201144. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás az égés optimalizálására, kamrás kemencékben előnyösen gyűrűs kamrás kemencékben
1 HU 201144 B 2 segítségével megadható az, hogy a füstben vagy gőzben maként mennyi szilárd részecske található mg-ban. A kamrás kemence egészének a szabályozása a fent ismertetett elv alapján történik, és ez az elrendezés a fűtő 1 válaszfalak mindegyikének a kimenetéhez el van helyezve, amely a 2. és 3. ábrán látható kiviteli alakoknál hét elrendezést jelent. A 21 mérőműszer az önmagában ismert átlátszóságmérő. amely kialakítható úgy, hogy mindegyik csatornához külön-külön kijelző erősítőt tartalmaz, vagy pedig egy multiplexeres kijelzés van megvalósítva. Ha figyelembe vesszük azt. hogy a kemence tartományában viszonylag magas a hőmérséklet, célszerű, ha 21 mérőműszert attól kissé távolabb helyezzük el, ennek azonban akadálya nincsen, mivel a 22 optikai szálak kellő hosszúságúra képezhetők ki, így a 21 mérőműszer adott esetben több 10 méter távolságra is lehet a kemencétől. A 22 optikai szálakon való jelátvitel egészen 350 "C-ig, de adott esetben 400 °C-ig is megvalósítható. Célszerű azonban, ha a 19 adó mérőelem és a 20 vevő mérőelem olyan 23 segédáramkört is tartalmaz, amelynek segítségével friss levegőt lehet fújni, amivel az a cél, hogy megakadályozzuk azt, hogy a 22 optikai szál 24 végénél lerakodjanak a különféle részecskék. A következőkben a találmány szerinti berendezés és eljárás működését ismertetjük részletesebben. A találmány célja egy olyan szabályozási folyamat megvalósítása, amelynek során a 6 anódok égetését oly módon lehet optimalizálni, hogy a széntartalmú egységekre olyan hatást fejtsünk ki és úgy szabályozzuk a gázt, hogy a hőmérséklet emelkedésének görbéje minden egyes égetési fázisban optimális viszonyok között menjen végbe, továbbá biztosítsuk azt, hogy optimális égési feltételek mellett minimális értéken maradjon az energiafogyasztás illetőleg az üzemanyagfogyasztás. Az égetési hőmérséklet görbéje egy referenciagörbét követ, mégpedig úgy, hogy minden egyes égősorban a beinjektált üzemanyag amplitúdója és frekvenciája az adott égőnek megfelelően van szabályozva. Maga a beinjektálás megfelelő és előre megadott időtartamig és frekvenciával megy végbe egy erre a célra kiképezett automata rendszer segítségével. A hőmérsékletnél figyelembe vesszük a gázoknak a hőmérsékletét, amelyet az égőnél mérünk. Az eljárás során mérjük a gázoknak az átlátszatlanságát a természetes előfűtő tartományban, és ez lehetőséget biztosít arra hogy megállapítsuk azt, hogy a depressziót hogyan kell beállítani ahhoz, hogy a két paraméter optimális értéken legyen. Az optimalizálás úgy történik, hogy a gázok hőmérsékletének változásával együtt figyeljük a referencia görbét is ugyanebben a tartományban. Ha a különbség túl nagy lenne, akkor a depresszió értékét változtatjuk. Tapasztalataink azt mutatják azonban, hogy a depressziónak már igen kis mértékű változása a természetes előfűtő tartományban lévő gáz hőmérsékletének jelentős és gyors változását eredményezi. A szabályozás során tehát figyelembe vesszük a természetes előfűtő tartományban lévő gáz hőmérsékletének a változását, és az itt lévő gázok átlátszatlanságát mérve a depressziót is. mégpedig az egyes 1 válaszfalakhoz megadott áramlási sebesség figyelembevételével, amely adott esetben előre megadott algoritmus szerint kell hogy változzon. Ezért is szükséges az, hogy minden egyes, a 3 szívócsőhöz kapcsolódó 2 csőcsonkban legyen egy 12 motorral vezérelhető 11 zárólemez, amely a szóban forgó kamrának a zárható 8 nyílását megfelelően állítja. Jóllehet elméletben az 1 válaszfalakból képezett oszlopok és sorok szigetelve vannak, a tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy egy-egy 1 válaszfalban lévő depressziónak a változtatása a többi 1 válaszfalban lévő depressziót is befolyásolja. Ennek értelmében nem célszerű az, hogy ha az egyes 1 válaszfalakban a depressziót egymástól teljesen függetlenül vezéreljük, hanem figyelembe kell venni a többi kamra 1 válaszfalaiban mért hőmérsékletet is, és össze kell ezeket hasonlítani oly módon, hogy el lehessen kerülni az egyes 11 zárólemezek helyzetében a nagyon hirtelen változások létrehozását. Maga a szabályozási ciklus a következő fázisokból áll: A. ) A depressziót 0-250 Pa tartományba, célszerűen 40-180 Pa tartományba állítjuk be, és ezt az 11 zárólemezek szabályozásával és a mért átlátszatlanság értékével stabilizáljuk. Ezt követően ismétlődő lépések következnek, mégpedig a következők: B. ) A depresszió teljes 0-250 Pa tartományában, de célszerűen a 40-180 Pa tartományában megvizsgáljuk azt, hogy hol található meg az a pont, ahol az X depresszió minimális értékéhez Y átlátszatlanság minimuma tartozik, és a mérést mindig a stabilizálási periódust követően 30 másodperccel kezdjük. C. ) A 2 csőcsonkban a 11 zárólemezek helyzetét úgy szabályozzuk a depresszió értekéhez, hogy X ± A X depresszió értékhez Y ± A Y átlátszatlanság tartozzon. D. ) Ezzel párhuzamosan gáz TG hőmérsékletének valóságos görbéjét a természetes előfűtő tartományban mérjük, és összehasonlítjuk a referenciagörbével. A rendszer az X minimális depresszió érték körül fog szabályozni minimális Y átlátszatlansághoz úgy, hogy a gáz TG hőmérsékletét az előfűtő tartományban TG + A TG értéken tartsa (a depresszió növekedése a gáz TG hőmérsékletének növekedését eredményezi). Megjegyezzük még azt. hogy abban az esetben, ha az átlátszatlanság az Y ± A Y átlátszatlanság értéken kívül esik, akkor a B fázishoz kell visszatérni akkor, ha az átlátszatlanság a késleltetési idő elteltével is ezen a tartományon kívül van. Végül megemlítjük azt, hogy a találmány szerinti berendezés úgy van kialakítva, hogy ha az Y átlátszatlanság mérésekor kapott mérési eredmény és a gáz TG hőmérsékletének értéke olyan mértékben hatna a rendszerre, hogy az a 11 zárólemezek ellentmondásos vezérlését eredményezné, az átlátszatlanságot átmenetileg figyelmen kívül kell hagyjuk pl. egy tiltó áramkör vagy ES-kapu közbeiktatásával, mert elsődleges szerepe van a gáz TG hőmérsékletének a megfelelő emelkedésének illetőleg annak korrigálásának a természetes előfűtő tartományban. Ezeken kívül még további lehetőségek is vannak az égésnek az optimalizálására. Ezek pedig a következők:- az éghető hordozó gáz áramlási sebességének az optimalizálásával, azaz például a levegő sebességét optimalizálva, amelyet a 25 fúvócsövön keresztül vezetünk be. és amelynek a sebességét a 26 ventilátor 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
