201161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ismeretlen összetételű és/vagy több komponensű, főként hasadási termékekkel kontaminált terepszakaszok sugárszintjének légi felderítésére
HU 201161 B o csatornás amplitúdóanalizátor fogadja. A teljes spektrumot 3 másodpercenként rögzítik. Lehetőség van 5 diszkrét, a meghatározandó radioaktív izotópra jellemző energiát reprezentáló csatorna külön mérésére. Az ezekben a csatornákban mért adatokat minden kéttized másodpercben rögzítik a helikopter fedélzetén. A helikopter helyzetét egy koordinátameghatározóval és egy lokátor-magasságmérővel mérik. A Trisponder/202 mikrohullámú helymeghatározó két földi egység segítségével szolgáltatja az X. Y koordinátákat. A helymeghatározás mérési bizonytalansága ± 16 m. A YG009D1 típusú lokátor-magasságmérő ± (1.5 + h.0,03)m mérési bizonytalansággal mér. ahol h a repülési magasság. A két eszköz által mért értékeket másodpercenként rögzítik. A mérésadatgyűjtő rendszer méri a szél irányát, sebességét és a levegő hőmérsékletét is. Ezeket az adatokat is másodpercenként rögzítik. Az adatfeldolgozó rendszer alapegysége egy NOVA 840 típusú számítógép. A géphez kifejlesztett programcsomag segítségével az eredmények több irányban feldolgozhatok. Ilyen lehetőség a beütésszámok idő. illetve mérési hely függvényében történő ábrázolása. Meghatározták a konverziós tényezőket a beütésszám-radioaktív koncentráció számításához és így a mérési bizonytalanság talajkoncentrációnál ± 20 %. levegőkoncentrációnál ± 30 %. A bemutatott példák jól szemléltetik, hogy a légi sugárfelderítés céljára használt, ismert dózisteljesítménymérő berendezések közös sajátossága, hogy a repülőeszköz magasságában mért dózisteljesítményből egy vagy több. de állandó, és minden esetben rögzített paraméterekkel rendelkező magassági gyengítési együtthatófüggvény segítségével képezik a föld felszínétől egy méteres magasságban mérhető dózisteljesítményt az alábbi egyenlettel: Pl = Kh x Ph (2) ahol Pl - a föld felszínétől egy méteres magasságban mérhető dózisteljesítmény (a sugárszint) (Gy/H); Ph - a repülési magasságban mért dózisteljesítmény. (Gy/h): Kh - a magassági gyengítési együttható. A Kh magassági gyengítési együttható értékét több paraméter szabja meg. A jelentősebb tényezők között kell említeni a terepet borító radioizotóp(ok) gammaenergiáját. továbbá a meteorológiai viszonyok közül a levegő hőmérsékletét, relatív páratartalmát és a légnyomást. Ezek változása ugyanis a levegő tömegabszorpciós együtthatóján keresztül jelentős mértékben kihat a Kh magassági gyengítési együttható értékére. Az ismert eljárások és berendezések a légi sugárfelderítés során alkalmazott Kh magassági gyengítési együttható értékét általában az alábbi egyszerűsített empirikus függvény szerint képezik: Kh = A x eB x H (3) ahol A és B - paraméterek: H - a mérési (repülési) magasság (méter). Az A és B paraméterek értéke pl. hasadási termékek mérsékelt égövi viszonyokon történő mérésekor az alábbi határok között változhat: A = 1,66 - 2.03 és B = 0,0068 - 0.0119. 5 A mérés pontosságát azonban egyéb tényezők is befolyásolják. Ilyenek lehetnek: a talajfelszín egyenetlenségei, az eltérő növénytakaró, a H magasságmérés szórása, továbbá a földrajzi koordinátaméghatározás pontatlansága. Ezzel együtt napjainkban a légi sugár- 10 felderítés céljára használatos berendezések egy, esetleg kétféle, a (3) egyenlet szerinti függvénnyel működnek. A függvény két eltérő alakja azonban csupán választási lehetőség a kezelő számára, de közülük egy konkrét feladat kapcsán csak az egyikkel számolnak. 15 Ily módon az A és B paraméterek valamilyen átlagosnak tekintett értékeivel jellemzett egyetlen függvénykapcsolattal képezik a valóságban változó körülmények esetén a repülési magasságban mért dózisteljesítményből a föld felszínén uralkodó sugárszintet. 20 A rögzített, állandó függvény-értékű Kh magassági gyengítési együttható alkalmazásával várható mérési bizonytalanság és az egyes tényezők hatása jól kiolvasható az l. táblázatból. A földi sugárszint meghatározásának bizonytalan- 25 sága az egyetlen Kh magassági gyengítési együtthatóval végzett légi sugárfelderítés esetén 1. táblázat 30 A hiba nagysága, % A hiba forrása Ha: H = 100-200 m 500-600 m 35 1. A hasadási termékek gamma energiájának változása 30-40 300-400 2. A meteorológiai viszonyok változása 15-30 40-60 40 3. A talajfelszín egyenetlenségei 20-40 20-40 4. A növénytakaró változása 10-20 10-20 5. A magasságmérés pontatlansága 2-20 2-20 45 6. A földrajzi koordinátameghatározás bizonytalansága 10-20 10-20 A táblázatban azokat a tapasztalati adatokat foglal- 50 tűk össze, amelyek pl. mérsékelt égövi viszonyok mellett, a Kh magassági gyengítési együtthatóra egyetlen függvényt alkalmazva, hasadási termékekkel kontaminált terep légi sugárfelderítésekor az egy méteres sugárszintre vonatkoztatás során fellépő hibákat szolgáltat- 55 ják. továbbá feltüntettük a hibák forrásait, két különböző mérési magasságban, ha az említett paraméterek a reálisan várható szélső határok között változnak. A felsorolásból világosan kitűnik, hogy a légi sugárfelderítés pontosságát alapvetően a táblázatban 60 feltüntetett 1. és 2. tényező szabja meg. A 3. és 4. tényező ugyanis a szemrevételezést követően a kezelő által meglehetősen reálisan korrekcióba vehető. Az 5. és 6. tényezőket járulékos hibaként kell kezelni, hiszen azok nem a légi sugárfelderítő berendezés. 65 hanem egyéb eszközök mérési hibájából erednek. 4
