201009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-heterociklusos-3-alkoxi- (vagy alkil-tio)-akrilsav-észterek előállítására és ilyen vegyületek hatóanyagként tartalmazó fungicid készítmények

HU 201009 B

ségek tömeg%-ban, illetve tömegrészben értendők.

A példákban védjeggyel és kereskedelmi névvel jelölt komponensek kémiai összetétele a következő:

DISPERSOL T és AC: nátrium-szulfát és formaldehidnek nátrium-naftalin-szulfonáttal képezett kondenzációs termékének keveréke;

LUBROL APN5: 1 mól nonil-fenol és 5,5 mól naftalin-oxid kondenzációs terméke;

AEROSOL OT/B: dioktil-alkil-naftalinszulfonát.

14. ptlda

Az (I) általános képletű vegyületek hatékonyságát a növénylevélzet gombás betegségeinek széles skálája ellen meghatározzuk. Az alábbi teszt-módszert alkalmazzuk:

A vizsgálandó növényeket 4 cm átmérőjű cserepekben John Innes komposzton (1. vagy 2. sz.) termesztettük. A növények kezeléséhez permetezhető diszperziókat vagy oldatokat készítettünk. A diszperziók előállítása során a hatóanyagot vizes Dispersol T oldattal őröltük össze; az így kapott diszperziók 100 ppm vagy 25 ppm hatóanyagot és 2,5 tömeg% Dispersol T-t tartalmaztak vizes közegben. Az oldatok előállítása során a hatóanyagból acetonnal vagy aceton-etanol eleggyel tömény oldatot készítettünk, majd az így kapott koncentrátumot vízzel 100 ppm, illetve 25 ppm hatóanyagtartalomig hígítottuk. Az oldatok tehát a hatóanyag mellett hordozóanyagként vizes acetont vagy vízaceton-etanol elegyet tartalmaztak. A gabonafélék permetezésére felhasznált folyékony készítmények ezen kívül Tween 20-at (poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurátot) is tartalmaztak 0,05 tömeg% kon-29

centrációban.

A fentiek szerint előállított permetleveket maximális retenció eléréséig a növények leveleire permeteztük, és a talajon keresztül a növények gyöke- 5 reire juttattuk (a gyökérkezeléshez használt hatóanyagmennyiség kb. 4Í ppm hatóanyag/száraz talaj értékkel egyenértékű).

A legtöbb kísérletben a vizsgálandó növényeket megfertőzés előtt egy vagy két nappal permeteztük 10 be. Kivételt képeztek az Erysiphe graminis-szal végzett kísérletek, amikor a növényeket 24 órával a megfertőzés után permeteztük be. A levélzetre ható gombás kártevőket spóraszuszpenzió formájában permeteztük a növények leveleire. A növénye- 15 két a megfertőzés után a fertőzés kifejlődéséhez szükséges körülmények között tartottuk, majd amikor a betegség már értékelhetővé vált, meghatároztuk a fertőzés mértékét. A fertőzés és az értékelés között — a gombakártevőtől és a körülményektől 20 függően — 4-14 nap telt el.

A vizsgált készítmények fungicid aktivitását 0 és 4 közötti számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a következő volt:

4: fertőzés nem észlelhető;

25 3: nyomnyi—5%-os fertőzés a kezeletlen kontrollokhoz képest;

2:6-25%-os fertőzés a kezeletlen kontrollokhoz képest;

1: 26-59%-os fertőzés a kezeletlen kontrollok- 30 hoz képest;

0: 60-100%-os fertőzés a kezeletlen kontrollokhoz képest.

A kapott eredményeket a VI-IX. táblázatban foglaljuk össze.

35

VI. táblázat

30

A vegyület sorszáma az táblázatban

Puccinia

recondita

(búza)

Erysiphe

graminis

(árpa)

Venturia

inaequalis

(alma)

Pyricularia

oryzae

(rizs)

Cercospora

arachidicola

(mogyoró)

Plasmopara Phytophthora viticla infestans (szőlő) (paradicsom)

1.

4

0

4

4

4

4

2.

4

4

4

4

2

4

_

3.

0

4

4

3

4

4

—

4.

3

0

4

4

0

4

4

5.

0

0

2

0

0

2

—

6.

3

4

3

3

4

4

—

7.

4

4-4

4

4

—

8.

2

0

1

0

0

4

_

9.

3

3

4

4

4

4

—

10.

4

4

4

4

4

4

_

11.

4

4-4

3

4

—

12.

0

0

1

0

0

0

_

14.

0

1

1

0

0

0

—

16.

4

4

4

4

4

4

—

17.

2

4

4

0

4

0

—

18.

3

4

4

3

0

4

19.

3

4

4

4

4

4

—

20.

4

4

4

4

4

4

_

21.

2

4

2

3

4

4

22.

0

1

2

0

4

0

—

23.

4

4

4

4

4

4

—

24.

4

4

4

4

4

4

3

16