201220. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(4-szubsztituált fenil)-2-(1,2,4-triazol-1-il-metil)- vagy -2-/(1-imidazolil)-metil/-1,3-oxatiolán- vagy -ditiolán-származékot tartalmazó gombaölő készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 201220 B hordozót tartalmaznak. Ennél a kiviteli módnál a folyékony hordozó lehet az (I) általános képletű vegyidet oldószere vagy szuszpendálószere. Hangsúlyozzuk azonban, hogy maga a hordozó a gombaölő hatás előidézésének vonatkozásában inert. A találmány szerinti készítmények előállításához használható folyékony hordozók a víz, alkanolok és aromás oldószerek, így az adott esetben szubsztituált fenol, benzol, kerozin, toluol és xilol. A találmány szerinti folyékony készítmények egy másik előnyös kiviteli alakját képezik az emulziók, amelyeket úgy állítunk elő, hogy egy (I) általános képletű vegyületet megfelelő szerves oldószerben feloldunk, és az oldatot vízhez adjuk. Az emulzió képzéséhez természetesen alkalmazunk egy megfelelő emulgeálószert, egy felületaktív anyagot is, ami lehet anionos, nemionos vagy kationos. A találmány szerinti készítmények egy következő előnyös kiviteli alakjában egy (I) általános képletű vegyületből szerves oldószer nélkül, vízzel keverve diszperziót képezünk. A szuszpenzió előállításához ugyancsak alkalmazunk felületaktív diszpergáló szereket. A folyékony fázist tartalmazó találmány szerinti készítmények előállításához hatásos felületaktív anyagok a szakirodalomból ismertek. így például a 2.547.734. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás részletes példákat közöl olyan szerekre, amelyeket a találmány szerinti emulziókban és diszperziókban használunk. Egy másik, találmány szerinti folyékony készítmény előállítására oldatot készítünk a találmány szerint előállított vegyületek aeroszolos felhasználására. Ezeket a készítményeket úgy állítjuk elő, hogy az (I) általános képletű vegyületet egy aeroszol-oldószerben közvetlenül feloldjuk, ami egy nyomás alatt álló folyadék. Az aeroszolos eljárás szerint az aeroszolos oldatot nyomás alatt a légkörbe kiengedjük, ahol a vivőanyag gáz. Az aeroszolos oldat előállításánál úgy is eljárhatunk, hogy először az (I) általános képletű vegyületet feloldjuk egy kevésbé illékony oldószerben, majd ezt az oldatot egy igen illékony folyékony aeroszol-vivőanyaggal keverjük, és a fentiek szerint használjuk. A találmány szerinti készítmények egy következő csoportját képezik a kétfázisú készítmények. Ennél a felhasználási módnál az (I) általános képletű vgyületet először abszorbeáljuk egy inert szilárd hordozó felületén. Amint azt a fentiekben említettük, a különböző ásványi szilikátok kiváltképpen előnyösek erre a célra. Ezeket az inert szilikátokat azután egy diszpergálószer jelenlétében egy megfelelő nem-oldószer közegben, rendszerint vízben diszpergáljuk. A találmány szerinti eljárást közelebbről a példákkal szemléltetjük anélkül, hogy a találmány oltalmi körét ezekre korlátoznánk. 1 1. példa l-[(2-[l,l’-Bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2-il)-meti l]-lH-l,2,4-triazol (1. vegyület) 13,1 g l-[l,l’-Bifenil]-4-il-2-(lH-l,2,4-triazol-l-5 il)-etanont 175 ml száraz toluol és 70 ml 1-butanol keverékében szuszpendálunk, és ehhez a szuszpenzióhoz keverés közben 7,8 g 2-merkapto-etanolt és 12,3 g p-toluol-szulfonsavat adunk. Az így besűrűsödött szuszpenziót Dean-Stark készüléken 72 órán át visszafolyatással forraljuk. Ekkor már több vizet nem fogunk fel. A reakciókeveréket hagyjuk lehűlni, a szilárd anyagot kiszűrjük, diklór-metánban szuszpendáljuk és 10 t%-os vizes nátrium-hidroxiddal, majd egyszer vízzel kirázzuk. A szerves fázist szárítjuk és bepároljuk, így olaj marad vissza, ami nagyvákuum alá helyezve megszilárdul. A szilárd anyagot petroléterrel eldörzsöljük, így 6,7 g 1- [(2-[l,l’-bifenil]-4-iI-l,3-oxatiolán-2-il)-metiljlH-l,2,4-triazol-reakcióterméket kapunk. A termék olvadáspontja 85-90 °C. 2. példa l-[(2-[l,l’-Bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2-il)-metil ]-lH-l,2,4-triazol-S,S-dioxid (2. vegyület 5.1 g 80-85 t%-os m-klór-peroxibenzoesavat 80 ml diklór-metánban feloldunk, és ezt az oldatot szobahőmérsékleten 3,2 g l-[(2-[l,l’-Bifenil]-4-ill,3-oxatiolán-2-il)-metil]-lH-l,2,4-triazol 40 ml diklór-metánnal készített oldatához csepegtetjük. Az adagolás befejezése után a reakciókeveréket 24 órán át visszafolyatással forraljuk. Az elegyet ezután térfogatának felére besűrítjük, és a kivált csapadékot kiszűrjük. A szűrletet háromszor mossuk 5 t%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd egyszer vízzel, szárítjuk és bepároljuk. így 3,1 g l-[(2-[l,l’-bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2-il)-metil]-lH-l,2,4-triazol-S,S-dioxid terméket akpunk, olvadáspontja 145-155 °C. 3. példa l-[(2-[l,l’-Bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2-il)-metil ]-lH-l,2,4-triazol-S-oxid 6.1 g 80-85 t%-os m-klór-peroxibenzoesavat 60 ml diklór-metánban feloldunk és ezt az oldatot 0 °C-on 9,7 g l-[(2-[l,l’-bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2- il)-metil]-lH-l,2,4-triazol 45 ml diklór-metánnal készített oldatához csepegtetjük. Az adagolás befejezése után a reakciókeveréket hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni és éjszakán át keverjük. Az oldatot háromszor mossuk, 5%-os vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, majd egyszer vízzel, szárítjuk és bepároljuk, így fehér szilárd anyag marad hátra. A szilárd anyagot éterrel eldörzsöljük, így 8,5 g l-[(2-[l,l’-bifenil]-4-il-l,3-oxatiolán-2-il)metil]-lH-l,2,4-triazol-S-oxidot kapunk, olvadáspontja 149-153 °C. 4. példa A 4-13. vegyületek előállítása Az 1-3. példában leírtak szerint eljárva állítjuk elő a többi találmány szerinti vegyületet. Ezeket a vegyületeket (4-13.) az alábbi I. táblázat szemlélteti. Az I. táblázat az 1-3. példa szerint előállított 1-3. vegyületeket is tartalmazza. A táblázatban feltűntetjük, hogy az előállított vegyület a (IV) vagy (V) általános képletnek felel meg. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
