201218. lajstromszámú szabadalom • Oldat műtrágya és növényvédőszer összeférhetőségét elősegítő készítmény
1 HU 201218 A 2 A találmány tárgya oldat műtrágya ós növónyvédőszer összeférhetőségót elősegítő készítmény. Napjainkban különösen megnőtt az Igény, hogy amikor az alkalmazási technológia lehetővé teszi, a folyékony műtrágyát és a növónyvédőszert egyszerre juttassák ki. Ez az alábbi előnyökkel jár: —élő és gépi munkaerő, valamint munkaidő takarítható meg, — csökken a talaj tömörödése, kisebb a nyomkár és a taposási kár. A 3 408 174 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint szulfo-zsírsavak sóinak és alkil— -benzol-szulfonsav sóinak elegyéből állítanak elő kompozíciót. Az oldat műtrágyák és a növónyvédőszerek egy menetben való kijuttatása adalék nélkül általában nem kivitelezhető, mert a folyékony műtrágya és a növényvédőszer keverésekor az utóbbi csomósodik, kiülepedik, nem elegyedik, vagy olajként kiválik. Ilyen esetben egyenletes kijuttatás nem valósítható meg, és gyakran a növényvédőszer sem tudja kifejteni biológiai hatását. Növényvédőszerek ós oldat műtrágyák esetén a növényvédőszer egyes formázott alakjainak, így a nedvesíthető poralakú készítmény (WP), szuszpenzió koncentrátum (SC) és emulgeálható koncentrátum (EC) keverhetőségi problémáit kell megvizsgálni. WP ós SC készítmények esetén a következő feltételeknek kell teljesülniük az együttes kijuttatáshoz: jó ós spontán nedvesedé képesség, továbbá jó diszpergálhatóság, vagyis minimális flokkulációval való szuszpenziókópző képesség, végül jó rediszpergálhatóság, azaz a flokkulált részek keveréssel könnyen újra szuszpenziót képezzenek. EC növényvédőszerek esetében, amelyek o/v típusú emulziót képeznek, az elektromos kettősréteg kialakulásával magyarázható a stabilitás. Az oldott sók minőségüktől és ionjaik vegyértékétől függően különböző hatást gyakorolnak az elektromos kettősrétegre. A specifikus hatás mellett a koncentráció is fontos szerepet játszik; általában az ionkoncentráció növekedésével az elektromos kettősréteg egyre nagyobb mértékben összenyomódik, és ezáltal az emulziós cseppek közelebb kerülnek egymáshoz, könnyebben összefolyhatnak, tehát romlik az emulzió stabilitása. Ez a probléma a permetló készítéséhez használt víz iontartalma miatt is felléphet, amit még fokozhat a víz keménysége. Ezért a növényvédőszer emulziók stabilitását ún. standard vízben, vagyis 19,2 nk°-n vízben vizsgálják. Az oldat műtrágyák nagyobb ionkoncentrációja miatt gyakran nem alakul ki stabilis emulzió a növényvédőszerekkel. Az egymással nem elegyíthető oldat műtrágyák és növényvédőszerek egyszerre való kijuttathatóságának megoldására adalékanyagokkal már történtek próbálkozások, mert az összeférhetőséget elősegítő készítmény iránt az igény a folyékony műtrágyázás széleskörű elterjedése és a minél gazdaságosabb termelésre való törekvés miatt egyre fokozódik. Az egyik ismert, de csak az oldat műtrágyák és a növényvódőszerek egy szűk csoportjának az összeférhetőségót elősegítő készítménycsoport anionos felületaktív anyagot tartalmaz, vagy pedig anionos-nemionos felületaktívanyag keverékéből áll. így például a 3 317 305 számú USA-beli szabadalmi leírás szerint alkalmas módon előállított foszfát-észtert alkalmaznak erre a célra. Ehhez foszfor-pentoxidot reagáltalak dinonil-fenil és etllén-oxid kondenzátummal, és az így nyert di- és triészter keverékét adják a növényvódőszerekhez, majd az így kapott koncentrátumot a műtrágya oldathoz. A 4 224 049 számú USA-bell szabadalmi leírás (alkilaril)-poli(oxi-etilón)-glikol-foszfát-monoésztert mint hatóanyagot, továbbá vizet ós rövid szónláncú alkoholt, előnyösen metanolt tartalmazó készítményt ismertet. Hátránya, hogy hatóanyaga csak bonyolult szintézissel állítható elő. Emellett metanol-tartalmánál fogva egészségre különösen káros ós veszélyes, továbbá a metanol illókonysága a felhasználásnál is nehézséget okoz, nem beszélve arról, hogy a részben Igen költséges komponensek jelentősen csökkentik az együttes kijuttatásból adódó gazdaságossági előnyt. A találmány célja olyan készítmény kifejlesztése, amely lehetővé teszi bármilyen oldat műtrágyának növónyvédőszerekkel egy menetben való kijuttatását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nagy ionkoncentrációjú oldat műtrágya, így a karbamid-ammóniumnitrát 1:1 mólarányú elegye, a 28—30% N-tartalmú műtrágya (UAN) oldat vagy a 8—I1-tömeg% N-t és 24—37 tömeg% P205-öt, valamint 0—10 tömeg% K20-t tartalmazó NP-, illetve NPK-oldat is keverhető a hagyományosan formált, önmagában nem keverhető növényvédőszerekkel oxigéntartalmú szerves oldószerben oldott alkll-poli(oxi—etilén)—glikol éter jelenlétében. A találmány további alapja az a felismerés, hogy az előző komponensekből álló kompozíció hatása tovább fokozható polietilénglfkol—alkil vegyes észter hozzáadásával. Végül a találmány alapja az a felismerés, hogy a készítmény kezelhetősége, felhasználhatósága szempontjából előnyös a növényekre nézve egyébként hasznos, tápanyagként szolgáló vegyianyag, így karbamld, valamint N, P vagy K növényi tápelemet tartalmazó szervetlen só, mint például kálium- vagy ammónlum-klorid, -nitrát, -szulfát, -foszfát Jelenléte. Természetesen az alkalmazott dózis miatt ezeknek a vegyianyagoknak nincs kimondottan növényi tápelem jelentőségük, de lényeges a szerepük abban, hogy csökkentik az összeférhetőséget elősegítő készítmény fagyáspontját és párolgását, így javítják kezelhetőségét. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
