201124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli-klorid elektrolizáló cellában alkalmazható katód előkészítésére

HU 201124 B 2 terezik. A 3 272 788 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint elektrolitikus úton egy ötvö­zetet visznek fel a felületre, majd az ötvözet egyik komponensét kioldják. A 3 316 159: a 3 326 725; 3 427 204; 3 713 891 és a 3 802 878 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint két vagy több komponenst préseléssel vagy cementálással kötnek egymáshoz vagy az elektródtest felületéhez, azután egy vagy több bevonatképző komponenst szelektív kioldással eltávolítanak. A plazma- vagy lángporlasztásos eljárás és a sze­lektív kioldás lépéseinek kombinációja ugyancsak is­mert elektródkészítési eljárás, ugyanúgy, mint az elekt­­rolitikus bevonat készítésének és kioldásának mód­szere. A módszereket a következő szabadalmakban írják le: a 3 219 730 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás többféle oxidból filmbevonat készítést, majd az elektród szubsztrátum kioldását ismerteti; a 3 403 057 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás a plazma- vagy lángporlasztással történő Raney-nikkel felhordást és ezt követően az alumínium kioldását ismerteti porózus elektród kialakítására; a 3 492 720 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás alumí­niummal együttes wolfram, titán vagy ötvözet plazma­porlasztást, valamint a tórium és cirkónium-oxidok porlasztását egy szubsztrátumra ismerteti. Ennél az eljárásnál a bevonatkészítést követően a szubsztrátum kioldásra kerül és porózus elektród marad vissza. A 3 497 425 számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás szerint a porózus elektródot úgy készítik, hogy az alapelektródra egy viszonylag rosszul oldódó fémbevonatot visznek fel, majd erre egy könnyen oldódó fémbevonatot. A két bevonat hőkezelés hatá­sára egymásba diffundálódik. Az optimális körülmé­nyek megteremtése a két rétegre külön-külön hőkeze­lést tesz szükségessé. Ezt követően az oldható fémet kioldják és visszamarad a porózus elektród. A3 618 136 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint két sóból álló kompozícióból az elektród-ala­pon porózus elektródbevonatot alakítanak ki, majd az oldható komponenst a rendszerből kioldják. A szabadalmi leírás szerint az eljárás lényeges pontja, hogy a sókompozíció eutektikus összetételű, és hogy az eredmény akkor a legkedvezőbb, ha az aktív és az inaktív sóban az anion ugyanaz; például: ezüst­­-klorid/nátrium-klorid. A 75-07550 számú holland szabadalmi bejelentés szerint a porózus katód előállításánál az elektród-alapra legalább egy nem-nemesfém bevonatot kell készíteni nikkel, kobalt, króm, mangán vagy vas valamilyen má­sodlagos, kevésbé nemes fémmel készült ötvözetéből, melyből utóbbit vagy annak legalább egy részét eltá­volítják. A kevésbé nemes fém előnyösen cink, alu­mínium. magnézium vagy ón. A kevésbé nemes ötvöző eltávolítása lúg vagy savoldattal történik. A 31-6611 számú japán szabadalmi leírás szerint a porózus bevonatot úgy készítik, hogy az elektród­­-alapra elektrolitikus úton nikkel bevonatot visznek fel. majd egy cinkből vagy más alkalikus oldatban oldható fémből készült bevonatot. Az így elkészített elektródokat u cink és más oldható anyagok lemosása és eltávolítása, illetve a porózus elektród kialakítása céljából alkálikus oldatba merítik vagy elektrokémiai anodizáló kezelésnek vetik alá. Az eljárás szerint bizonyos esetekben szükséges a bevont elektródok alkalikus oldatba mentés előtti hőkezelése. A 4 279 709 számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás olyan csökkentett túlfeszfültséggel jellem­zett elektródokat ismertet, melyek egy adott fémből és egy szervetlen pórusképzőből álló bevonat kiala­kításával és a porózusképző ezt követő kioldásával készülnek. A filmképző-fém alapú elektródok, - mint különö­sen a titán alapú elektródok, amelyek a periódusos rendszer Vili csoportjának elemeiből képződött fém­­-oxidokkal van bevonva, különösen egyéb fém-oxi­­dokkal együtt kialakított bevonatok esetében, igen előnyösen használhatók anódként elektrolízis folyama­tokban, mint például sóié elektrolízisében. A ruténi­­um-oxidok a platina-oxidok és a „platinacsoport” elemeinek egyéb oxidjai, más különféle fémoxidokkal együtt alkalmazva, számos szabadalmi leírás szerint bevonatként szolgálhatnak anódokként használt film­képző fém-elektród-alapon (elsősorban titánon). Ilyen anódokat ismertet például a 3 632 498 és a 3 711 385 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Ezek a bevonatok különbözőképpen alkalmaz­hatók. A 3 869 312 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint például a platinacsoport féméinek oxidjai a filmképző fémek oxidjaival együtt vihetők fel a filmképző fém-alapra oly módon, hogy a platinacsoport egy fémjének termikusán bontható vegyületét és a filmképző fém termikusán bontható szerves vegyületét szerves, adott esetben redukáló anyagot is tartalmazó oldószerben viszik a hordozóra, majd a fém-oxid bevonatot szárítással, a szerves oldószer elpárologtatósával, és 400-550 “C-on történő hevítéssel állítják elő. A bevonat vastagságának növe­lése ismételt bevonatképzéssel történik. A filmképző fém-oxidjából egy külső bevonatot is kialakítanak. A 3 632 498 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a platinacsoport féméinek finomeloszlású oxidjaiból és filmképző fémek oxidjaiból plazma építéssel lehet bevonatot kialakítani. Ezt többek között úgy végzik, hogy a platinacsoportból származó fém és a filmképző fém termikusán bontható vegyületeivel bevont elektród-alapot felhevítik, vagy elektrolitikus úton galvánfürdőben felviszik a fémeket, az oxidokat pedig levegőn, hevítéssel hozzák létre. A fém-oxid bevonatú elektródokra vonatkoznak továbbá a következő egyesült államokbeli szabadal­mak: 3 616 445. 4 003*' 817, 4 072 585, 3 977 958, 4 061 549, 4 073 873 és 4 142 005. A platinacsoportba tartozó fémek oxidjai - első­sorban a ruténium-oxid - mint a hidrogén előállí­tásában aktív bevonatok, ugyancsak ismertek (Me­­lendres, Carlos A., Spring Meeting Electrochem. Soc., May 11-16, 1975). A 9130/65 számú japán szabadalmi közzétételi irat bejelentés (OPI) száma 131474/76 illetve 11178/77 a platinacsoportba tartozó fémek oxidjaiból és egyéb fémek oxidjaiból képzett, aktív katódbevonatokra vonatkoznak. A 4 238 311 számú egyesült államokbeli szabalmi leírás szerint a platina­csoportba tartozó fémek és/vagy ezek oxidjainak fi­nom részecskéi nikkelben katód bevonatként hasz­nálhatók. A 4 300 992 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban vizes oldatok elektrolízisénél használható olyan aktivált katódokat ismertetnek, ame­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom