201175. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülő lámpa

1 HU 201175 B 2 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa, amelynek vákuumtömören lezárt burája van, a burában elektródák vannak elrendezve, az elektródáktól a bura falán keresztül a külső térbe kinyúló árambevezetői vannak, a burában ionizálható töltet van, amely egy nemezgáz alkotórészből és egy elgőzölhető alkotó­részből áll, a burán szénbevonat van, amely legalább az egyik árambevezetőt oldalról körülveszi. Ilyen lámpa ismeretes a 615940 számú GB szabadalmi leírásból. Nagynyomású kisülő lámpákban a bura fala a lámpa működése közben viszonylag alacsony hőmér­sékleten van azon a részen, amelyen a lámpa burája oldalról egy árambevezetőt körülvesz. Az ionizálható töltés elgőzölhető alkotórésze ezen a részen fel tud halmozódni, és így az kivonódik a kisülő ívből. Ez a lámpa által kibocsátott fény spektrumát befolyásolja. A fentebb említett angol szabadalmi leírás szerint a lámpa buráját ezért egy szénporból lévő, nem ref­lektáló bevonattal veszik körül, amelyet egy megfelelő kötőanyaggal visznek fel. E célra használt más porok a tórium-oxid és a fekete fémpor, például wolfram por. A bevonattal ellátott falrész hőmérsékletének a növe­kedése az említett szabadalmi leírás szerint úgy érhető el, hogy a bevonat viszonylag magas hőmérsékletre melegszik fel a lámpa által előállított sugárzás elnye­lése következtében, azonban maga a bevonat is bocsát ki sugárzást a környezet felé. Az ismert bevonatnak és más, szokásos porbevo­natnak és más porbevonatoknak, mint például a ZrOi porbevonatnak az a hátránya, hogy a bevonatot nehéz a gyártás során reprodukálni, továbbá az alkalmazott szuszpendáló közegeket egy későbbi lépésben ki kell vonni, és továbbá a gyártás során a bevonatot eset­legesen két lépésben kell elvégezni; nevezetesen már­tani vagy kenni kell, majd égetni. Annak következté­ben, hogy a bevonatban porrészecskék vannak, a bevonat felülete érdes, és szén alkalmazása esetén ezért matt-fekete. Fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a bevonat tartalmaz később is elnyelt illékony alkotórészeket, amelyek a lámpa hosszú működése során felszabadulnak. Abban az esetben, ha a lámpát vákuum alatt levő külső burában égetik, a vákuum csökkenhet ezek felszabadulása következtében. Az ilyen bevonatnak a burához történő kötődése meglehetősen rossz, és így a bevonat könnyen meg­sérülhet. A fent említett angol szabadalmi leírás megemlíti azt az ismert intézkedést, amely szerint a lámpa buráját helyileg reflektáló arany vagy platina réteggel vonják be, és említi azt is, hogy ezek az anyagok nagyon drágák. A találmány elé célul tűztük ki egy, a bevezetőben körülírt lámpának a kidolgozását, amelynek jó és olcsó bevonata van, és amely könnyen gyártható. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpánál a találmány szerint úgy értük el, hogy a szénbevonat egy sima, fémesen reflektáló grafit film. A találmány szerinti lámpa bevonata nagyon hatá­sos, amint az látható a lámpa által kibocsátott sugárzás színháromszögön belüli színpontjának stabil elhelyez­kedéséből. A bevonat olcsó, és könnyen elkészíthető. A bevonat elkészítéséhez a lámpa buráját helyileg szénhidrogénnel érintkeztetjük, miközben azt magas hőmérsékletre, például 1200 °C-ra hevítjük. A szén­hidrogén felbomlik, és sima, folyamatos grafit film alakul ki, amelynek fémes megjelenésű, reflektáló felülete van. A film rendkívül jól tapad a burához, és csak nehezen távolítható el, még egy éles tárggyal, például egy hegyes, rozsdamentes acéltűvel való kar­colással sem. Azt találtuk, hogy ez a film vákuumban nem befo­lyásolja hátrányosan a vákuumot. Szénhidrogén gáz vagy szénhidrogén gázok keverékének alkalmazása na­gyon egyszerű, amely például természetes gáz lehet, és felvihető a film akkor, amikor a bura még meleg az egyik gyártási művelet után; például, amikor a vá­­kuumtömör lezárást vagy lapítást készítik el a burán. Az árambevezetők a burába annak egymással ellen­tétes oldalán, vagy egymás mellett nyúlhatnak keresz­tül. Ez utóbbi esetben a film oldalról veszi körül mindkét árambevezetőt. Olyan lámpánál, amelynél az árambevezetők egymással ellentétes oldalon lépnek be, és függőleges helyzetben működnek, akkor a bevonat szükséges módon az alsó árambevezetőt veszi körül, mivel a bura felső része már a burán belüli gázáramlás következtében viszonylag magasabb hő­mérsékleten van. Amennyiben a lámpát más helyzet­ben is kívánják működtetni, úgy mindkét árambeveze­tőt körül kell venni ezzel a filmmel. A rajzon bemutatott nagynyomású kisülő lámpának kvarcüvegből lévő, vákuumtömören lezárt 1 burája van. Az 1 burában 2 és 3 elektródák vannak elrendez­ve. A 2, 3 elektródáktól 4 és 5 árambevezetők nyúlnak az 1 bura falán keresztül a külső térbe. Az 1 burán 7 szénbevonat van, amely oldalról körülveszi legalább az egyik 4 vagy 5 árambevezetőt. A 7 szénbevonat mindkét esetben egy sima, féme­sen reflektáló grafit film. Az 1 bura egy vákuum alatt lévő külső 8 burában van elhelyezve. A 4 és 5 árambevezetők 4a és 5a vezetékekhez vannak csatlakoztatva, amelyek a 10 fejen lévő 9 csatlakozó csúcsokkal vannak összekötve. Az elgőzölhető 6 al­kotórész tartalmaz Dyl3-at, Tll-t, CsI-t és Hg-t. A lámpa működése közben 150 W teljesítményt vesz fel. A lámpa által kibocsátott fény színpontja stabilan helyezkedik el a színháromszögben. Azt találtuk, hogy a grafit film nem befolyásolja hátrányosan a külső burában lévő vákuumot. SZABADALMI IGÉNYPONT Nagynyomású kisülő lámpa, amelynek vákuum­tömören lezárt burája van, a burában elektródák vannak elrendezve, az elektródáktól a bura falán keresztül a külső térbe kinyúló árambevezetői vannak, a burában ionizálható töltet van, amely egy nemesgáz alkotórészből és egy elgőzölhető alkotórészből áll, a burán szénbevonat van, amely legalább az egyik árambevezetőt oldalról körülveszi, azzal jellemezve, hogy a szénbevonat (7) egy sima, fémesen reflektáló grafit film. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom