201181. lajstromszámú szabadalom • Egysarkú csatlakozó dugó
1 HU 201181 B 2 körív, és ennek a körívnek a sugara azonos a csatlakozóhüvely keresztmetszetéhez tartozó sugárral. Találmányunk szerinti egysarkú csatlakozó dugót a továbbiakban a csatolt rajzokon kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. 1. ábra a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó elemi érintkező szálának egy példakénti kialakítási vázlata. 2. ábra a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó elemi érintkező szálának egy másik példakénti kialakítási vázlata. 3. ábra a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó csatlakozó csapjának egy példakénti kiviteli alakja részben metszetben. 4. ábra a 3. ábra jelzett metszete. 5. ábra a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó egy példakénti kiviteli alakjának vázlata, a csatlakozó csap beforgatott metszetével, valamint az érintkezőhüvely csatlakozó méretláncával együtt ábrázolva. Az 1. ábrán a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó elemi érintkező szálának egy példakénti kialakítási vázlata látható. Az 1 elemi érintkező szál a 2 merevítőszállal célszerűen azonos „r” sugarú, ennek megfelelően azonos „d” átmérőjű huzal (4. ábra). Az 1 elemi érintkező szál külső felülete, amely üzemszerűen az érintkezőhüvellyel fog kapcsolódni, illetve azzal érintkezik a 2 merevítőszál középvonalából kiinduló R sugárral van lekerekítve. Az R sugár az érintkezőhüvely csatlakozóátmérőjének a fele. 2. ábrán a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó elemi érintkező szálának egy másik példakénti kialakítási vázlata látható. Ebben az esetben a 2 merevítőszál körkeresztmetszetű, azonban az 1’ elemi érintkező szál RÍ sugarú és R2 sugarú körívekkel határolt idom. Az ábra alapján látható, hogy az 1 elemi érintkező szál igen sokféle kialakítású lehet. Természetesen a kialakítások kihatnak a költségekre is. 3. és 4. ábrán a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó csatlakozó csapjának egy példakénti kiviteli alakja látható részben metszetben. A példakénti 3 csatlakozó test, 4 csatlakozó csapja egy 2 merevítőszálból és hat darab 1 elemi érintkező szálból van kialakítva. A 2 merev ítőszáí alkalmazása biztosítja, hogy a hat darab 1 elemi érintkező szál elhelyezkedése szimmetrikus legyen. Az R sugár az éríníkezóhüvety csatlakozó átmérőjének a fele. (Az érintkezőhüvelyt nem ábrázoltuk, a D átmérő a kész 4 csatlakozó csap átmérőjét jelöli.) Ezen kiviteli példánál is megegyezik az 1 elemi érintkező szál d átmérője a 2 merevítőszál d’ átmérőjével. Ez a kiviteli megoldás azért célszerű, mivel az 1 elemi érintkező szál és a 2 merevítőszál azonos anyagból készíthető, amely jelentősen megkönnyítheti a beszerezhetőséget, és ez kihathat az árra is. Ha a D/d átmérő viszony kisebb vagy egyenlő 2,86, az érintkezés az érintkezőhüvely felületének legalább az 1/3-ában létrejön. Ezen méretaránynál jön létre az optimális anyagkihozatal. Ez nem csak az anyagmegtakarítás miatt lényeges, hanem azért is, mert az 1 elemi érintkező szálat kevésbé gyengítjük, tehát megmarad az érintkező megfelelően rugalmas, de eléggé merev jellege. Az 5. ábrán a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó egy példakénti kiviteli alakjának vázlata látható, a csatlakozó csap beforgatott metszetével, valamint az érintkezőhüvely csatlakozó méretláncával együtt ábrázolva. A példakénti kivitelnél a találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó 3 csatlakozó testből, 4 csatlakozó csapból, 5 védőhüvetybol vaja kialakítva. A 3 csatlakozó testbe, valamint a 5 védőhüvelybe 7 csatLakozófurat van kialakítva. A csatiakozózsinór, valamint annak rögzítése, tekintettel am, hogy a találmány lényegét nem érinti, nincs ábrázolva. Ugyanez vonatkozik a 6 érintkezőhüvelyre is, melynek csak találmányunkkal összefüggő méretláncát ábrázoltuk. A példakénti kivitelnél a 3. ábra szerinti 1 elemi érintkező szál elrendezés van ábrázolva. Az ábra jelölései megegyeznek a már előzőekben tárgyalt jelölésekkel. Az ábrán látható, hogy az 1 elemi érintkező szálak burkoló felületének egy szakasza a kapcsolódó 6 érintkezőhüvely D’ átmérőjével megegyező D átmérőjű hengerpalást felületnek van kialakítva, tehát az 1 elemi érintkező szálak keresztmetszetét határoló kontúrvonal egy része a kapcsolódó 6 érintkezőhüvely átmérőjéhez tartozó R’ sugárral megegyező R sugarú körív. Gyártástechnológiailag igen célszerű, ha a kiinduló körkeresztmetszetű 1 elemi érintkező szálakból és 2 merevítőszálból összeállítjuk a 4 csatlakozó csapot, majd a 3 csatlakozó testet és az összeállított 3 csatlakozó test 4 csatlakozó csapját D átmérőjű „méretre” köszörüljük, vagy más módon méretre igazítjuk. Az érintkező felület kialakítását létre lehet hozni már az elemi szálak gyártásakor is akár alapanyag - elemi szál - gyártói szinten is. Ebben az esetben akár szimmetrikus profilú elemi szál (Id. 2. ábrát) is létrejöhet. Ebben az esetben azonban a késztermék gyártás komplikáltabb. CélkMzéseink között szerepelt, hogy a csatlakozó dugó gyártása minél egyszerűbb és olcsóbb legyen. Ez egyértelműen akkor lehetséges, ha az alapanyag gyártótól nem kívánunk külön erre a célre történő „profil" gyártást, hanem normál járatos „huzalt” használtaik fel. Az előzőek alapján látható, hogy találmányi célkitűzéseink maradéktalanul teljesültek. A jelentősen megnövelt érintkező, illetve kapcsolódó felületek miatt az átmeneti ellenállás egy nagyságrenddel csökkenthető. A találmány szerinti egysarkú csatlakozó dugó átmeneti ellenállása, kapcsolatának stabilitása az üzemeltetés ideje alatt gyakorlatilag a bontások számától függetlenül állandó marad. SZABADALMI IGÉNYPONTOK l. Egysarkú csatlakozó dugó, amelynek fém csatlakozó teste (3), szigetelőanyagból készült védőhüvelye (5) van és a csatlakozó test (3) csatlakozó csapja (4) elemi érintkező szálakból (1) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az elemi érintkező szálak (1) érintkezőhüvellyel (6) kapcsolódó része az érintkezőhüvely (6) átmérőjével (D') azonos átmérőjű (D) hengerpalástnak van kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
