201183. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés adatfeldolgozó- előnyösen ügyviteli- berendezések kimaradásbiztos tápegységére

1 HU 201183 A 2 egységnek ebben az állapotában a B stabilizátor egység a bemenő egyenfeszültséget nem az A egyen­irányító egység A2 kimenetéről, hanem az E akku­mulátor töltő és kapcsoló egység El ki/bemenetéről kapja. Az E akkumulátor töltő és kapcsoló egység E3 ki/bemenete ilyenkor bemenetként működik és akkor működik kimenetként, ha az E akkumulátor töltő és kapcsoló egység El ki/bemenete bemenetként működik és ezzel egyidőben az E akkumulátor töltő és kapcsoló egység E2 bemenete inaktív. A C ak­kumulátor egység egy kiskapacitású (pl. 65 mAh-ás) akkumulátorként van megvalósítva. Az F feszültség stabilizáló a C akkumulátor egy­ségtől az F2 bemenetére érkező jelet stabilizálja. Az F feszültség stabilizáló F3 kimenete egyben az X tápegység X5 stand-by kimenete is, amely az Y adatfeldolgozó berendezésre csatlakozik. A 3. ábra a D hálózatfigyelő egység blokkvázlatos felépítését mutatja. Amint az az ábrából látható a D hálózatfigyelő egységben P periódusfigyelő egység P3 kimenete R állapotkiértékelő egység RÍ bemene­tére, Q biztonsági leidőzítő egység Q2 kimenete az R állapotkiértékelő egység további R2 bemenetére kapcsolódik, és a P periódusfigyelő egység Pl be­menete a Q biztonsági leidőzítő egység Q1 beme­netével együtt V egyenirányító és vágó áramkörön keresztül a D hálózatfigyelő egység Dl bemenetét, a P periódusfigyelő egység P2 kimenete a D háló­zatfigyelő egység D2 kimenetét, az R állapotkiértékelő egység R3 kimenete a D hálózatfigyelő egység D5 kimenetét, a Q biztonsági leidőzítő egység Q3 ki­menete a D hálózatfigyelő egység D3 kimenetét, Q4 bemenete pedig a D hálózatfigyelő egység további D4 bemenetét képezi. Az egyes blokkok felépítése részletesen a 4.c. ábránál kerül ismertetésre. A 4.a. ábra az E akkumulátor töltő és kapcsoló egység egy olyan megvalósítási módját mutatja, ahol egy tranzisztor kollektora képezi annak El ki/beme­­netét, a tranzisztor emittere párhuzamosan kapcsolt ellenálláson és diódán keresztül annak E3 ki/beme­­netére, bázisa pedig további tranzisztor emitterére kapcsolódik. Az utóbbi tranzisztor bázisa az E ak­kumulátor töltő és kapcsoló egység E2 bementét képezi, míg kollektora a későbbiekben ellenálláson keresztül a B stabilizátor egység B2 kimenetére van kötve. (Ez utóbbi kapcsolat a rajzokon nincs feltün­tetve, mivel a működése megértése szempontjából másodlagos jelentőségű) A 4.b. ábrán az F feszültség stabilizáló egy le­hetséges megvalósítási módja látható. Ebben a meg­valósításban az F feszültség stabilizáló F2 bemenete párhuzamosan kapcsolt tranzisztor és annak bázisköri ellenállásain keresztül az F3 kimenetre, az FI bemenet ellenálláson keresztül egy-egy dióda közösített anód­­jához, a bázisköri ellenállásoknak a tranzisztor bázi­sával közösített pontja pedig Zener diódán keresztül földre kapcsolódik. Az egyik dióda katódja az F4 bemenetet, míg a másik dióda katódja az F3 kimenetet is képezi. A 4.c. ábrán a D hálózatfigyelő egység egy pél­­dakénti kiviteli alakja látható. A D hálózatfigyelő egység a 3. ábrával összhangban V egyenirányító és vágó áramkört, P periódusfigyelő egységet, Q biz­tonsági leidőzítő egységet és R állapotkiértékelő egy­séget tartalmaz. A V egyenirányító és vágó áram­körben a Dl bemenetre kapcsolt diódák, (ami a 3. ábrában egy vonallal volt jelölve az fizikailag két vezetéket jelent) azok közösített katódjára ellenálláson keresztül párhuzamosan kötött Zener dióda és további ellenállás van kötve. A Zener dióda katódja a P periódusfigyelő egység Pl bemenetére és a Q biz­tonsági leidőzítő egység Q1 bemenetére kapcsolódik. A P periódusfigyelő egységben egy 74123 típusú integrált áramkör foglal helyet, amelynek egyik be­menete a Pl bemenetet, egyik kimenete a P3 kime­netet, másik kimenete ellenálláson és földelt emitteres tranzisztoron keresztül a P2 kimenetet képezi, míg másik bemenete, és Cl órajel bemenete pozitív táp­feszültségű pontra van kapcsolva. A Q biztonsági leidőzítő egységben ugyancsak egy 74123 típusú integrált áramkör van elhelyezve, amelynek első be­menete földpontenciálra van kötve, míg második be­menete a Q1 bemenetet, első kimenete a Q2 kimenetet, második kimenete ellenálláson és földelt emitteres tranzisztoron keresztül a Q3 kimenetet és Cl órajel bemenete a Q4 bemenetet képezi. Mind a P perió­dusfigyelő egységben, mind a Q biztonsági leidőzítő egységben az integrált áramkörökhöz kapcsolódó ki­egészítő elemeket (ellenállás, kondenzátor) a köny­­nyebb áttekinthetőség kedvéért elhagytuk, mivel ezen elemek bekötése a szakemberek előtt amúgy is ké­zenfekvő. Az R állapotkiértékelő egységben tranzisz­tor emittere az RÍ bemenetet, kollektora ellenálláson keresztül az R3 kimenetet, bázisa pedig ellenál­láshálózaton keresztül az R2 bemenetet képezi. Az 5. ábra a mentési procedúra és egy újraindítás folyamatát szemlélteti hálózatkimaradás illetve visszatérés esetén. A folyamatábrából látható, hogy a program futása megszakad, ha az X2 mentési procedúrát indító kimeneten jel jelenik meg. A mentési procedúra végét az X4 állapotmentés végét jelző bemenetre érkező jel jelzi. Az újraindítás az X3 működésengedélyező és újraindító kimenetről indul, amely ha sikeres, akkor a program ott folytatódik ahol a hálózatkimaradás folytán megállt. A találmány előnye, hogy a tápegység jelezni tudja az 1 CPU felé a tápfeszültség kimaradásának tényét, ezáltal az 1 CPU-nak lehetősége van a szük­séges teendők lebonyolítására, többek között annak feljegyzésére is, hogy hol tart az adatfeldolgozó program futása. Amikor az 1 CPU végzett ezekkel a feladataival, ki tudja kapcsolni az X tápegységet, és annak ezek után csak a 4 memória tápfeszültség ellátásáról kell gondoskodnia. További előny, hogy a teljes Y adatfeldolgozó berendezés akkumulátoros tápellátásáról csak az 1 CPU mentési akciója alatt kell gondoskodni, ami a másodperc tört része, ezért kis kapacitású akkumu­látorral megoldható, ezáltal olcsó és kis helyigényű a megoldás. Ez különösen olyan kis adatfeldolgozó berendezésnél érvényesül, amely árát esetleg több­szörösen meghaladná egy bonyolult, feszültségkima­radás ellen védett tápegység. A megoldás további lényeges előnye, hogy az akkumulátor feszültségkimaradáskori igénybevétele pontosan annyi, amennyire a mentési teendőkhöz szükség van. További előnye a megoldásnak, hogy a feszültség visszatérésekor a program ott folytatható, ahol a fe­szültség kimaradásakor megszakadt. Ez különösen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom