200973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sima és állékony felületű testek, különösen építőelemek utószilárduló anyagból történő előállítására

HU 200973 B képesség); a keverékben a cementpép az adalék­szemeket jól körülfogja; a cementpép és az adalék­szemcsék egyenletes eloszlásúak, tehát a keverő­gépben, a keverés után, a szállítás, a bedolgozás és a kötés folyamata alatt nincs szétosztályosodás (összetartó képesség); végül a betonkeverék a tö­mörítés után - ha a zsaluzatot azonnal, vagy rövid idő múlva eltávolítjuk - kellőképpen alaktartó. A fent felsorolt tulajdonságok közül a keverék vízmegtartó képessége (vérzési hajlama) elsősor­ban a beton finomhomok-tartalmától, felületi tulaj­donságaitól, vízszívó képességétől, a cement fajla­gos felületétől, valamint a felület vízmegkötő ké­pességétől; másodsorban pedig a szemeloszlástól függ. A friss beton állékonysága trasz, pernye és kő­liszt, valamint plasztifikátor és légpórusképző szer adagolásával lehet javítani. Különösen hatásosan növeli a beton állékonyságát őrölt pernye bekeve­rése. Mindazonáltal ezek az anyagok ugyan csök­kentik a beton „kivérzését, meggátolni azonban nem tudják. A találmány alapja az a felismerés is, hogy egy­részt a hőérlelés a beton szilárdságát a páranyomás arányában csökkenti, ha tehát konstans kereszt­metszeti szilárdságot kívánunk elérni, a nyers be­tonnak a páranyomás irányában egyenletes minő­ségűnek kell lennie, másrészt az elem szabad felüle­tén is ugyanazt a mikrostruktúrát kell biztosítani, mint a betontest bármely más keresztmetszetében, ami a szilárd finom szemcsék ülepedésének erőtel­jes korlátozásával érhető el. Ebből az következik, hogy a betonkeverék bedolgozását követően meg kell akadályozni a diszperz rendszerben az ülepe­dést, ami eddig gyakorlatilag minden betonban be­következett. Felismertük, hogy az ülepedés meggá­tolható, ha a betonban - erre alkalmas anyag(ok) bekeverésével - tixotropiát hozunk létre. Valamely anyag tixotrop tulajdonságán az érten­dő, hogy a diszperz rendszer rázás, keverés vagy vibrálás, illetve ezek együttes hatására elfolyósodik, majd a behatás megszűnése után egy idő múlva újra szilárddá alakul. A tixotropia feltétele, hogy a ré­szecskék között annyi tapadási pont alakuljon lei, ami elegendő olyan összefüggő szerkezet keletke­zéséhez, amely a nyíróerőkkel szemben bizonyos ellenállást tud kifejteni A tapadási pontok kötési energiájának olyan csekélynek kell lennie, hogy a nyíróerő kialakulásakor (például vibrálás miatt) nagyobbrészt megszűnjék, majd nyugalmi helyzet­ben ismét kialakuljon. A tixotrop szerkezet tűkristályos, gömbös vagy lemezes lehet. Tixotropizáló szerként minden olyan anyag számításba jöhet, amely összefér a beton-al­kotókkal; a leggyakrabban várhatóan a bentonitok és azbesztszálak (szálas azbeszt-anyagok) kerülnek alkalmazásra, amelyek természetes szilikátok. A fentiekben részletezett felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan el­járás segítségével oldottuk meg, amelynek során hidraulikus kötőanyagból főként cementből szi­lárd szemcsés adalékanyagból és vízből keveréket készítünk, azt formázzuk és megszilárdulni hagy­juk, és amely eljárásra az jellemző, hogy a keveréket a tömegének 0,5-30 tömeg%-át kitevő mennyiségű 3 tixotropizáló anyag hozzáadásával készítjük el. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint ti­xotropizáló anyagként a keverékhez annak előnyö­sen 20-30 tömeg%-át kitevő mennyiségű bentoni­­tot adunk. Ebben az esetben előnyös, ha olyan ben­­tonitot adunk a nyers utószilárduló anyag-keverék­hez, amelyben a 2 gm-nél kisebb szemcsefrakció mennyisége 62%, továbbá ha a bentonitot 1:5 arányban vízzel kevert pép formájában adjuk a nyers utószilárduló anyag-keverékhez. Az eljárás egy másik foganatosítási módjára az jellemző, hogy tixotropizáló anyagként a keverék­hez annak előnyösen 10-15 tömeg%-át kitevő mennyiségű, legfeljebb 40 pjn, előnyösen 0,05-4,0 pm hosszúságú és 0,01-10,0 pjn átmérőjű (vastag­ságú) azbesztszálat - főként krizotilazbeszt- vagy/és amfibolazbeszt-szálakat adunk. Ebben az esetben előnyösen, ha a keverékhez foszlatott azbesztet adunk. Általában 15-20 m2/g fajlagos felületű, 500- 1000 N/mm2 szakítószilárdságú és lJS-l.SS-HT N/mm2 rugalmassági modulusú azbesztszálakat adunk a nyers betonkeverékhez. Célszerű, ha a nyers azbesztet - például 1:9 arányban - azbeszt-víz péppé alakítjuk, az előállt mintegy 0,75-1,0 pm-es szálközegeket - például önmagában ismert foszla­­tógépben - foszlatjuk, és az így kapott masszát keveijük össze az utószilárduló anyag többi kompo­nensével. Általában krizotilazbesztet vagy amfibo­­lazbesztet használunk; az előbbinek fontos előnyös tulajdonsága, hogy felületén képes adszorbeálni al­káli- és alkálifóldfémeket, valamint a cemenet hid­­ratációja során keletkező más hidratációs terméke­ket. Az eljárás egy másik előnyös foganatosítási mód­jára az jellemző, hogy tixotropizáló anyagként a keverékhez 150-250 g/1 halmazsűrűségű üveggyön­gyöket adunk a keverékhez annak 15-25 tömeg%­­át, előnyösen mintegy 20 tömeg%-át kitevő mennyiségben. Természetesen arra is lehetőség van, hogy az utószilárduló anyagkeverékhez tixotrop anyagként bentonit, azbesztszál és üreges üveggyöngy-kom­ponensek közül legalább kettőnek az elegyét adjuk hozzá. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alap­ján ismertetjük részletesen, amelyen a találmány szerinti eljárással készült, tixotropizáló anyagként foszlatott azbesztszálat tartalmazó nyersbeton-ke­­verék anyagszerkezetét mutatjuk be. A rajzon az 1. ábrán a nyers betonkeverék makrostruktu­­rájának egy részlete látható; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti A részletet nagyobb méretarányban tüntettük fel vagyis a nyers keverék mikrostruktúráját ábrázoltuk. Az 1. ábrán 1 hivatkozási számmal a 0,2 mm-nél nagyobb szemcseméretű szilárd adalékanyag­szemcséket, 2 hivatkozási számmal pedig az 1 szem­cséket körülvevő diszperz rendszert jelöltük, amelyben az adalékanyag 0,2 mm alatti finom szem­cséi (homokliszt, iszap, agyag), a cementszemcsék, a víz, adott esetben vegyi adalékszer (például kö­tésgyorsító), levegő, valamint a találmány értelmé­ben bevitt tixotropizáló anyag van. A 2. ábrán a 2 diszperz rendszer alkotói közül a foszlatott azbeszt­szálakat 3, a cementszemcséket 4, az adalékanyag 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom