201164. lajstromszámú szabadalom • Többprocesszoros folyamatirányító rendszer

HU 201164 B Napjaink korszerű mikroprocesszoros folyamat­­irányító rendszereinek, azon túlmenően, hogy a bonyo­lult irányítói algoritmusokat megvalósítják, a válasz­idők vonatkozásában is egyre szigorúbb követelmé­nyeket kell kielégíteniük. Egy mikroporcesszoros folyamatirányító rendszer válaszidejének csökkentésére két széles körben elter­jedt módszert használnak, adott esetben együttesen. Az egyik mód az alkalmazott processzor hatékony­ságának növelése, a másik pedig több processzor alkalmazása oly módon, hogy azok párhuzamos fel­adat megoldására legyenek képesek. E második mód­szernél azonban problémát jelentett az egyes pro­cesszorok közötti adatcsere megvalósítása. Ezt a prob­lémát a folyamatirányító rendszereknél valamilyen többprocesszoros rendszerbusz alkalmazásával oldot­ták meg. A többprocesszoros rendszerbuszon az adat­átvitel szempontjából két funkcionális egység külön­böztethető meg. Az egyik a Master-egység, amely az adatátvitel lebonyolítását vezérli, a másik a sla­­ve-egység, amely pedig az adatokat szolgáltatja, ill. fogadja. A rendszerbuszon keresztül azonban egy­szerre csak egy Master-egység végezhet adatátvitelt. Ehhez a többprocesszoros rendszerbusznál a Master­­egységnek először meg kell szereznie a rendszerbusz vezérlésének jogát. Ha egyszerre több Master-egység kíván többprocesszoros rendszerbuszon adatátvitelt végrehajtani, akkor valamilyen arbitációs folyamat eredményeképpen a magasabb prioritású kapja meg a vezérlési jogot. Egy rendszerben több párhuzamosan működő processzor esetén a processzorok közötti adatcserének egyik gyakori megvalósítási formája a többprocesszoros rendszerbuszon a postaláda-memória alkalmazása. A postaláda-memória olyan, a több­processzoros rendszerbuszon elhelyezkedő slave-egy­­ség, amelyet valamennyi Master-egység képes elérni. Az adatcsere úgy valósul meg, hogy az egyik Mas­ter-egység, mely általában egy önállóan működő pro­cesszort is tartalmaz, megszerzi a többprocesszoros rendszerbusz vezérlési jogát és az adatot beírja a postaláda-memóriába. Ezután egy másik Master-egy­ség, mely egy másik önállóan működő processzort tartalmaz, miután ez is megszerezte többprocesszoros rendszerbusz vezérlési jogát, a postaláda-memóriából kiolvassa az előzőleg beírt adatot. E módszer fő előnye, hogy minden processzor minden processzorral tud kommunikálni, továbbá az, hogy általában a többprocesszoros gyártmányokat előállító cég modul­választékából egyszerűen megvalósítható. Hátránya azonban ennek a megoldásnak, hogy ha a többprocesszoros rendszerbuszra nagyobb számú Master-egység van elhelyezve, jelentősen megnövek­szik a rendszerbuszra történő várakozások ideje. Külö­nösen így van ez az alacsonyabb prioritási szinteken. Ezáltal természetesen az egész rendszer hatékonysága csökken. A többprocesszoros folyamatirányítói rendszerek zömében általában nincsen szükség arra, hogy minden processzor minden processzorral képes legyen kom­munikálni. Az egyes processzorok sok esetben egy­mással szorosan nem összefüggő feladatokat önállóan valósítanak meg. így adatot és parancsokat csak az őt közvetlenül felügyelő processzortól vár, illetve annak szolgáltat. Ha viszont ilyen adatcserét csak néhány kitüntetett processzorral kell végrehajtani, ak­kor elég az adatcsere szükségességének jelzése és ezután már közömbös, hogy az adatcserét melyik processzor hajtja végre. A találmány célja a többprocesszoros folyamat­­irányító rendszer továbbfejlesztése arra az esetre, ha nincs szükség arra, hogy minden processzor minden processzorral képes legyen kommunikálni. Ehhez dol­goztuk ki az úgynevezett intelligens slave-egységet, amely a feladatokhoz gyors reagálási időt is biztosít. Az intelligens slave-egység a felismerésünk értel­mében olyan önállóan működő processzorral rendel­kező egység, amely a többprocesszoros rendszerbusz felől memóriaként, azaz slave-egységnek látszik. Ez az elrendezés megtartja azt az előnyt, hogy önállóan, az adott feladat megoldására programozott processzor biztosítja a gyors reagálási időt. Miután azonban a többprocesszoros rendszerbuszra slave elemként kap­csolódik, így annak kihasználhatósága hozzáférési igénnyel nem terheli. A találmány tárgya tehát többprocesszoros folya­matirányító rendszer, amely rendszerbuszon keresztül összekapcsolt, az adatátvitel lebonyolítását végző Master-egységeket és az adatokat szolgáltató és foga­dó slave-egységeket, valamint postaláda-memóriaként működő slave-egységet tartalmaz. A találmány szerinti többprocesszoros folyamat­­irányító rendszer lényege abban van, hogy legalább egy slave-egység, önállóan működő processzorral el­látott, a rendszerbusz felől memóriának látszó, az adatátvitel alatt pedig inaktív processzorú olyan in­telligens slave-egységként van kiképezve, amely a rendszerbuszra belső buszkérést jelző- és nyugtázó egységen buszleválasztó egységen és megszakításkérő egységen keresztül van csatlakoztatva és cím-, adat és vezérlőjeleket továbbító belső buszt tartalmaz, amelyhez a processzor CPU-ja, RAM-ja, EPROM-ja a felhasználói áramkörök, valamint a buszleválasztó egység és megszakításkérő egység is csatlakoztatva van, míg a belső buszkérést jelző-, és nyugtázó egység közvetlenül van a CPU-ra csatlakoztatva, és postaláda-memóriát a RAM egy része képezi. A találmány egy lényeges kiviteli alakja úgy jel­lemezhető, hogy a belső buszhoz adat-, cím-, vezérlő-, óra- és kiválasztójeleket továbbító hibakereső és mérő­egység van csatlakoztatva, amely további tetszőleges jelfeldolgozó egység felé van elvezetve. A találmány lényege tehát egy olyan intelligens slave-egység, amely a folyamatirányítási feladatokhoz gyors reagálási időt biztosít, és a többi processzornál a kapcsolatot úgy valósítja meg, hogy postaláda-me­móriaként saját RAM memóriájának egy részét bocsát­ja rendelkezésre, így a buszt tehermentesíti. Ebben az esetben az egységen belül nincsen szükség arbit­­rációs áramkörökre, ami lényeges helymegtakarítást jelent, így az intelligens slave-egység a folyamat­illesztő áramkörökkel egy nyomtatott áramköri lapon helyezhető el. Egy ilyen egység ezután önállóan képes adatgyűjtési, vezérlési, szabályozási feladatok megoldására úgy. hogy ha a felsőbb szinttel kom­munikációt kell végrehajtani azt kölcsönös megszakí­tásokkal jelzik. A többprocesszoros rendszerbuszra csatlakozik a buszkérés jelzését és nyugtázását megvalósító egység. Ennek feladata az. hogy ha a többprocesszoros rend­­szerbusz felől adatátviteli kérelem érkezik akkor ezt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o

Next

/
Oldalképek
Tartalom