. Táblázat Árpa-lisztharmat elleni védekezés levélkezeléssel Vegyidet száma Dózis ppm Százalékos védelem 1 1000 90/100* 250 100 125 100 62 100 2 1000 100 500 75/50* 250 100 125 100 62 100 5 1000 100 6 1000 90 7 1000 75 8 1000 100 9 1000 100 10 1000 100 11 1000 100 12 1000 100 * Kétszer vizsgálva 7. példa Rizs üszögbetegség elleni védekezés levélkeze­léssel 3-4 hetes Bellemont rizsnövényeket, edényen­ként 4-6 növényt, bepermeteztünk a találmány sze­rinti vegyületekkel, az alábbi táblázatban jelzett 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom