201015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-származékok előállítására

HU 201015 B A találmány az (I) általános képletű vegyületek, tautomerjcik és sóik előállítására vonatkozik, a képletben A N-hidroxi-karbamoil-csoport, N-(14-18 szén­­atomos)-alkoxi-N-(14-18 szénatomos)alkil-karba­­noi!-csoport, -C( = N-OH)-NH2 képletű csoport, -C( = NH)-NH(l-4 szénatomos)alkil-csoport, - Ci -- NH)-0-(l-4szénatomos)-alkil-, l-[(l-4 szén­­t ornos) alkoxi]-l-(l-4 szénatomos)alkoxi-metoxi­­karbouil-csoport, 3-7 szénatomos alkanoilcsoport, 1 (N-hidroxi-imino)-(l-5 szénatomos)alkil-cso­port, 4,5-dihidro-2-(tia,oxa,imida)zolil-csoport, 2- (tia,imida)zolil-csoport, l-(l-4 szénatomos)alkil- 4,5-dihidro-2-imidazolil-csoport, 2-benztiazolil­­csoport, 5-tetrazolil-csoport, 2-(l-4 szénato­­mos)alkanoil-5-tetrazolil-csoport vagy 2-[l-(l-4 szénatomos)-alkoxi-karbonil-l-(l~4 szénáto­­mos)alkoxi-metil]-5-tetrazolil-csoport; vagy A kar­­boxicsoport vagy (1-4 vagy 14-18 szénatomos) al­­koxi-karbonil-csoport, feltéve, hogy R2 hidrogén­­atomtól vagy fenilcsoporttól eltérő jelentésű; Rí karboxicsoport, (1-4 vagy 14-18 szénato­­mos)alkoxi-karboniI-csoport vagy l-(l-4 szénato­mos) -alkoxi-karbonil-l-(l-4 szénatomos) alkoxi­­metoxi-karbonil-csoport és R2 hidrogénatom, 1-5 szénatomos alkilcsoport, 5-7 szénatomos cikloalkilcsoport vagy fenilcso­­port, azzal a feltétellel, hogyha A N-hidroxi-karbn­­moil-csoportot és Rí metoxi-karbonil-csoportot je­lent vagy A N-hidroxi-imino-metil-csoportot és Ri­­metoxi-karbonil- vagy etoxi-karbonil-csoportot je­lent, R2 hidrogénatomtól eltérő jelentésű és R3 hidrogénatom vagy R2 és R3 együtt l,3-butadienl,4-ilén-csoportot alkot. A leírásban használt általános meghatározások a jelen találmány vonatkozásában a következő je­lentésnek. A „kevés szénatomos” kifejezés előnyösen leg­feljebb hét, különösen legfeljebb négy szénatomo­sat jelent. A -C( = N-OH)-NH2 csoportot hidroxi-imino­­karbamoil-csoportnak nevezhetjük. A -C( = NH)- 0(1—4 szénatomos)-alkil általános képletű csopor­tot imino-(l-4 szénatomos)-alkoxi-karbonil-cso­­portnak nevezhetjük. Az alkilcsoportok példái az alábbiak: n-propil­­csoport, izopropilcsoport, n-butil-csoport, izobu­­til csoport, szek-butil-csoport, terc-butil-csoport, n­­pentil-csoport, izopentilcsoport, neopentilcsoport, n-hexil-csoport, izohexilcsoport vagy n-heptil-cso­­poit, előnyösen etilcsoport és különösen metilcso­­pcit. 3-7 szénatomos alkanoilcsoport például a pro­­pionil-, n-butiril-, pivaloil- vagy valeroilcsoport. A kevés szénatomos alkanoilcsoport ezek mellett ma­gába foglalja a formil- és acetilcsoportot is. Az l-(N-kidroxi-imino)-(l-5 szénatomos)alkil-cso­­port az említett kevés szénatomos alkanoilcsopor­­tok -C( = N-OII)-(H vagy 1-5 szénatomos)alkil ál­talános képletű oximjait jelenti, ilyen például az N-hidroxi-imino-metil- vagy l-(N-hidroxi-imino)­­etil-, -propil- vagy -butil-csoport. A karboxicsoport észter csoportja előnyösen olyan észter, amely fiziológiai körülmények között 1 szabad savvá szolvolizálható, péládul 1-4 vagy 14- 18 szénatomos alkoxi-karbonil-, előnyösen kevés szénatomos alkoxi-karbonil-csoporf. A cikloalkilcsoport 5-7 szénatomot tartalmaz a gyűrűben, ilyen például a ciklopropilcsoport, ciklo­­pentilcsoport vagy ciklohexilcsoport. Az említett, olyan (I) általános képletű vegyüle­tek, amelyek bázikus csoportot tartalmaznak, sa­vakkal, előnyösen gyógyászatilag elfogadható szer­vetlen vagy szerves savakkal, így erős ásványi savak­kal, alifás vagy aromás karbonsavakkal vagy szul­­fonsavakkal, például sósavval, borkősavval, szalicil­savval, metán-szulfonsawal vagy p-toluol-szulfon­­sawal addíciós sókat képeznek. A gyógyászatilag nem elfogadható sókat például elkülönítésre vagy tisztításra használjuk. A gyógyá­szatban csak gyógyászatilag elfogadható, nemtoxi­kus sókat alkalmaznak, ezért ezek az előnyösek. A találmány szerinti vegyületek értékes gyógyha­­tást fejtenek ki, például gátolják a kollagén prolin­­hidroxilázt és csökkentik a kollagén szintézist; ezért ezek a vegyületek használhatók például fibrózisel­­lenes szerként májfibrózis és -cirrózis, tüdőfibrózis, vesezsugor, arterioszklerózis, bőrkeményedés, ge­­rincvelő-fibrózis, krónikus artritisz, reumatoid art­­ritisz, megnagyobbodott hegképződés, csont-ízüle­ti gyulladás vagy hegdaganatok kezelésére és meg­előzésére. A prolil-4-hidroxiláz-aktivitás mérése: Prolil-4- hidroxilázt I. Tuderman és munkatársai által leírt módon (Eur. J. Biochem. 52» 9-16, [1975]) csirke embrió ammónium-szulfátos frakciójából különít­hetünk el. A prolil-4-hidroxiláz-aktivitást például in vitro a 2-oxo-l-wC-glutarát dekarboxilezésén alapuló és Kivirikko K. I. és munkatársai által is­mertetett módszerekkel [Methods in Enzimology 82A. 245-304. (1982)] határozhatjuk meg. A talál­mány szerinti vegyületekre meghatározott IC50 (azaz az enzimatikus reakció 50%-os csökkenését előidéző hatóanyag koncentráció) értékek 0,5 p,M körüliek vagy efelettiek. Kollagéntermelés in vitro: Az (I) általános képletű vegyületek kollagénsz­intézisre gyakorolt hatását in vitro tojás embrió fibroblaszt kultúrákban tanulmányozhatjuk M. Du­­chene és munkatársai módszerét követve [FEBS Letter 135. 119-122 (1981)]. A hatóanyag 24 órás inkubálása után a táptalajba kiválasztott I típusú kollagén mennyiségét radioimmun méréssel (pél­dául a Centre de Radioanalyse (Institut Pasteur, Lyon, France) készletét használva) határozhatjuk meg. A vizsgált vegyületnek az I típusú kollagén szintézisére kifejtett százalékos gátló hatását szá­mítással kaphatjuk meg. Különösen előnyösek azok az (I) általános kép­letű vegyületek, amelyekben A N-hidroxi-karba­moil-csoport szabad vagy alkilezett formában, 5- tetrazolil-csoport szabad vagy alkilezett vagy acile­­zett formában vagy karboxicsoport vagy gyógyásza­tilag elfogadható észtercsoport, Rí karboxicsoport vagy gyógyászatilag elfogadható észtercsoport, R2 és R3 hidrogénatom vagy R2 és R3 együtt 1,3-buta­­dien-l,4-ilén-csoportot alkot, ha A N-hidroxi-kar­bamoil-csoport és Rí metoxi-karbonil-csoport, vagy ha A karboxicsoport vagy (kevés szénato­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom