201047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tienil-etil-amin-származékok előállítására
HU 201047 B pontja 244 °C (220 °C-tól kezdve bomlik). Elemanalízis eredményei megfelelnek a számított értékeknek. A hozam 79%. 19. példa Di[2-(3-tienil)-etil]-amin és 2-(3-tienil)-etilamin előállítása 50 g 3-tienil-acetonitrilt, 200 ml etanolt és 10 g Raney-nikkelt 500 ml-es autoklávba helyezünk. Az elegyet 50 °C-on, 2-4 MPa nyomáson hidrogénezünk, a számított mennyiségű hidrogén felvételéig. A katalizátort leszűrjük, az oldószert elpárologtatjuk és a maradékot vízsugár-szivattyú, majd terelőlapátos szivattyú alkalmazásával ledesztilláljuk. 4,5 g 2-(3-tienil)-etil-amint kapunk, amely 95- 100 6C-on desztillál 2 kPa nyomáson, hozama 9%; és 37,5 g di[2-(3-tienil)-etil]-amint, amely 128-135 °C-on desztillál 400 Pa nyomáson, hozama 78%. Di[2-(3-tienil)-etil]-amin ^-NMR-spektruma (CDCb): 2,8,6,8, 7,1 ppm; 1.1 ppm (NH); Di[2-(3-tienil)-etil]-amin 13C-NMR-spektruma (CDCb): 30,7 ppm (-CH2-CH2-N), 50,1 ppm (CH2-CH2N), 121,125 és 128 ppm (tiofén metincsoportjai) 140,4 ppm (3-as helyzetű szubsztituált szénatom). 20. példa 2-(3-Tienil)-etil-amin és di[2-(3-tienil)-etil]amin előállítása A 19. példában ismertetett eljárással 50 g 3-tienil-acetonitrilt 200 ml dioxánban, 10 g Raney-nikkel katalizátor jelenlétében hidrogénezünk, 50 °C- on, 2,1-5,6 MPa nyomáson, a számított mennyiségű hidrogén elnyelődéséig. 38.3 g (80,5%) di[2-(3-tienil)-etil]-amint és 6,6 g (13%) 2-(3-tienil)-amint kapunk. 21. példa Di[2-(3-tienil)-etil]-amin és 2-(3-tienil)-etilamin előállítása A 19. példában ismertetett eljárással 50 g 3-tienil-acetonitrilt 200 ml tetrahidrofuránban, 7 g trietil-amin és 10 g Raney-nikkel katalizátor jelenlétében, 2-4 MPa nyomáson hidrogénezünk. 35 g (74%) di[2-(3-tienil)-etil]-amint és 9,4 g (18%) 2-(3-tienil)-etil-amint kapunk. 22. példa Di[2-(3-tienil)-etil]-amin előállítása A 19. példában ismertetett eljárással 50 g 2-tienil-acetonitrilt 200 ml etanolban, Raney-nikkel jelenlétében, 2 és 4 MPa közötti nyomáson hidrogénezünk. 38 g (80%) cím szerinti vegyületet kapunk, forráspontja 125-130 “C/358 Pa. 23. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin és di[2-(3-tienil)-etil]amin előállítása Az 1. példában ismertetett eljárással 50 g 2-tienil-acetonitrilt 200 ml 95%-os vizes etanolban, 3 g kálium-karbonát és 10 g Raney-nikkel jelenlétében, 1,2 MPa állandó nyomáson, 25 °C-on hidrogénezünk. 40.3 g (78,0%) 2-(2-tienil)-etil-amint kapunk. 7 24. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása Az 1. példában ismertetett eljárással 50 g 2-tienil-acetonitrilt 200 ml 95%-os vizes etanolban, 3 g kálium-karbonát és 5 g Raney-nikkel jelenlétében, 2 mPa állandó nyomáson 40 °C-on hidrogénezünk. 39,9‘g (77%) cím szerinti vegyületet kapunk. 25. példa 2-(2-Tienil)-etil-amin előállítása3,5 literes hidrogénező berendezésbe 0,6 1 95%-os vizes etanolt mérünk. A hidrogéngáz nyomását 2 MPa-ra, a hőmérsékletet 50 °C-ra állítjuk. Adagolószivattyú segítségével 8 óra alatt 200 g 2-tienil-acetonitrilt adagolunk a 95%-os vizes etanolba. A hidrogén-abszorpció befejeződése után a katalizátort leszűrjük, az oldószert elpárologtatjuk és a 2-(2-tienil)-etil-amint ledelsztilláljuk. 146,7 g (71%) cím szerinti vegyületet kapunk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) általános képletű tienil-etilamin-származékok vagy savaddíciós sóik — a képlettben R jelentése (a) általános képletű csoport, és R’jelentése hidrogénatom vagy az R jelentésével azonos csoport — előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű acetonitrilt oldatban hidrogénezünk, nikkel- vagy kobalt-bázisú katalizátor jelenlétében, 105 és 1(j Pa közötti nyomáson, 15 °C és 80 °C közötti hőmérsékleten és kívánt esetben a kapott terméket savaddíciós sójává alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót alifás alkoholban játszatjuk le. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként Raney-nikkelt használunk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) általános képletű acetonitrilt 20 és 40 vegyes% koncentrációban alkalmazzuk a reakcióközegben, és a katalizátort 2-30 tömeg% mennyiségben használjuk, a szubsztráthoz viszonyítva. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1 és 6 MPa közötti nyomást alkalmazunk. 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést ásványi vagy szerves bázis jelenlétében végezzük. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy bázisként nátrium-hidroxidot, lítium-hidroxidot vagy kálium-karbonátot használunk. 8. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy bázisként ammóniát, kálium-hidroxidot, cézium-karbonátot vagy HON(Ri)4 általános képletű vegyületet — ahol Rí jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport — használunk. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bázist 0,1 és 15% közötti mennyiségben használjuk a (II) általános képletű tienil-acetonitrilhez viszonyítva. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként Urushibara-kobaltot használunk. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
