201085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortartalmú vegyületek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

13 HU 201085 B 14 amelyet több mérés összesített eredményéből, 95%-os megbízhatósági határok között számí­tunk ki. Ha a vizsgálandó anyag lakton formában van, akkor azt úgy alakítjuk ót nótriumsóvó, hogy dimetil-szulfoxidban feloldjuk, és 10- -szeres moláris feleslegben nátrium-hidroxi­­dot adunk hozzá, majd 15 percig szobahő­mérsékleten állni hagyjuk. Az elegyet ezután részlegesen, 7,5-8,0 pH-ra semlegesítjük 1 N sósavval, és megfelelő hígításban adjuk az elegyhez, amelyben az enzimreakciót végez­zük. 2) Koleszterin szintézise frissen izolált pat­­kánymój sejtekben Azokat a vegyületeket, amelyek a HMG­­-CoA reduktáz működését gátolták, megvizs­gáltuk, hogy vajon ugyancsak képesek-e gá­tolni a (14C) ecetsav beépülését a koleszte­rinbe, patkányok frissen izolált májsejtjei­ben. A vizsgálati módszert eredetileg Capuzzi és munkatársai közölték [Capuzzi, D. M. és Margolis, S. Lipids, 6: 602 (1971)]. a) Patkányok májsejtjeinek izolálása 180-220 g-os, Sprague uawiey patká­nyok Nembutol 50 mg/kg-os dózisával alta­tunk. Felnyitjuk a hasat, és a portális véna első elágazását kötéssel elzárjuk. Ezután 100-200 egység heparint fecskendezünk köz­vetlenül a hasi cavalis vénába. A portális véna egy távolabbi szakaszán egyetlen záró­öltést helyezünk el, majd az öltés és az első elágazás között kanűlt vezetünk az érbe. A májon ezt követően 20 ml/perc sebességgel 37 °C-ra előmelegített és oxigénnel dúsított .A" pufferoldatot (HBSS = Hanks-féle ki­egyensúlyozott sóoldat, amely kalciumot és magnéziumot nem, viszont 0,05 mól etilén-di­­amin-tetraecetsavat tartalmaz) áramoltatunk át, miután előzőleg a cavalis vénát elmetszet­tük, hogy az effluens elvezetése biztosítva legyen. A máj perfúzióját később 200 ml elő­­melegitett „B” pufferoldattal [HBSS = Hanks­­-féle sóoldat, amely 0,05% bakteriumtos) ere­detű kollagenázt tartalmaz] folytatjuk, majd a májat kioperáljuk, kifejtjük a burkából, és 60 ml Waymouth-féle tápoldatban diszpergál­­juk a sejteket. Ezután szobahőmérsékleten, kis sebességgel, 50 g-vel 3 percig centrifu­gálva az elegyet, elkülönítjük a májsejteket, amelyeket még egyszer mosunk Waymouth-fé­le tápoldattal. A sejtek életképességét tri­­pánkékkel végzett festéssel állapítjuk meg. A fenti módon készített dúsított sejtszuszpen­­zióban az életképes sejtek aránya általában 70 és 90% között van. b! ^C)Ecetsav beépülése a koleszterinbe A májsejteket ismételten felszuszpendál­­juk inkubációs oldatban (0,02 mól Tris-hidro­klorid, pH = 7,4; 0,1 mól kálium-klorid; 3,3 mmól nátrium-citrát; 6,7 mmól nikotinamid; 0,23 mmól NADP; 1,7 mmól glükóz-6-foszfát), olyan töménységben, hogy a sejtek száma 2 mililiterenként 5xl06 legyen. A vizsgálandó anyagot feloldjuk dimetil­­-szulfoxidban vagy dimetil-szulfoxid és víz 1:3 arányú elegyében. A dimetil-szulfoxid végső koncentrációja az inkubációs oldatban nem haladja meg az 1,0%-ot, és ezért gya­korlatilag nem befolyásolja a koleszterin szintézisét. Az inkubálást a megfelelő (14C) acetát (58 mCi/mmól, 2 pCi/ml) hozzáadásával indít­juk el, majd a sejtszüszpenziót, amelynek térfogata 2 ml, egy 35 mm-es szövettenyésztö edényben 2 óra hosszat 37 °C hőmérsékleten tartjuk. Az inkubálás végeztével a szuszpen­ziót áttöltjük egy üvegből készült centrifu­gacsőbe, és 3 percen át 50 g-vel, szobahő­mérsékleten centrifugáljuk. Az összetömörö­­dött sejtfrakciót 1 ml vízben felszuszpendál­­juk, miáltal egyúttal el is roncsoljuk, majd jégfürdőbe helyezzük. A zsírok kiextrahálá­­sát lényegében E.G. Bligh és W.J. Dyer mód­szerével [Can. J. Biochem. and Physiol., 37: 911 (1959)] végezzük. A felső szerves fázist elválasztjuk és nitrogénáramban szárazra pá­roljuk, majd a maradékot 100 pl 2:1 arányú kloroform-metanol-elegyben felszuszpendál­­juk. A teljes mintát felcseppentjük szilikagél vékonyréteg-kromatográfiás lemezre, majd a kromatogramot hexán, dietil-éter és ecetsav 75:25:1 arányú elegyében kifejlesztjük. A le­mezt egy BioScan automata sugárzósmérö ké­szülékkel letapogatjuk, és a 0,28 Rf-értéknél található koleszterin radioaktivitását megha­tározva, annak értékét az extraktum összes radioaktivitásának százalékában fejezzük ki. A rutinszerűen elvégzett vizsgálatok során a koleszterincsúcs radioaktivitása 800-1000 cpm-nek adódott, ami a lipid-extraktum ősz­­szes radioaktivitásának 9-20%-a. Az eredmény jó egyezést mutat a Capuzzi és munkatársai által megadott értékekkel; ók az extrahálható radioaktivitás 9%-át találták a koleszterinben. A vegyületek hatását, vagyis a kolesz­terin szintézisét gátló hatást úgy állapítjuk meg, hogy meghatározzuk a koleszterinbe beépült nyomjelző nukleid százalékos meny­­nyiségét a vizsgálandó minta jelenlétében, il­letve anélkül. Két vagy több kísérlet mérési eredményeiből megszerkesztjük a dózis-hatás diagramot, amelyből megállapíthatjuk 95%-os megbízhatósági határokkal az Iso értékét. 3) Koleszterinszintézis az emberi bőr kötő­szöveti sejtjeiben A vegyületek kiválasztása során, a máj­szövetben kifejtett gátló hatás mértéke alap­ján állapíthatjuk meg az adott vizsgálati mintáról, hogy rendelkezik-e koleszterin szintézisét gátló hatással. Mindazonáltal a máj sejtjeiben gátló hatásúnak bizonyult ko­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom