200974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen lemezszerű héjaló- és/vagy burkolóelemek utószilárduló anyagból történő előállítására, valamint ilyen anyagból készült burkolóelem

HU 200974 B 3 ilyen helyzetben nyomóigénybevételének kitett ke* resztmetszeti területe. A bordák keresztmetszet­ben például trapéz- vagy íves, előnyösen félkör ala­kúak lehetnek. Egy másik előnyös találmányi ismérvnek megfe­lelően a burkolóelemnek a hosszanti peremei ellen­tétes oldalakon elhelyezkedő kapcsolódó bordák­kal rendelkező kapcsolóperemekként vannak kiké­pezve. Végül célszerű lehet, ha a keresztirányú me­revítő diafragmák magassága kisebb, mint a burko­lóelem teljes magassága. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás­sal készük anyag textúráját, valamint néhány talál­mány szerinti terméket tartalmaznak. A rajzokon azl. ábrán látható az eljárással készült anyag egy részlete; a 2. ábrán az 1. ábrán bejelölt A részletet tüntet­tük fel nagyobb méretarányban; a 3. ábra egy találmány szerinti tetőhéjaló elem felülnézete; a 4. ábra a 3. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet; az 5. ábra egy másik tetőhéjaló elem felülnézete; a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett metszet. Az 1. ábrán a szilárd adalékvázlat alkotó adalék­szemcséket - általában kvarc- vagy/és mészkő­szemcséket -1 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1 adalékszemcsék közeit - vagyis a szilárd adalékváz üvegrendszerét - cementkötésű 2 anyagkeverék tölti ki, amely erősítőszálakat is tartalmaz. A na­gyobb méretarányú 2. ábrán feltüntettük az 1 ada­lékszemcsék között elhelyezkedő 2 anyagkeverék legfontosabb komponenseit is, nevezetesen a 3 ce­mentszemcséket, a 4 erősítőszálakat és az 5 homok­­szemcséket - finomhomokot - is. Amint korábban már említettük, a 4 erősítőszálak 0,01-0,1 mm át­­mérőjűek (illetve ha nem körkeresztmetszetűek, a vastagsági méretük ebbe a mérettartományba esik), és 3-20 mm hosszúságúak, tehát igen finom és meg­lehetősen rövid szálakról van szó. A találmány ér­telmében kitűzött feladat megoldásához gyakorla­tilag a betontechnológiában ismert valamennyi szálféleség, így alkáli rezisztens üvegszál, fémüveg­szál, acélhaj, műanyagszál (polipropilén, poliakril­­nitril, poliamid, nylon), cellulózszál, vagy ezek ke­veréke alkalmazható. A 3. és 4. ábrán egy találmány szerinti tetőhéjaló elemet tüntettünk fel, amely az eljárásunkkal előál­lított anyagból készül. Az elem trapézlemez jellegű, a felfekvéshez b2 szélességű sík 6 alaplapjai vannak, amelyek egymással párhuzamosak, és egymástól ol­dalirányú b3 távközökkel húzódnak, A szomszédos 6 alaplapokat felfelé nyúló trapéz alakú hosszirá­nyú 9 bordák kötik össze, amelyeknek bi szélességű fedőlapjait 9a hivatkozási számmal jelöltük; ezek a 6 alaplapokkal párhuzamosak. A 9 bordák belsejé­ben egymástól a oldalirányú távközökkel kereszt irányú, trapéz alakú 8 merevítő diafragmák vannak beépítve. Az a távköz célszerűen mintegy kettő­nyolcszorosa a 4. ábrán bejelölt m bordamagasság­nak. Az elem hosszanti peremei 7a bordákkal (fo­­gazással) ellátott kapcsolóperemekként vannak ki­alakítva. Az egyik oldalon a 7 bordák felül, a másik 4 oldalon alul helyezkednek el, Így az elemek beépí­tésekor a 7a bordák révén a 7 kapcsolóperemek átfedéssel mintegy egymásba kapaszkodnak, így ol­dalirányú elmozdulással szemben tökéletesen biz­tosítva vannak. A 3. és 4. ábrán látható elem h hosszúsága 4000-9000 mm, s szélessége pedig 250- 1200 mm között változhat. A v vastagság (4. ábra) -ah hosszúságtól (3. ábra) függően - ó-30 mm kötött van, míg az m értéke 25-150 mm, a h hosz­­szúságtól függően. A 8 merevítő diafragmák k ma­gassága (4. ábra) az m magasság 1/2-3/4 része, legnagyobb e szélességük 10-30 mm. A geometriai méretviszonyok a következőképpen jellemezhetők: bi b2 b3 a. Beépített helyzetben a periodikusan váltakozva elhelyezkedő, valamely alátámasztó szerkezeten felfekvő sík 6 alaplapok húzásra vannak igénybe véve, míg a 6 alaplapok síkjából felfelé kiugratott trapézkeresztmetszetfi 9 bordák legalább részben nyomottak (a 9a fedőlapok rendszerint minden­képpen azok). A keresztirányú 8 merevítő diafrag­mák a teljes elem merevségét csekély anyagtöbblet beépítése árán igen nagy mértékben növelik. A t>2 bi viszonyból az is következik, hogy az alsó húzott öv keresztmetszete nagyobb, mint a nyomott övé. A szálas beton hajlító-húzószilárdsága ugyanis maga­sabb, mint a normál betoné, de még így sem éri el a nyomószilárdság értékét Az 5. és 6. ábrán látható elem a 3. és 4. ábra szerintitől csak abban tér el, hogy a hosszirányú 10 bordák íves keresztmetszetűek, előnyösen félkör alakúak, ezért a korábban már használt hivatkozási számokat és betűket az 5. és 6. ábrán is értelemsze­rűen alkalmaztuk. Itt a 10 bordák nyomott övét az íves szakasz felső tartománya alkotja, míg a húzott öv funkcióját a sík 6 alaplapok töltik be. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 1. példa A 3. és 4. ábrákon látható tetőhéjaló elemeket készítünk a találmány szerinti eljárással, az alábbi receptura alapján: cement 550 pc 562 kg/m3 homok 0/0,5 mm 484 kg/m3 homok 0,0/2 mm 1100 kg/m3 polipropilén szál < 0,04/10 mm 8 kg/m3 plasztifikátor (Viscoment) 5,62 kg/m3 víz 1201/m3 Az elemeket kisüzemi technológiával gyártjuk. A közölt receptura alapján készített és megkevert anyagot fémsablonba töltjük, és vibrosajtolással tö­­mörítjük. A sablonban levő terméket 50 ®C hőmér­sékleten, 95% relatív páratartalmú térben 8 órán át érleljük, majd kizsaluzzuk. A nagyüzemi gyártástechnológia a leírttól csak abban különbözik, hogy a fémsablonokat konveyor pályán folyamatosan menesztjük, a megkevert anyagot töltőgéppel folyamatosan terítjük el a sab-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom