200975. lajstromszámú szabadalom • Betonhőkezelő eljárás és infrasugárzós mobil berendezés beton hőkezelésére
Hü 200 975 B is, amelyhez védőföldeléssel ellátott dugóval csatlakoztatható. A berendezésben elpárologtatott gáz mennyisége 2x10 kg/h, a szolgáltatott gáznyomás - a nyomásszabályozón történő állítástól függően 80 daPa - 2,0 bar, üzemi nyomás a cseppfolyós gázoldalon max. 14 bar, üzemi hőmérséklete ±60 - ±80 °C. fagytűrő képessége max. -25 °C. Betölthető fagyálló folyadék mennyisége 2x4,5 liter. Felfűtési idő max. 25 min. Áramfelvétele max. 2 x 5 A. Villamosteljesítménye 2 x 1000 W. Leadott hőteljesítménye - a rákapcsolható 11 infrasugárzók számától függően - max. 187 kW. A berendezés 12 hőérzékelőkkel is el van látva. Ezek kúpos házban vannak elrendezve, hogy a kész betonból eltávolíthatók legyenek. A 10 elgőzölögtető-vezérlő egységben elhelyezett elpárologtató rendszer felépítését, valamint a berendezés működési elvét a 2. ábra szemlélteti. A cseppfolyós gáz tárolására a kocsiban elhelyezett 4 palackokból a cseppfolyós gáz a 13 főelzáró szelepén, a 14 lefejtő tömlőn és más elemen, valamint 15 golyóscsapon keresztüljut a 16 gyűjtőcsőbe, amely 17 biztonsági lefúvatóval, 18 feszmérővel és szűrővel van felszerelve. Az ábrán látható, hogy az álló helyzetű 4 gázpalack esetén a lefejtéshez 19 búvárcső szükséges. A cseppfolyós gáz a lefejtő egységből 20 csatlakozó peremeken, valamint a 21 mágnesszelepen keresztül jut a 22 hőcserélőkbe, ahol elpárolog. Ezután a már fogyasztásra alkalmas gáz a 23 golyóscsapokon át jut a 24 gázgyűjtőbe, majd innen a 25 golyóscsap közbeiktatásával a 26 nyomásszabályozóba, amely a gáz nyomását az infrasugárzók számára előírt értéken tartja, illetve a különböző nyomásértékek beállításával az égők terhelését szabályozza. Ez a szabályozott nyomásérték a 27 feszmérőn leolvasható. Á megfelelő nyomású gáz a 28 osztóba kerül, majd a 29 gyorscsatlakozón keresztüljut az infrasugárzóhoz. A 26 nyomásszabályzó és a 28 osztó közötti vezetékszakaszba a sugárzók védelme érdekében biztonsági szelep van beépítve. A 22 elpárologtatókban az elpárologtatáshoz szükséges hőenergiát 30 fűtőtestek segítségével hőközlő folyadék biztosítja, amelynek állandó értéken tartását 31 termosztátok végzik. A berendezés biztonságos üzemeltetését - a túlnyomás elleni védelmét - a cseppfolyós gázoldalon a 16 gyűjtővezetékre szerelt 17, az elpárologtatott gázolalon a 22 elpárologtatókra szerelt 32 biztonsági szelepek teszik lehetővé, pie = 16 bar lefűvatási nyomás mellett. Az üzemvitel biztonsága érdekében a legfontosabb paraméterek mérését, azok tartását és ellenőrzését a beépített szabályozók, műszerek végzik. A találmány szerinti berendezés felhasználásával kifejlesztett betonérlelési technológiai eljárás foganatosítási módját, ennek során a betonba történő kedvező változások eredményét az 1. példában mutatjuk be. A 2. példa sz egyidejűleg kontrollként végzett meleglevegős érlelést ismerteti. 1. Példa A találmány szerinti eljárás vizsgálatára két méréssorozatot végesünk egy PEVA zsaluzattal épü-5 lő sávos épületnél, téli időszakban, -10 °C külső léghőmérséklet mellett. A zsalutáblák előzetes 25-30 °C-ra történő előmelegítése után, vibrátoros betontömörítést végeztünk, majd az alagútfödém teljes bebetonozása után pihentettük a betont, a két méréssorozatnál azonos ideig. Az alagút hőérlelésére, a találmány szerinti berendezést használtuk. Az alagutak, illetve a beton takarására a födémen fólia és ponyva, míg a homlokoldalakon csak ponyvatakarást használtunk, így a betonfelülettel érintkező légtérben a 80-90% relatív páratartalmat biztosítottuk. A takaróelemek elhelyezésének és levételének, valamint a fűtés indításának és leállításának ideje az első és második mérésnél is azonos időben történt. A hőérzékelő elemek az alagút falában voltak elhelyezve. A felhasznált beton B 200- 16/K minőségű volt. A kísérletek során mértük a beton szilárdságának alakulását és az energia felhasználását. A szilárdulási folyamatot próbakockák törési szilárdságának mérésével határoztuk meg. A szilárdulási görbét átlagosan +20 °C hőmérsékleten történt tárolás és kezelés után törések alapján vettük fel 8 db - egyenként 11 kW összteljesítményű infra sugárzót helyeztünk el a faltól és födémtől 2,0-2,5 m távolságra. Abeöntött beton térfogata 14 nr volt. A + 40 °C betonhőmérséklet (födém esetén 65 °C) eléréséhez szükséges idő 4 óra volt, ekkor a beton mért szilárdsága 40 kp/cm1 2-nek adódott. A további szilárdulási folyamatot a 3. ábrán a felső görbe mutatja. A12 órás szabályozott fűtés után a beton szilárdsága 8 MPa volt. Az ezen idő alatt felhasznált üzemanyag mennyisége 50 kg PB gáz volt, így a fajlagos érték 3,5 kg/m3 beton. A 4 órás, 4 MPa szilárdsági érték eléréséhez elfogyasztott üzemanyag 16 kg gáz. A bevitt hőegyenérték 1,7 GJ. A feltüntetett mérési adatok kísérlet során kapott eredmények átlagértékei. 2 Ellenpélda Az 1. példában feltüntetett helyen, időben és körülmények között kontroll méréssorozatot végeztünk, azonos takarási, pihentetési körülmények mellett, azzal a különbséggel, hogy a 14 m3 beöntött beton hőérlelésére 2 db TAIFUN GE-320 típusú - egyenként 80 000 kcal/óra hőteljesítményű - hőlégfúvót használtunk. Tehát az összes bevitt hőmennyiség 2,1-szer volt nagyobb, mint az 1. példában használt 8 db infrasugárzó esetében. A40°C betonhőmérséklet (födém esetén 38 °C) eléréséhez szükséges idő 8 óra volt, amely időpontban a beton mért szilárdsága 3,9 MPa-nek adódott. A további szilárdulási folyamatot a 3. ábrán az alsó görbe mutatja. A12 órás, itt szabályozhatatlan fűtés után a beton szilárdsága 5,9 MPa volt. Az ezen idő alatt felhasznált üzemanyag mennyisége 87 kg olaj volt, míg a fajlagos érték 6,2 kg/m3 beton. Á 8 órás, 4 MPa-os szilárdsági érték eléréséhez elfogyasztott üzemanyag 58 kg. A bevitt hőegyenérték 3,6-szer több volt, mint az 1. példánál. A feltüntetett mérési adatok a két kísérlet során kapott eredmények átlagértékei. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4