201214. lajstromszámú szabadalom • Iparszerű termesztésre alkalmas étkezési gomba
3 HU 201 214 B 4 populációkon keresztül fokozatosan szoktattuk az itt nem részletezett ipari műveletszakaszok különféle Jellemzőinek elviseléséhez. A céljainknak megfelelő egyedeket szelekció segítségével különítettük el. Az így elkülönített új változat megkülönböztető, egynemű és állandó. A csiperkék nemzetségébe tartozik és az Agaricus marcrosporoides fajt a törzsalak — Agarlcus macrosporoldes Bohus — után másodikként képviseli. Megkülönböztető neve: Puszta Királynője (Agarlcus macrosporoides forma Immutobllis). Az új változatra jellemző, hogy a vágási felület mentén megszűnt a hús nyomásra történő elszíneződése, valamint állandóvá vált a lemezek érése során megjelenő rózsaszín. A gombára jellemző a nagy termőtestek — 10— 12 cm kalapátmérő, 10—20 cm hosszú tönk — megjelenése, de különösen második vagy harmadik terméshullám Idején nem ritka az ennél jóval kisebb — 4—6 cm-es kalapátmérő, 3— 5 cm hosszú tönkkel. A kalap alakja a növekedés ütemében egyre változik. Kezdetben gömb, majd félgömb alakú, majd domború. Már a gallér felszakadása előtt kialakul a kalap tetején a középső részen a körszimmetrikus sík felület, a kalap egyébként ezen a helyen kapja az enyhén sárgás színezetet. A lemezek fiatalon fehéresek, középéretten rózsaszínűek. A gallér felszakadásakor még mindig a rózsaszín jellemző, majd ezt követően 1 —2 nappal Indul meg a lemezek elbarnulása, végül csokoládóbarnává lesznek. A gallér fehér, széles, belső oldalán kockás díszítéssel. A tönk többnyire bunkóalakú, (Id. 1. fénykép), de nem ritka a szabályos henger alak sem (Id. 2. fénykép). A tönk a faj természetben található példányaihoz képest teljesen megváltozott. Megnyúlt, alakja hasonló lett az Agaricus arvensisához. Színe fehér, felülete érdes. Jellegzetessége, hogy a felső 1/3—1/5 részében a hengeres tönk csonkakúp formába megy át. Az új faj húsa rendkívül ízletes és tönkjének húsállománya hasonló a kalapéhoz, vagyis felhasználhatóságát tekintve azzal azonos értékűnek mondható. Illata kellemes, hasonlatos a vargánya illatához. A faj jellegzetessége az is, hogy mind a kalap, mind a tönk húsállományát takaró bőrfelület azonos konzisztenclájú a belső hússal, így azt nem szükséges eltávolítani, ill. lehúzással nem Is távolítható el. A tönk táptalajhoz való tapadása nem szoros és a kifejlett példányokon vizsgálva a tapadó felület, csak mintegy egynegyed része a tönk alsó felületének. Ez azt eredményezi, hogy a termőtest könnyen elválasztható a táptalajtól és a tönk ezután egy egészen kis darabka levágásával megtisztítható. Előnyös továbbá, hogy az előzőekben említettek szerint a gombát nem szükséges tisztítani sem. E két utóbbi azért olyan fontos és előnyös tulajdonság, mert mint súlyveszteség a tisztítási veszteség szinte elenyésző. Igen fontos, előnyös tulajdonság, hogy a faj táptalajának azaz termőtalajának (szubsztrátum) elkészítéséhez egyáltalában nem szükséges lótrágya, III. bármely más trágya. A termőtalaj alapanyaga növényi eredetű mezőgazdasági melléktermék, úgymint szalma, kukoricaszár, kukoricacsutkadara stb. Előnyös továbbá, hogy a termőtalaj nem igényel takarást, amely jelentős élőmunka mgtakarítást eredményez. Figyelemre méltó előnyeként említhető az új fajnak, hogy a termesztés energiaigénye minden hagyományosan termesztett gombafajénál nagyságrenddel alacsonyabb, mert a termőtestképződós nem igényel állandó légcserét, az alacsony frlsslevegőigóny napi kétszeri légcserével kielégíthető. Igen jelentős továbbá, hogy terméseredménye jóval felülmúlja a hagyományosan termesztett fajtákét, amelyeké mint említettük a termőtalaj szárazanyagtartalmának maximum 50—70%-a, míg az új fajtánál ez az érték 100—120%. Kiváló a gasztronómiai értéke és előnyére szolgál továbbá, hogy a kis számú, mesterségesen Is termeszthető étkezési gombák között választékbővítésként jelenik meg. SZABADALMI IGÉNYPONT Iparszerű termesztésre alkalmas étkezési gomba, amely a Hortobágyon honos és ott begyűjtött, majd meghatározott Agaricus macrosporoides Bohus faj termesztésbe vonásának eredményeképpen az utódok módszeres szelekciójával jött létre, és amelynek fajtaneve Puszta Királynője, azzal jellemezve, hogy a gomba kalapja eleinte gömb-félgömb alakú, majd a növekedés későbbi szakaszában domború, végül ellaposodó, színe fehér, enyhén sárgás árnyalattal, felülete pelyhes-pikkelykés, mérete gyakran 8—12 cm; a lemezei a rózsaszínből csokoládébarnára sötétednek, tönkje többnyire bunkóalakú fehér, felülete érdes, 6— 20 cm hosszú, 2—5 cm átmérőjű, a felső 1/3— 1/5 része csonkakúp formába megy át, a gallérja fehér, széles, belső oldalain a szélén kockás díszítéssel; a gomba húsa fehér, amely nyomásra Is fehéren maradó, szaga fiatalon ánizsszerű, mind a tönk, mind a kalap bőrfelülete zsenge, a hússal azonos konzisztenciájú, és lehúzással el nem távolítható, a termőtestek a táptalajon egyenként nőnek, a tönk tapadása a táptalajhoz a tönk alsó felületének csak mintegy egynegyed részével történik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2 lap rajz, 2 ábra
