201097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán inzulin-származékok és az azokat tartalmazó nyújtott hatású gyógyszerkészítmények előállítására
1 111; 201097 1! 2 A találmány tárgya eljárás humán inzulinszármazékok és az azokat tartalmazó nyújtott hatású gyógyszerkészítmények előállítására. A diabetes mellitus kezelésében számos különböző inzulinkészítményt ajánlottak és használtak. Egyes készítmények gyorsan hatnak és más készítmények többé kevésbé hosszantartó hatásúak. Általában kívánatos, bogy a gyógyszerészeti inzulinkészítmények többé kevésbé hosszantartó hatásúak legyenek. Ilyen hosszantartó hatást elérhetünk úgy, hogy az inzulint mint inzulin kristályok szuszpenzióját adagoljuk be. A kristályos készítményeket úgy nyerhetjük, hogy az inzulint cink jelenlétében kristályosítjuk (úgymint LenteTM, lásd Schlichtkrull: Ínsulin Crytals, Chemical and Biological Studies on Insulin Crystals and Insulin Zinc Suspensions, Munskgaard, 1958), vagy az inzulint cink és protamin jelenlétében kristályosítjuk (úgymint az NPH-inzulint, lásd: Rep. Steno Mem. Hosp. 1, 601, (1946)]. Az ismert cink inzulin kristályszuszpenziók vagy a cink protamin inzulin használatának hátránya az, hogy az ampullát össze kell rázni azért, hogy a megfelelő mennyiségű inzulint injektáljuk és hogy biztosítsuk, hogy az inzulin koncentrációja az ampullában konstans maradjon a használat folyamán. A PenfillTM töltetekben, ahol levegő nem lehet jelen, a hosszú hatású inzulin szuszpenziók szükségessé teszik, hogy a töltetben egy szilárd test legyen a keveredés elősegítésére. Az inzulin szuszpenziók és inzulin oldatok levegővel való összerázása önmagában véve nem kívánatos folyamat, mivel az inzulin hajlamos a denaturálásra rostképződés közben a víz-levegő határfelületeken. Ezért szükség van a hosszan ható inzulin oldatokra. Hosszantartó hatású inzulinszérmazékok oldatait olyan inzulinból nyerjük, mely az aminocsoportjain fenil-izocianáttal végzett reakcióval módosított (úri. Izoinzulin, lásd Hallas-Moeller: Chemical and Biological Insulin Studies based upon the Reaction between Insulin and Phenylisocyanate, Copenhagen, 1945.1. Hasonlóképpen közölték, hogy az Al, B29-di-Boc-szubsztituált inzulin (Boc tercier-butil-oxi-karbonil-csoportot jelent,) elhúzódó inzulin hatást mutat szubkutón beadagolás után (lásd Geiger és Erizmann: Proinsulin, Insulin, C-peptide; Proceedings of the Symposium on Proinsulin, Insulin and C-Peptide 306-310, Tokushima 1978; Amsterdam-Oxford 1979). Azt találták, hogy az Al, B29-di-Boc-szubsztituált inzulin túl kis mértékben fejt ki elhúzódó hatást ahhoz, hogy klinikailag használható legyen. A nem módosított inzulinok oldataihoz nagymennyiségű cinkionokut (pl. 0,4-1 mg/U inzulin) kell adni ahhoz, hogy hosszantartó hatást fejtsenek ki (lásd J.Pharmacol, 5:7, 206, (1935)]. Ilyen nagy dózisú cinkionok injekciója általában fájdalmat okoz, és ezért ilyen oldatokat még sohasem használtak a terápiában. Az inzulin izoelektromos pontja kb. 5,5 pH és kísérletek történtek az inzulinszármazékok oldhatóságának csökkentésére semleges pH-nál azáltal, hogy az izoelektromos pontot felfelé tolták el, pl. a B-lánc N- terminálisába olyan bázikus aminosavakat vittek be, mint a lizin vagy arginin (lásd pl. a 2 042 299 számú német szövetségi köztál— saságbeli nyilvánosságrahozatali iratot,) vagy az arginil- arginin bázikus dipeptid bevitelével (lásd Geiger és Enzmann, a fenti idézetet). Az utóbbi vegyület, az ArgBl"1,-ArgB0 inzulin oldhatósága azonban, az izoelektromos pontjához közel, sokkal nagyobb volt, mint az eredeti inzuliné. Az 55-144 032 számú nyilvánosságra hozott japán szabadalmi bejelentés olyan humán inzulin analógokra vonatkozik, melyekben a B30-aniinosavat helyettesítik egy, legalább öt szénatomot tartalmazó aminosavval és ennek amidjaival és észtereivel. Ezeket az inzulin analógokat olyan pacienseknél használták, akik antitesteket termeltek az emlős inzulinokkal szemben. A japán szabadalmi bejelentésben hat specifikus vegyület van leírva, ezek közül egyiknek sincs elhúzódó hatása. A japán szabadalmi bejelentésben nincsenek leirva specifikus injektálható készítmények. A 841 084 42.9 számú nyilvánosságra hozott Európa szabadalmi bejelentés olyan inzulin analógokra vonatkozik, melyekben egy bázikus, szerves csoport kapcsolódik a B30-aminosa\ hoz, ezáltal pozitív töltést hoz létre semleges pH-nál. Ezekben az analógokban a B30-aminosav semleges, és előnyösen treonin, mint. a humán inzulinban. A 3 327 709.5 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat az olyan kristályos származékok szuszpenziójára vonatkozik, melyek a fent említett európai szabadalmi bejelentésben vannak leírva, valamint egy aromás hidroxivegyületre. A 3 326 473.2 számú német szövetségi köztérsaságbeli nyilvánosságrahozatali irat egy olyan gyógyszerre vonatkozik, mely inzulinvegyületek elegyét tartalmazza, ezek közül legalább egy ismertetve van a fent említett európai szabadalmi bejelentésben. A találmány tárgya eljárás olyan új humán inzulin analógok előállítására, amelyek a következőkben különböznek a humán inzulintól: a) a B-lánc C-terminális karboxilcsoportján egy amincsoport van, és b) legalább egy töltéssel többel rendelkeznek, mint a humán inzulin pH = 7-nél, előnyösen nem több mint 4 töltéssel többet, mint a humán inzulin pH = 7-nél. A LóltésválLozást úgy érhetjük el, hogy aminocsoporttul védjük a B-30 helyzetű aminosav-karboxiesoportját, és kívánt esetben, egy vagy több aminosavat szusztituálunk aminocsoporttal. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
