201109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszörösen telítetlen szénhidrogének hidrogénezésére szénhidrogén elegyekben

I HU 201109 B 8 A 23. és 2-1. példában alkalmazott szénhidrogénelegy összetétele. 2. táblázat A szénhidrogén­­elegy A vegyületek koncentrációja 23. példa 24. példa propán 6,35% propán 93,3% propadién 0,21% propin (metil-acetilén) 0,15% sztöchiometrikus hidrogén-koncentrá­ció 182 ppm pentán 5,68% pentán 81,9% izoprén 12,4% sztöchiometrikus hidrogén-koncentrá­ció 3680 ppm Összehasonlító példa Hidrogénezés szén-monoxid adagolás nélkül Az 1. táblázat szerinti szénhidrogén­­elegyben a sztöchiometrikus mennyiségű hid­­rogéngáznál nagyobb mennyiséget (A példa) illetve ennek a mennyiségnek a kétszeresét (B példa) oldjuk. Az elegyet (víztartalmai <5 ppm) a következő feltételek mellett hidro­génezzük: 30 hőmérséklet: 21 °C, nyomás 1,3 MPa, térsebesség: 35 1/1.ó, katalizátor: 0,5 t% Pd AkOa-on. A következő eredményeket kapjuk: A szénhidrogénelegy AC butadién butin butenin butén-1 tar talma ppm ppm ppm absz.% rel.% hidrogénezés előtt 1960 56 12 48,4-hidrogénezés után példa Hz-koncentrá­ció A 80 ppm 650 6 2 47,1-2,7 B 150 ppm 43 1 1 44,3-8,3 ac jelentése a butén-l-koncentráció relatív változása a hidrogénezés előtti koncentráció­ra vonatkoztatva 55 A butadién, a butin és a butenin egyik esetben sem hidrogénezódik teljesen, bár a sztöchiometrikus mennyiséghez viszonyított mintegy 100% hidrogéngázfelesleg esetén a qq vegyületek nagyobb mennyisége hidrogéne­zódik. A butén-1 koncentrációja mindkét eset­ben lényegesen csökken a hidrogénezés alatt, a butén-1 egy része butánná hidrogé­­nezödik vagy butén-2-vé izomerizálódik. Mindkét eset kedvezőtlen a butén-1 kinyeré­se szempontjából. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom