201205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán hasznosítású, magas grizkihozatalú kukorica gazdaságos termesztésére
1 HU 201 205 A 2 A találmány tárgya eljárás humán hasznosítású, magas grízkihozatalú kukorica termesztésére. A kukorica alapanyagból és élelmiszeriparban különböző humán jellegű termékeket, így extrudált készítményeket és nagy tisztaságú grízeket állítanak elő. Ismeretes, hogy a keményebb endospermiumú, flint, semident, hard dent jellegű kukoricák hektoliter tömege nagyobb. A nagyobb hektoliter tömegű, keményebb kukoricából magasabb grízkihozatal érhető el. A nagy tisztaságú grízek előállításának egyik előfeltétele a jó csírázóképesség megőrzése. A csírázóképességnek a kukorica alapanyagból előállított termékek minőségében és eltarthatóságában van jelentősége. A jó minőségű, magas tisztaságú gríz előállításának másik előfeltétele a kíméletes szárítás, amelynek során a keményítő molekulák karamelizálódása nem következik be és az olaj megfelelő tisztaságban elválasztható a grízőrleménytől. A keményebb endospermiumú kukorica nemesítésének lényege az endosperm lágy, szivacsos szerkezetű, illetve kemény, tömör jellegű, szaruszerűen áttetsző rész egymáshoz viszonyított arányának az utóbbi rész növelésére történő megváltoztatása. Ezen jellemzőkkel rendelkező kukorica hibridek előállítása ismert módszerekkel történik. Ezeket a kukorica fajtákat az általánosan elterjedt gyakorlat szerint minden tekintetben a takarmánykukorica árutermesztésében alkalmazottaknak megfelelően termesztik. A takarmánykukorica árutermesztés gyakorlatában általánosan ismert eljárás lényege, hogy eiőveteményként előnyösen búzát, borsót, cukorrépát, napraforgót választanak ki, de kukorica is lehet elővetemóny, a terület kiválasztása az üzemi forgónak, vagy vetésváltásnak megfelelően történik, korán lekerülő elővetemények után tarlóhántást, a tápanyagok kijuttatása után őszi mélyszántást végeznek, hatóanyagban kifejezve 380—500 kg műtrágyadózist alkalmaznak a talajerőtől függően N: 1—1.5, P: 0.8—1.0, K: 0.8—1.0 tápelem aránnyal, tavasszal vetés előtt 40—50 kg hatóanyagú Nitrogén starter műtrágyát is adagolnak, a vetés idején az alkalmazott fajták tenyészidejétől és hldegtűrésétől függően aszerint választják meg, amikor a talaj hőmérséklete a vetés mélységében tartósan eléri a 10”C-ot, az alkalmazott növényvédőszereket vetés előtt, vetés után — kelés előtt, kelés után juttatják ki, a talajok termőerejének, valamint a fajták igényének megfelelően hektáronként 50— 100 ezer termő tőszámot alkalmaznak, öntözést a csapadékeloszlás, az öntözési forgó és a kijuttató berendezés technológiájának függvényében egy-kót alkalommal, vagy folyamatosan végeznek, az öntözés idejét a növények vízigényének megfelelően általában a virágzás idejére tűzik ki, a betakarítás idejét lehetőleg alacsony szemnedvességnél választják meg, a betakarítást arató-cséplő gépekkel végzik, a szárítás során 20—100°C-os szárító levegőt alkalmaznak. (A kukoricatermesztés kéziköny- 2 ve, szerk.: Menyhért Zoltán, Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1985. 199—210. old.). A fenti eljárást a kukorica nagy szemtermés hozamára dolgozták ki, így alacsony grízkihozatalt és nem egyenletes alapanyag minőséget eredményez, ezért eleve nem adhat útmutatást a magas grízkihozatal elérésére, illetve a csírázóképesség megőrzésére. Néhány művelet azonosságánál fogva a kukorica vetőmag előállítására vonatkozó gyakorlat és a találmány szerinti, magas grízkihozatalú kukoricatermesztés előzményeként fogható fel. A vetőmag kukorlcatermesztósi eljárás lényege, hogy az árukukorica termesztéssel szemben olyan területet választanak ki, amelyen nem volt előző évben kukorica, térbeli és időbeli izolációt biztosítanak, idegenelést végeznek, a csírázóképesség megőrzésére kíméletes kezelést és szárítást alkalmaznak. (A kukoricatermesztés kézikönyve, szerk.: Menyhért Zoltán, Mezőgazdasági Kiadó, Bp, 1985. 149—198. old.) A kukorica vetőmagtermesztés gyakorlatban alkalmazott eljárás az eltérő termesztési célkitűzésénél fogva sem adhat a magas grízkihozatalú, humán- és ipari célú árukukorica termesztésére elegendő útmutatást. Tehát a tárgy szerinti eljárás előzményeinek tekinthető árukukorica termesztés, illetve vetőmag előállítás ismeretanyaga nem tartalmaz elegendő útmutatást a magas grízkihozatalú, nagy hektoliter tömegű humán-ipari kukorica stabil, jó minőségű, gazdaságos termesztésére. A szakirodalom és a vonatkozó gyakorlat tanúsága szerint mind ez ideig még nem oldották meg a magas grízkihozatalú humán-ipari célú kukorica okszerű, gazdaságos, nagyüzemi termesztését. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amely alkalmas a nagy hektoliter tömegű, magas grízkihozatalú kukorica folyamatosan jó minőségű, gazdaságos termesztésére. A találmányi gondolat azon a megfigyelésünkön, Illetve tapasztalatunkon alapul, hogy a kiválasztott, nagy hektoliter tömegű fajtáknál az agrotechnikai módszerek alkalmas megválasztásával a grízkihozatal szempontjából alapvető szemsűrűség a szemtelítődési idő hosszának növelésével tovább növelhető a terméshozam lényeges csökkenése nélkül. E megfigyeléseink, illetve tapasztalataink nyomán arra a felismerésre jutottunk, hogyha alkalmas fajtákat választunk meg, korai vetést alkalmazunk, a takarmánykukorica termesztésben szokásosnál alacsonyabb nitrogén dózist használunk a foszfor és kálidózis arányos növelése mellett, a szokásosnál alacsonyabb tőszámot választunk meg, a nővirágzást követően legkorábban húsz napon túl öntözünk, akkor a takarmánykukorica termesztéssel lényegében azonos terméshozamok elérése mellett — az előzetes ismeretek alapján egyáltalán nem várhatóan — jelentősen megnövekszik a kukorica szemek fajsúlya, ezzel együtt a grízkihozatal, azaz a 70% feletti grízkihozatal nagy biztonsággal elérhető, továbbá az ipari feldolgozás5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
