201188. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tranzisztoros előerősítőnek potencióméteres erősítés szabályozására elsősorban magnókészülékek felvételi kivezérlés szabályozására

A 2. ábrán az Rí és R3 ellenállások a T1 tranzisztor kollektor ill. emitter - ellenállása, az R2 ellenállás, T2 tranzisztor emitter - ellenállása. R4 ellenállással az áramkör ill. a P potencióméter szabályozási karak­terisztikája állítható be optimális értékre, erre főlég akkor van szükség, ha a P potenciométer egyben hangerőszabályozó is. P potencióméter célszerűen for­dított logaritmikus (C) karakterisztikájú. A Ci, C2 és C3 kondenzátoroknak egyenáramú leválasztó szerepük van, de értéküktől függően be­folyásolják az erősítő alacsony frekvenciás átvitelét. Az Ró, R7 és Rx ellenállások az egyenáramú munka­pont beállítását végzik, de Ró ellenállás lényegesen befolyásolja az erősítő bemenő impedanciáját. Az R5 ellenállás behatárolja a potencióméter végállásában az erősítő maximális erősítését. C4 kondenzátor a munkapont beállító ellenálláslánc váltóáramú negatív csatolását akadályozza meg. továbbá a P potencio­méter csúszkáját földeli váltóáramilag. értéke C3 kon­denzátorral összhangban befolyásolja az erősítő be­kapcsolási tranziensét. A szabályozható előerősítő kompromisszum nélkül tervezhető kiszajú üzemmódra T1 tranzisztor megfele­lően kisáramú beállításával. A bemenő impedancia a negatív visszacsatolás miatt nagyságrenddel nagyobb, mint amit a kisjelű jelforrások kívánnak. A tényleges bemenő impedancia értéke a munkapont beállító elem­től függ, ezért a szabályozási tartományban állandónak tekinthető. A kimenetet terhelő impedancia a poten­­ciométerrel együtt az erősítést befolyásolja, de a terhelő impedancia csökkenése torzítást nem okoz. A potenciométer, mivel változtatható terhelőimpedan­ciaként funkcionál, viszonylag kis impedanciájú lehet (10 K Ohm nagyságrendű), ami konstrukciós szem­pontból kedvező. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés tranzisztoros előerősítő­nek potenciométeres erősítés szabályozására elsősor­ban magnókészülékek felvételi kivezérlés szabályozá­sára, ahol a bemeneti feszültségforrás (Ug) tranzisztor (Ti) bázisára csatlakozik, amely tranzisztor (Ti) kol­lektora egyrészt impedancián (Zi) keresztül tápfe­szültség pontra (+Ut) kapcsolódik, másrészt tranzisz-­­tor (T2) bázisára csatlakozik, azzal jellemezre, hogy a tranzisztor (T2) emittere egyrészt impedancián (Z2) keresztül tápfeszültség pontra (+Ut) kapcsolódik, másrészt potenciométer (P) kezdetére, egyben a áram­kör kimenetére csatlakozik, amely potenciométer (P) csúszkája földre kapcsolódik, amely potenciométer (P) vége tranzisztor (T2) kollektorára csatlakozik, amely pontról impedancia (Z4) tranzisztor (Ti) emit­­terére kapcsolódik, amely emitter pont és a földpont közé impedancia (Z3) kapcsolódik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezre, hogy a bemeneti feszültségforrás (Ug) kondenzátoron (Ci) keresztül transziztor (Ti bázisára csatlakozik, amely tranzisztor (Ti) kollektora ellenálláson (Rí) keresztül tápfeszültség pontra (+Ut) kapcsolódik, tranzisztor (T2) emittere egyrészt ellen­álláson (R2) keresztül tápfeszültség pontra (+Ut) kapcsolódik, másrészt kondenzátoron (C2) keresztül potenciométer (P) kezdetére csatlakozik, amely poten­ciométer (P) vége sorbakapcsolt kondenzátoron (C3) és ellenálláson (R5) keresztül tranzisztor (T2) kollek­torára csatlakozik, amely pontról ellenállás (R4) tran­zisztor (Ti) emitterére kapcsolódik, amely emitter ellenálláson (R3) keresztül földre csatlakozik, amely tranzisztor (Ti) bázisa ellenálláson (Ró) keresztül a potenciométer (P) csúszkájára csatlakozik, amely pont és a föld közé párhuzamosan kapcsolt kondenzátor (C4) és ellenállás (Rx) kapcsolódik, ugyanazon pontról ellenállás (R7) tranzisztor (T2) emitterére csatlakozik. 5 10 15 20 25 30 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom