201055. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként helyettesített szulfonil-amino-azol-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

HU 201055 B már felsoroltuk. A találmány szerinti c) eljárás adott esetben sa­­vakceptor jelenlétében folytatjuk le. Savakceptor­­ként az a) eljárásnál felsorolt vegyületek alkalmaz­hatók. A találmány szerinti c) eljárásban a reakcióhő­mérséklet széles határok között változhat. Általá­ban -50 °C és + 50 °C, előnyösen -40 °C és + 40 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti c) eljárásban 1 mól (VI) általános képletű amino-pirazolin-származékra számítva általában 1-5 mól, előnyösen 1-4 mól (IE) általános képletű szulfonsav-halogenidet, illetve szulfonsavanhidridet alkalmazunk. Ha kétszeresen szulfonilezett vegyületeket [(I) általános képletű vegyület, R2 = -SCfc-R1 általános képletű csoport] kívánunk egyedényes reakcióban előállítani, 1 mól (VI) általános képletű amino-pirazolin-származék­­ra számítva legalább 2 mól (ni) általános képletű szulfonsav-halogenidet, illetve szulfonsavanhidri­det alkalmazunk. A reakciókomponenseket kívánt sorrendben ke­verhetjük össze. A találmány szerinti c) eljárás egyik előnyös ki­viteli módja szerint a (VI) és (ül) általános képletű vegyületeket szobahőmérsékleten elkeveijük a hí­gítószerrel, és a reakcióelegyet — adott esetben lehűtés után — lassan hozzáadjuk a savakceptor­­hoz. A kapott reakcióelegyet ezután — oxigéntar­talmú atmoszférában—keveijük a reakció befeje­ződéséig. A reakcióelegy feldolgozását és (adott esetben) a deszulfonilezési lépést az a) eljárásnál leírtak szerint folytatjuk le. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek sóikká alakíthatók. A sókat egyszerűen ismert sóképzési módszerekkel állíthatjuk elő, például úgy, hogy az (I) általános képletű vegyületet meg­felelő oldószerben oldjuk vagy diszpergáljuk, így például vízben, metanolban, etanolban vagy ace­­tonban, majd hozzáadjuk a megfelelő savhoz, illet­ve bázishoz. A sókat azután — adott esetben hosszabb ideig tartó keverés után — bepárlással és leszívatással izoláljuk. A találmány szerinti készítményeket alkalmaz­hatjuk defoliánsokként, deszikkánsokként és külö­nösen gyomirtószerekként. Gyom alatt a legszéle­sebb értelemben minden olyan növényt értünk, amely olyan helyen nő, ahol jelenléte nemkívánatos. A találmány szerinti készítmények teljes vagy sze­lektív herbidd hatása lényegében az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti hatóanyagokat például a következő növényeknél alkalmazhatjuk: A következő fajokba tartozó kétszikű gyomnövé­nyek: Sinapis, Lepidium, Galium, Stellaria, Matri­caria, Anthemis, Galinsoga, Chenopodium, Urtica, Senedo, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Con­volvulus, Ipomoea, Polygonum, Sesbania, Ambro­sia, Cirsium, Carduus, Sonchus, Solanum, Rorippa, Rotala, Lindemia, Lamium, Veronica, Abutilon, Emex, Datura, Viola, Galeopsis, Papaver, Centau­­rea. A következő fajokba tartozó kétszikű kultúrnö­vények: Gossypium, Glycine, Beta, Daucus, Phase-25 olus, Pisum, Solanum,. Linu, Ipomoea, Vicia, Nico­­tiana, Lycopersicon, Arachis, Brassica, Lactuca, Cucumis, Cucurbita. A következő fajokba tartozó egyszikű gyomnö­vények: Echinochloa, Setaria, Panicum, Digitaría, Phleum, Poa, Fetuca, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Avena, Cyperus, Sorghum, Agropyron, Cynodon, Monochoria, Fimbristylis, Sagittaria, Eleocharis, Scirpus, Paspalum, Ischaemum, Sphe­­noclea, Dactyloctenium, Agrostis, Alopecurus, Apera. A következő fajokba tartozó egyszikű kultúrnö­vények: Oryza, Zea, Triticum, Hordeum, Avena, Secale, Sorghum, Panicum, Saccharum, Ananas, Asparagus, Allium. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása nincs azonban ezekre a fajokra korlátozva, más növényeknél is alkalmazhatók. A hatóanyagok az alkalmazott koncentrációtól függően alkalmazhatók a gyomnövények teljes irtá­sára, például ipari és vasúti létesítményeknél, uta­kon és tereken. Ugyancsak alkalmazhatók a vegyü­letek tartós kultúráknál gyomirtásra, például erdő­ben, düszcseijéknél, gyümölcs-, szőlő-, dtrus-, dió-, banán-, kávé-, tea-, kaucsuk-, olajpálma-, kakaó-, bogyósgyümölcs- és komlóültetvényeken és egyé­ves kultúráknál szelektív gyomirtásra. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké formálhatjuk. Ilyenek az oldatok, az emulziók, a szórható porok, a szuszpenziók, a porok, a porozó­szerek, a paszták, az oldható porok, a granulátu­mok, a hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, a polimer anyagokba ágyazott kapszulázott készítmények. A készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat kötőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szÚárd hor­dozóanyagokkal keveijük össze, adott esetben fel­ületaktív anyagok, azaz emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképzőszerek egyide­jű alkalmazásával. Ha kötőanyagként vizet használunk, segédoldó­szerként például szerves oldószereket alkalma­zunk. A folyékony oldószerek a következők lehetnek: aromás szénhidrogének — így xilol, toluol, vagy alkil-naftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének—így klór-benzol, klór-etilén, me­­tilén-klorid-, alifás szénhidrogének — így ciklohe­­xán vagy paraffinok, például ásványi olaj frakciók, ásványi vagy növényi olajok —, alkoholok — így butanol vagy glikol —, valamint ezek éterei és ész­terei, ketonok — így aceton, metil-etil-keton, me­­til-izobutil-keton vagy ciklohexanon —, erősen po­láros oldószerek — így dimetil-formamid vagy di­­metil-szulfoxid —, valamint víz. A szilárd hordozóanyagok például a következők lehetnek: ammóniumsók, természetes kőzetlisztek —így kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld, szintetikus liszt­­fmomságú őrölt anyagok, így nagy diszperzitásfokú kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátu­moknál alkalmazott szilárd hordozóanyagok lehet­nek a következők: őrölt és osztályozott természetes anyagokból készült lisztek — így kalcit, márvány, 26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom