201149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés fémhuzal átmérőjének mérésére

1 HU 201149 B 2 A V mikroprocesszoros vezérlőegység 4 tasztatúrá­­ján keresztül beprogramozható a mérés elvégzéséhez szükséges kiindulási adatok és határértékek, az 5 kijelzőn át pedig nemcsak a 23 fémhuzal átmérője olvasható le közvetlenül, hanem egyszerűbb esetben az 5 kijelző „megy” - „nem megy” - szerepet is betölthet. Ebben az esetben természetesen a berendezés keze­lőjének kell gondoskodnia az információ továbbításá­ról és a szükséges intézkedések megtételéről. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás fémhuzal átmérőjének mérésére, amelynek során a fémhuzal adott hosszúságú szakaszán is­mert állandó értékű áramot hajtunk át és mérjük a fémhuzal adott szakasza elejének és végének potenciálkülönbségét, azaz az áramjárta szakasz feszültségét, és az áram és a feszültség ismeretében számítással meghatározzuk a fémhuzal átmérőjét, azzal jellemezve, hogy az áramjárta fémhuzal (23) szakasz feszültségét két, egymást adott időtartam­mal követő időpillanatban mérjük, és a fémhuzal (23) átmérőjét az előre meghatározott áramerősség és időtartam és a két mért feszültség érték ismere­tében határozzuk meg az alábbi összefüggés alap­ján: ahol az egyes jelölések jelentése: d a fémhuzal (23) átmérője, M a fémhuzal (23) fajlagos ellenállásának és a fajlagos ellenállás hőfoktényezőjének konstans szorzata, c a fémhuzal (23) anyagának fajhője, ps a fémhuzal (23) anyagának sűrűsége, Io a fémhuzalon (23) átvezetett áram erőssége, VI a fémhuzal (23) adott szakaszán mérhető kezdeti feszültség, V2 a fémhuzal (23) adott szakaszán mérhető végső feszültség, T a két feszültség fellépése között eltelt időtartam. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémhuzal (23) adott hosszúságú szakaszán áthajtott áram értékét addig növeljük, amíg az áramjárta fémhuzal (23) adott szakaszán fellépő feszültség egy előre megválasztott értéket elér, ekkor állandó, ismert értékű áramot hajtunk át a fémhuzalon addig, amíg a fémhuzal (23) adott szakaszán fellépő feszültség egy az első feszültség­nél nagyobb és ugyancsak előre megválasztott értéket elér, és mérjük a két feszültség fellépése között eltelt időtartamot, és a fémhuzal (23) át­mérőjét az összefüggés segítségével az így meg­választott és így kapott paraméterekkel határozzuk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mért időtartamot tapasztalati értékkel összehasonlítva meghatározzuk a mért fémhuzal (23) anyagát. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mérést álló fémhuzalon (23), szakaszosan végezzük. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mérést haladó fémhuzalon (23) folyamatosan végezzük. 6. Kapcsolási elrendezés fémhuzal átmérőjének méré­sére, amely áramgenerátort, annak kimenetét a mérendő átmérőjű fémhuzalra csatlakozó áram­bevezetőket, a fémhuzal adott szakaszának feszült­ségét érzékelőkön át levevő és mérő feszültségmérő egységet és adott esetben a fémhuzal átmérőjét a mért paraméterekből kiszámító, kijelzővel ellátott aritmetikai egységet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy áramgenerátora legalább egy feszültségvezé­reit áramgenerátort (16-22), amelynek vezérlőbe­­menete (16v-22v) vezérelt mintavevő és tartóáram­körön (10) át periodikusan növekvő analóg kimenó­­feszültségű feszültséggenerátorra van kötve, és a feszültségmérő egység a fémhuzal (23) szakasza kezdeti feszültségét és végső feszültségét érzékelő feszültségkomparátorokat (28, 29) és referencia­feszültség fokozatot (30) tartalmaz, és kimenete egyrészt a tartóáramkör vezérlőbemenetére (lOv), másrészt az aritmetikai egység időfokozatának be­menetére (6a) van csatlakoztatva és az aritmetikai egység árammérő fokozatának bemenete analóg­­digitál átalakító fokozaton (11) és a mintavevő és tartóáramkörön (10) át a feszültséggenerátor ki­menetével (9k) van összekötve. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve. hogy aritmetikai egysége ismert felépítésű, köz­ponti egységet (1), ROM memóriát (2), RAM memóriát (3), tasztatúrát (4), kijelzőt (5), időfoko­zatot (6), bemeneti/kimeneti egységet (7) és ezeket villamosán és funkcionálisan összekötő buszrend­szert (8) tartalmazó mikroprocesszoros vezérlőegy­ségben (V) van kialakítva, amelynek első vezérlő­­kimenete (7a) feszültséggenerátorként beiktatott fűrészgenerátor (9) bemenetére (9b) csatlakozik, és a fűrészgenerátor (9) kimenete (9k) vezérelt tartóáramkörként beiktatott mintavevő és tartó­áramkör (10) jelbemenetére (lOj) csatlakozik, amelynek kimenete (10k) van a feszültségvezéreit áramgenerátor (16-22) vezérlőbemenetével (16v- 22v) összekötve. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kapcsolási elren­dezés, azzal jellemezve, hogy a mintavevő és tartóáramkör (10) kimenete (lök) analóg demulti­­plexeren (12) keresztül van a feszültségvezéreit áramgenerátorok (16-22) vezérlőbemenetére (16v- 22v) csatlakoztatva, amelynek címbemenete (12c) a mikroprocesszoros vezérlőegység (V) bemene­ti/kimeneti egységének (7) címkimenetével (7d) van összekötve, vezérlőbemenete (12v) pedig logi­kai egység (15) kimenetével (15k) és a bemene­ti/kimeneti egység (7) vezérlőbemenetével (lg) van összekötve, míg a mintavevő és tartóáramkör (10) kimenete (10k) a demultiplexeren (12) kívül méréshatár referenciafeszültség komparátor (13) invertáló bemenetére is csatlakozik, amelynek nem­­invertáló bemenete méréshatár referenciafeszültség fokozat (14) kimenetére csatlakozik, kimenete pe­dig a bemeneti/kimeneti egység (7) vezérlőbemene­tével (7e) és a logikai egység (15) első bemenetével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom