201140. lajstromszámú szabadalom • Napkollektor
HU 201140 B 2 ahhoz az illeszkedő peremeket összeszorító kötőelemek révén légmentesen kapcsolódik. A 3. ábra szerinti kiviteli példánál a 10 nyúlvány és az 1 burkolat egymásra merőleges helyzetű, sőt látható az is, hogy a 10 nyúlvány, és annak 10a belső terében rögzített 6 hőcserélő ennél a megoldásnál is a kollektor legfelső részében található. Itt a 10a belső térnek huzatnövelő szerepe van. Az ismertetett eltéréseken kívül a kollektor felépítése és működési elve megegyezik az 1. ábránál bemutatottakkal. A 11 csappantyút a kollektor két részének találkozásánál célszerű elhelyezni. A 4. ábrán olyan kollektort láthatunk, amelyet kelet-nyugat tájolással két oldali napsütéssel egyaránt lehet működtetni. Ilyenkor az ábrán nem jelölt, 5 belső fényáteresztő réteg elhagyható, és helyette a két 4 külső fényáteresztő réteggel határolt kollektorban középütt célszerűen két darab 3 abszorbens réteg helyezkedik el. Közülük az egyik a kelet felől, míg a másik a nyugat felől jövő napsugárzás hatására működik. A két 3 abszorbens réteg közé átlátszatlan elemet, célszerűen a 12 sötét színű fóliát iktatjuk be. Előnyös az is, ha mindkét tájolási oldalon a 4 külső fény áteresztő réteg maga is két rétegű. Az áramlási tér kialakítása a korábbiakhoz képest annyiban tér el, hogy a 6 hőcserélő közelében lévő 16 fölső légáteresztő nyíláson és az ezzel ellentett oldalon lévő 15 alsó légáteresztő nyíláson kívül előnyös a közbenső helyen lévő 13 megkerülő nyílás létesítése is, mert így mód van arra, hogy szükség esetén a 6 hőcserélőt a belső cirkulációból ki lehessen iktatni. A 13 megkerülő nyílás működtetése célszerűen valamilyen nyitó-záró szervvel, pl. a 17 terelőlappal történhet. Az 5. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk, amelynél ugyancsak megvalósul a kelet-nyugat irányú tájolás, és az elrendezés nyeregtetőknél használható. A 4 külső fényáteresztő rétegek alkothatják az épület héjalását, az 5 belső fényáteresztő rétegek pedig azokkal párhuzamosan vannak elhelyezve. A 3 abszorbens réteg függőlegesen függeszthető be a nyeregtető belső terébe, de szükség esetén még egy további vízszintes 3 abszorbens réteg alkalmazható. Mód van arra. hogy a nyeregtető határoló síkjának egy része 2 hőszigetelő rétegként, míg másik része 4 külső fényáteresztő rétegként legyen kialakítva, de az is lehetséges, hogy a nyeregtető egyik határoló síkja mentén csak 4 fényáteresztő réteget, míg a másik határoló sík mentén csak 2 hőszigetelő réteget helyezünk el. Az utóbbi elrendezés akkor indokolt, ha csak egyik irányú napsugárzással kell lényegében számolni. A 6. ábrán lévő megoldásnál a 6 hőcserélő szerepét az épület határoló szerkezetében, pl. födémjében lévő 21 légcsatornák töltik be, amelyek alkalmasak a helyiség 22 légterének fűtésére. A napsugárzás hőjét ugyanúgy, mint a korábbi példáknál a 3 abszorbens réteg nyeli el, és a légcirkuláció a kollektor áramlási tere és a 21 légcsatomák között természetes módon érvényesül. Lényegében hasonló a helyzet a 7. ábra esetében is. A két vagy többrétegű 20 üvegezés között van a 21 légcsatoma. és ezúttal az helyettesíti a 6 hőcserélőt. A megoldás annyiban tér el csupán a 6. ábrán bemutatott kialakítástól, hogy a helyiség 22 légterét határoló egyik függőleges oldal nem 2 hőszigetelő réteg, hanem 4 külső fényáteresztő rétegként funkcionáló üvegekből összeállított 20 üvegezés, amelynél a 20 üvegezés közötti térrész is 21 légcsatoma. A találmány szerinti napkollektor lakóépületekben, továbbá kommunális létesítményekben, mezőgazdasági és ipari létesítményeknél egyaránt használhatók. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Napkollektor a napsugárzás hőenergiájának fölfogására és hasznosítására, amely a hősugarakat elnyelő abszorbens réteget tartalmaz, az abszorbens réteg a napsugárzás felőli oldalán elhelyekedő külső fényáteresztő réteggel, valamint az ezzel ellentett oldalán lévő hőszigetelő réteggel van közrefogva, és velük együtt célszerűen burkolatba van belefoglalva, a külső fényáteresztő réteg és a burkolat által áramlási tér van körülzárva, az abszorbens réteg és a külső fényáteresztő réteg közé adott esetben az áramlási teret megosztó, áramlásterelő szerepű belső fényáteresztő réteg van beiktatva, az abszorbens réteg közvetítő közeggel, pl. levegővel, vízzel, stb. van érintkezésben, a közvetítő közeg pedig konvekciós hóleadásra alkalmas hőcserélővel van kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy az áramlási tér (la, lb) a burkolat (1) részét képező, vagy burkolathoz (1) csatlakoztatott nyúlvánnyal (10) határolt belső térrel (10a) van összeköttetésben, a hőcserélő (6) a nyúlvány (10) belső terébe (10a) van beszerelve, a nyúlvány (10) pedig a napkollektor beépítési helyzetét tekintve az áramlási térrel (la, lb) legalább egymagasságban, de előnyösen az áramlási tér (la, lb) felett van elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy a belső fényáteresztő réteg (5) az áramlási teret egy abszorbens réteg (3) felé eső primér térre (la), valamint a külső fényáteresztő réteg (4) felé eső szekundér térre (lb) osztja. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti napkollektor. azzal jellemezve, hogy a burkolat (1) és a külső fényáteresztő réteg (4) együtt az abszorbens réteget (3) és a belső fényáteresztő réteget (5) magában foglaló egységet alkot, az áramlási térben pedig a környezeti térrel adott esetben a burkolat (1) kisméretű nyílásai (le) útján közlekedő levegő van. 4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy a burkolat (1) nyílásoktól (le) mentes, az áramlási térben pedig a konvektiv hőcserére alkalmas cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú hőhordozó közeg, pl. hélium van. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő (6) energiaelosztó hálózattal van összekapcsolva, pl. használati melegvizet szolgáltató vezetékhálózat (23) előremenő vezetéke (23a) és visszatérő vezetéke (23b) közé van beiktatva. 6. Az 5. igénypont szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy a vezetékhálózat (23) valamelyik szakaszába, célszerűen annak visszatérő vezetékébe (23b) van beiktatva. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy az áramlási térben (la, lb) az áramlást és ezáltal a hőátadást fokozó szerv, pl. szivattyú vagy ventilátor (7) van elhelyezve. 8. A 7. igénypont szerinti napkollektor, azzal jellemezve, hogy a szivattyú vagy ventilátor (7) a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
