201070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolo-izokinolin-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

11 HU 201070 1) 12 előállítására használhatjuk, vagyis a (XXVIII) általános képletü vegyület előnyösen például benzoin. A (VII), (XIII), (XVI), (X Vila), (XVIIb), (XX), (XXI), (XXII), (XXVI), (XXVII), (XXVIII), és (XXIX) általános képletü kőztitermékek, ahol a különböző szimbólumok az előzőekben megadott jelentésüek, vagy ismertek, vagy ismert eljárásokkal, illetve ismert eljárások adaptációja révén állíthatjuk elő azokat. A fentieken kívül a találmány oltalmi körébe tartozik az eljárás olyan gyógyszer­­készítmények előállítására, amelyek az (I) ál­talános képletü vegyületek közül legalább egyet, illetve annak gyógyszerészetileg elfo­gadható sóját, valamilyen gyógyszerészetileg elfogadott vivő- vagy bevonóanyaggal együtt tartalmazzák. E téren figyelembe kell venni, hogy bár a klinikai gyakorlatban a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok pa­­renterális beadása is lehetséges, előnyösebb, ha rektálisan, azaz végbélen keresztül, de még előnyösebb, ha orálisan, azaz szájon át alkalmazzák azokat. Orális beadásra alkalmas szilárd gyógy­szerformák például a préselt tabletták, a pi­rulák, a porok és granulátumok. Ezek a ké­szítmények egy vagy több hatóanyagot tar­talmaznak, amelyet, vagy amelyeket legalább egy inert higítószerrel, például keményítővel, szacharózzal vagy laktózzal összekeverünk. Az inert higitószeren kívül a készítmények tartalmazhatnak - amint az a gyakorlatban megszokott - más segédanyagokat is, például sikosító anyagot, mint amilyen a magnézium­­-sztearát. A folyékony, orálisan alkalmazható gyógyszerformák körébe tartoznak a gyógy­szerészetileg elfogadható emulziók, oldatok, szuszpenziók, szirupok és elixírek, amelyek a gyógyszerkészitéshez általánosan használt inert higitószereket tartalmaznak. Az inert hígítószerek mellett az ilyen készítmények összetevői lehetnek különböző hatásjavitó adalékok, például nedvesítő- és szuszpendé­­lószerek, édesítő-, íz javító- és illatanyagok, valamint konzerválószerek. A találmány értel­mében orális alkalmazásra előállíthatunk kap­szulákat, amelyek felszívódó anyagokból, pél­dául zselatinból készülnek, és egy vagy több hatóanyagot tartalmaznak hígító-, illetve hor­dozóanyagokkal együtt, vagy azok nélkül. A találmány értelmében előállíthatunk parenterálisan adható készítményeket is, ilyenek például a steril, vizes, víz és szer­ves oldószer elegyével készült, valamint tisz­tán szerves oldószeres oldatok, szuszpenziók és emulziók. A szerves oldó-, illetve szusz­­pendálószerek közül megemlíthetjük például a propilénglikolt, poli-etilénglikolt, növényi olajokat, így az olívaolajat, és az injekció készítésére alkalmas szerves észtereket, mint amilyen az etil-oleát. A gyógyszerkészítmé­nyek tartalmazhatnak ezenkívül különböző hatásjavitó emulgeáló- és diszpergálószere­ket. A készítmények csiramentesitését bakté­riumszűrőn történő szűréssel, sterilező anya­gok hozzáadásával, besugárzással vagy hőke­zeléssel végezhetjük. Ugyancsak előállítha­tunk steril, szilárd gyógyszerformát, amelyet közvetlenül a felhasználás előtt steril vízben, vagy más steril, injekció készítéséhez alkal­mas közegben oldunk fel. A rektális alkalmazásra szánt készítmény lehet például végbélkúp, amely egy vagy több (I) általános képletü vegyületet - be­leértve a gyógyszerészetileg elfogadható só­kat is - tartalmaz, és amelyet általánosan is­mert eljárások szerint állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyszerkészítmények hatóanyag-tartalma különböző lehet, azt szükséges szem előtt tartani, hogy alkalmas legyen a gyógyszer megfelelő adagolására. Nyilvánvaló, hogy egyidejűleg több dózisegység beadása is le­hetséges. Az alkalmazandó dózist, amely függ az elérni kívánt terápiás hatástól, a beadás módjától és a kezelés időtartamától, valamint a beteg állapotától, mindig az orvos határoz­za meg. Felnőtteknél, orálisan adva a napi dózis testtömegkilogrammonként általában 0,1 és 50, előnyösen 0,5 és 5 mg között van. A találmányt az itt következő példákkal illusztráljuk, és azt követően megadunk né­hány hivatkozási példát, amelyekben a közti­termékek előállítását ismertetjük. A magmágneses rezonanciaspektrumok (NMR-spektrum) leírásánál .DMSO-dí' deute­­rélt dimetil-szulfoxidot jelent, míg az .s', .d', .t", .q', és .m' jelölések jelentése ugyanabban a sorrendben: szingulett, dub­­lett, triplett, kvartett és multiplett. A .dd" és .dt" jelek jelentése kettős dublett, illetve kettős triplett, sz-betűvel jelöljük a .széles" meghatározást. A jeleket ppm egységekben adjuk meg, a tetrametil-szilán jelére vonat­koztatva. 1. példa Az A jelű vegyület előállítása 650 mg metil-[(E)-7-(l-feníl-3-izopropiI­­-pirrol[2,l-a]-izokinolin-2-il)-5-hidroxi-3-oxo­­-hept-6-enoát]-ot, amelyet az 1. hivatkozási példában leírtak szerint állítunk elő, felol­dunk 20 ml metanolban, lehűtjük 0 °C-ra, és keverés közben hozzáadunk 30 mg nátrium­­-(tetrahidrido-borát)-ot. Az elegyet 30 per­cen át 0 °C-on keverjük, majd 50 ml jeges vízre öntjük, és extraháljuk háromszor egy­más után 40 ml dietil-éterrel. Az egyesített extraktumokat mossuk nátrium-klorid-oldat­­tal, magnézium-szulfáton szántjuk és bepá­roljuk. A maradékot szilikagélen, eluensként metilén-diklorid és metanol 19:1 térfogatará­nyú elegyét használva, flash-kromatográfiá­­val tisztítjuk, aminek eredményeképpen vilá­gossárga szilárd termék formájában 450 mg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom