201114. lajstromszámú szabadalom • Eljárás treponema hyodysenteriae bakterin előállítására
9 HU 201114 B 10 lított, elölt T. hyodysenteriae sejteket 10 térf.% Havlogen adjuvénssal (lásd a 3 919 411 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást) és 1:10000 mertioláttal alkalmaztuk. A vakcina 2 x 109 sejtet tártál- 5 máz 1 ml-ben. Ezt a vakcinát azután öt különböző vizsgálatban használtuk a vakcina hatékonyságának a meghatározására a sertés-dizentériában. Minden egyes vakcinálási vizsgálat során a sertéseket olyan állatcso- jq portból választottukt amelyben sertés-dizentéria nem fordult elő; általában vegyes nemű Yorkshire, Hampshire vagy Cross eredetű állatokat alkalmaztunk. Az első vakcinálás időpontjában a sertések legalább 3 héttel voltak 25 túl az elválasztáson, testsúlyuk 15-20 kg között volt. Valamennyi vakcinálási-fertózési vizsgálatot olyan helyiségben végeztük, amely lehetővé tetta a vakcináit és kontrolláljatok el- 20 különitését. A malacokat antibiotikumokat nem tartalmazó, fehérjében dús táplálékkal láttuk el. A fertőzés előtt a sertésekből vastagbélkenetet vettünk, és megfelelő táptalajon végzett vizsgálattal igazoltuk, hogy T. hyody- 25 senteriae-tól és Salmonella spp.-től mentesek. Ezután a sertéseket gyomron át T. hyodysenteriae ATTC No. 31212 vagy 31287 kórokozókkal fertőztük, amelyeket az 1. pél-30 Klinikai dában leírt eljárással szaporítottunk, azzal a kivétellel, hogy a végtermékként kapott sejteket nem öltük el. A fertőző dózis 100 ml aktív tenyészet volt, amelyet úgy higitottunk, hogy 10®-109 mikroorganizmust tartalmazzon, s amelyet egy-egy malacnak 48 órás éheztetési időszak után gyomorszondán adagoltunk. Valamennyi fertőzött malacot a fertőzés után 28 napon át naponta megfigyeltünk. A klinikai tünetek jelentkezése után a dizentériás malacoktól a kórokozó elkülönítése céljából vastagbélkenetet vettünk. A T. hyodysenteriae fertőzést úgy igazoltuk, hogy a keneteket Spectinomycin vér-agar-lemezeken szubkulturáztuk, majd 42 °C hőmérsékleten 4-6 napon át inkubáltuk, s utána a hemolitikus agar-plak kok ban a spirochéták jelenlétét mikroszkóposán vizsgáltuk. Minden egyes malacot felboncoltunk, amely az öt vizsgálat során elpusztult. Feljegyeztük a makroszkóposán megfigyelhető sérüléseket, és keneteket vettünk a vastagbél nyálkahártyájából, amelyeket a fentebb leirt módon szubkultúráztunk. A sertések fertőzéssel kiváltott klinikai válaszát (reakcióját) az alábbi .Klinikai Index" alapján mértük: Index Általános állapot A széklet összetétele A széklet konszisztenciája 0 - normális 0 - normális 0 - normális 1 - hasmenés 1 - nyálkás 1 - lágy 2 - dizentéria 2 - véres és nyálkás 1,5 - laza 3 - sovány 3 - véres 2 - nyúlós 4 - haldokló 3 - vizes 5 - elpusztult A klinikai index adatainak kiértékelésére különböző elemző módszereket használtunk, és ezeket az alábbiakban részletezzük. a) A napi klinikai index (DCI): valamennyi fertőzött malacra vonatkozóan kiszámítottuk a napi klinikai indexet az alábbi három paraméter figyelembevételével: DCI=általános állapot + a széklet összetétele + + a széklet konszisztenciája b) A csoportos napi klinikai index (DGCI): a vakcináit és kontrollcsoportok csoportos napi klinikai indexét (DGCI értékét) az alábbi képlettel számítottuk ki: DCI (a csoport valamennyi tagjára) DGCI = ----—------------------------------------------------ x 100 a malacok száma egy csoportban c) Az egyedi kumulatív klinikai index (ICCI): minden egyes malacra vonatkozóan kiszámítottuk a kumulatív klinikai indexet (ICCI értéket) a teljes 28 napos, fertőzés utáni időszakra a következőképpen: V“ DCI (a fertőzés utáni 28 napra) ICCI = —---------------------------------------------------- x 100 40 az összes megfigyelések száma (84) d) A csoportos kumulatív klinikai index (GCCI): a vakcináit és kontrollállatokra vogQ natkozó, csoportos kumulatív klinikai indexet úgy kaptuk, hogy az ICCI-értékeket a malacok egy adott csoportjában átlagoltuk: Y~* ICCI (egy csoportban lévő összes malacokra) 55 GCCI = —-----------------------------------------------------------------------A malacok száma egy csoportban 60 65 7
