201027. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált triazolokat vagy fémkomplexeiket vagy savaddíciós sóikat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

HU 201027 B megbetegedése (Sphaerotheca füliginea), csonthé­jas gyümölcsök barna rothadása (Monilinia fructi­­cola) és a rizs hüvelyragyája (Rhizoconia solani). Az (I) általános képletű vegyületeket a szerves kémiából jól ismert szintézismódszerekkel úgy ál­lítjuk elő, hogy lH-l,2,4-triazolt egy vagy több rea­genssel reagáltatunk, miáltal egy vagy több lépés­ben a triazol 1-helyzetébe a (VII) általános képletű szubsztituenst — a képletben X és R jelentése az (I) általános képletnél megadott—juttatjuk be. így például az (I) általános képletű vegyületek előállítása során valamely (V) általános képletű 1- bróm-2-fenil-2-ciano-alkánt nukleofil helyettesíté­si reakcióba viszünk a triazol valamilyen sójával, el­őnyösen alkálifémsójával, az utóbbi vegyületet álta­lában mintegy 1-3 mólekvivalens mennyiségiben vé­ve. A reagáltatást oldószer nélkül vagy előnyösen egy alkalmas oldószerben, például dimetil-szulfo­­ridban (továbbiakban rövidítve: DMSO), N,N-di­­metil-formamidban, toluolban vagy xilolban 0 °C és 150 °C, előnyösen 25 °C és 100 #C közötti hőmér­sékleten hajtjuk végre. Az (V) általános képletű bromidokat valamely (IV) általános képletű alkil­­fenil-acetonitril bróm-metílezésével állíthatjuk elő, a reagáltatáshoz reaktánsként általában 1,1-2 mó­lekvivalens mennyiségben vett metilén-bromidot használva általában 1,1-2 mólekvivalens bázis, pél­dául nátrium- vagy kálium-hidroxid, nátrium- vagy kálium-hidrid, kálium-metilát vagy lcálium-terc-bu­­tilát jelenlétében, előnyösen oldószer, például DMSO használatával 0 °C és 150 °C, előnyösen 25 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten. A (IV) általá­nos képletű alkil-fenil-acetonitrileket valamely (III) általános képletű benzil-cianid fázistranszfer­­alkilezésével állíthatjuk elő, reaktánsként 1-2 mó­lekvivalens R-X általános képletű alkil-halogeni­­det—a képletben R jelentése az (I) általános kép­letnél megadott és X jelentése kilépő csoport, pél­dául klór-, bróm- vagy jódatom vagy tozil- vagy me­­zilcsoport — használva erős bázis, például 50 tö­­meg%-os nátrium-hidroxid-oldat vagy egy másik fém alkoholátja és egy katalizátor, például tetrabu­­til-ammónium-bromid jelenlétében. Mind a (III) általános képletű benzil-cianidok, mind az R-X ál­talános képletű alkil-halogenidek a szakiro­dalomból jól ismert módszerekkel könnyen előál­líthatok. Ezt a szintézissort egyébként az A reakci­óvázlatban mutatjuk be. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit a szakirodalomból jól ismert szokásos módsze­rekkel állíthatjuk elő. így például úgy járhatunk el, hogy valamely (I) általános képletű triazolvegyüle­­tet feloldunk egy alkalmas oldószerben, például dietil-éterben, tetrahidrofuránban, etanolban vagy metanolban vagy ezek tetszőleges elegyében, és a kapott oldathoz ekvivalens mennyiségben vagy fö­löslegben ásványi vagy szerves savat—amely adott esetben szintén egy alkalmas oldószerben oldva le­het — adunk. Az így kapott reakdóelegyet ezután lehűtjük vagy pedig bepároljuk, a sót kapva, amely azután úgy ahogy van — vagy pedig egy alkalmas oldószerből vagy oldószerelegyből történő átkristá­­lyosítás után — hasznosítható. Az (I) általános képletű vegyületek fémsó­­komplexeit úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (I) ál­3 talános képletű triazol alkalmas oldószerrel vagy oldószereleggvel készült oldatához keverés körben cseppenként hozzáadjuk egy fémsó sztöchiometri­­kus mennyiségének alkalmas oldószerrel vagy oldó­­szereleggyel készült oldatát. A reakdóelegyet rövid időn át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A fémsó-komplexek előállíthatók továbbá úgy is, hogy a fémsó sztöchiometrikus vagy fölöslegben vett mennyiségét és valamely (I) általános képletű vegyületet megfelelő segédanyagokat tartalmazó, kívánt mennyiségben alkalmazott oldószerben köz­vetlenül azt megelőzően keverjük össze, hogy a ka­pott készítményt a növényzetre kipermeteznénk. Ebbe az „in situ készítménybe adagolható segéd­anyagok közé tartoznak például a detergensek, emulgeálószerek, nedvesítőszerek, szétterülést el­ősegítő szerek, diszpergálószerek és a tapadásfoko­­zók, melyek mindegyikét szokásos módon használ­ják agrokémiai készítményekben. A fentiekben ismertetett módszerekhez alkal­mazható oldószerek közé tartoznak a poláris oldó­szerek, például a víz, metanol, etanol, izopropanol vagy az etilénglikol, valamint az aprotikus dipoláris oldószerek, példáid a DMSO, acetonitril, drmetil­­formamid, nitro-metán vagy az aceton. Az alkalmazható fémsó-kationok közé tartozik a kalcium-, magnézium-, mangán-, réz-, nikkel-, cink-, vas-, kobalt-, 6n-, kadmium-, higany-, króm-, ólom- és báriumion. A fémsóban ellenionként egy alkalmas aniont, például klorid-, bromid-, jodid-, szulfát-, hidrogén-szulfát-, foszfát-, nitrát-, perlclo­­rát-, karbonát-, hidrogén-karbonát-, hidrogén­­szulfid-, hidroxid-, acetát-, oxalát-, malát- vagy dt­­rátiont használhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek aszimmetri­kus szénatomot tartalmaznak és Így racém elegyek formájában vannak. Ezekből a racém elegyekből a D- és az L-enantiomorfokat szokásos módon külö­níthetjük el, így például D-borkősawal, L-borkő­­sawal vagy L-kinasawal (hcxahidro- 1,3,4,5-tetrao­­xi-benzoesav) végzett frakdonált kristályosítás, majd az ezt követő lúgosítás és a szabad bids for­májú D- vagy L-enantiomer extrahálása útján. Ter­mészetesen a találmány oltalmi körébe tartozónak tekintjük az összes enantiomer formát Az (I) általános képletű vegyületek, savaddídós sóik és fémsó-komplexeik tehát felhasználhatók olyan fungidd készítmények hatóanyagaiként, amelyeket különböző módon, például vetőmagra, termőtalajra (vagy más növekedési közegre), lom­bozatra vagy a növény közvetlen környezetébejut­tathatjuk ki. ilyen célokra egy vagy több vegyületet használhatunk technikai minőségű vagy tiszta for­mában hatóanyagént, amelynek a mennyisége a ké­szítmény összsúlyára vonatkoztatva legfeljebb 95 tömeg%, például 5-95 tömeg% lehet A találmány szerinti készítmények a hatóanyagok) mellett az agrokémiai készítmények gyártásában szokásosan használt hordozóanyagokat vagy hatóanyagokat és adott esetben felületaktív anyagokat tartalmaz­nak. A találmány szerinti készítmények elkészíthe­tők például nedvesíthető porkészítmények, emul­­geálható koncentrátumok, porozószerek, szemcsés készítmények, aeroszolok vagy folyékony halmazál­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom