200961. lajstromszámú szabadalom • Nyomótömlő
HU 200961 B ziónak vannak kitével, ami a 2 sodrott zsinór 1 tömlőtest külső hengerfelületére történő feltekercseléséből adódik. A találmány szerinti kialakítás esetében, ahol a 2 sodrott zsinórt alkotó acélszálak például Z fektetési irányban vannak összesodorva, a 2 sodrott zsinór pedig ezzel ellentétes értelműén, S fektetési irányban van az 1 tömlőtest külső hengerfelületére feltekercselve, a 2 sodrott zsinórt alkotó acélszálak az 1 tömlőtestre történő feltekercselés következtében nincsenek további torziónak kitéve, sőt, a 2 sodrott zsinór csavarvonal-szerű feltekercselése az acélszálak sodratának szétbontása irányában hat. Ennek köszönhetően a 2 sodrott zsinórt alkotó összesodort acélszálak még az 1 tömlőtesten belüli, esetleg fokozott folyadéknyomás esetén sincsenek kitéve intenzív dörzsölő hatásnak. Ily módon a 10 nyomótömlő nyomással szembeni ellenállóképessége megnövekszik. Fordított esetben (2.b ábra), ahol a 2 sodrott zsinórt alkotó acélszálak egymással S fektetési irányban vannak összesodorva, a 2 sodrott zsinór az 1 tömlőtest külső hengerfelületére pedig ezzel ellentétes Z fektetési irányban van feltekercselve, a találmány szerinti hatás a fentiekkel azonos módon jelentkezik. A 2.c ábrán a 2 sodrott zsinór olyan példakénti kiviteli alakjának metszetét tüntettük fel, ahol koaxiálisán elrendezett hét belső acélszál a 2 sodrott zsinór belső magját képed, és a belső mag körül koaxiálisán a 2 sodrott zsinór külső rétegét képező tizenkét acélszál van elrendezve. A találmány szerinti előnyös hatás ez esetben úgy is érvényesül, ha csupán a külső réteget alkotó tizenkét acélszál sodrási iránya ellentétes értelmű a 2 sodrott zsinór feltekercselési irányával. Ekkor ugyanis a sodrott zsinór elszakadása a zsinór külső rétegét képező acélszálak és a zsinór belső magát alkotó acélszálak közötti súrlódás (dörzsölés) mértékétől függ, és a sodrott zsinór csavarvonal-szerű feltekercseléséből származó járulékos súrlódása a sodrott zsinór feltekercselési irányának a zsinór külső rétegét alkotó acélszálak sodrási irányával ellentétes értelmű megválasztásával kiküszöbölhető. A nyomótömlő működése közben a szállított nagynyomású folyadék nyomást gyakorol az 1 tömlőtest belső falára, így közvetetten feszíti a megerősítő réteget képező 2 sodrott zsinórokat alkotó szálakat. A szálaknak a 2 sodrott zsinór 1 tömlőtest külső hengerfelületére történő feltekercselési irányával ellentétes értelmű sodrása révén a 2 sodrott zsinór a nagynyomású folyadék által okozott feszítés következtében fellépő deformációval szemben ellenállóbb lesz, a szálak egymás közötti súrlódása csökken. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli példán a 2 sodrott zsínórókból az 1 tömlőtest körül négy megerősítő réteg van kialakítva. A csavarszerűen feltekercselve elrendezett 2 sodrott zsinórok körül a 10 nyomótömlő 3 külső burkolórétege van elrendezve. Az 1 tömlőtest körül elrendezett legbelső megerősítő rétegének Rí jelű sodrott zsinórjának feltekercselési iránya az alkotó szálak (acélszálak) sodrási irányával ellentétes értelmű. A legbelső megerősítő réteg Rí jelű sodrott zsinórjai az 1 tömlőtest belsejében szállított nagynyomású folyadék feszítő hatá3 sának fokozott mértékben vannak kitéve, a találmány szerint választott feltekercselési, illetve sodrási irányok révén azonban az Rí jelű sodrott zsinórokat alkotó szálakra gyakorolt torziós hatás jelentős mértékben csökkenthető. A találmány szerinti nyomótömlő vizsgálata során összehasonlítást végeztünk hagyományos nyomómtömlőkkel. Az összehasonlító vizsgálatok eredményét az I. táblázatban foglaltuk össze. 4 I. táblázat a találmány szerinti nyomótömlő hagyományos nyomótömlő a sodrott zsinórok feltekercselési iránya S S a sodrott zsinórt alkotó Z szálak sodrási iránya S a zsinórok elszakadási iránya 25-35 80-95 A vizsgálatot három inch (7,62 cm) belső átmérőjű, olajjal szemben ellenálló szintetikus gumiból készült tömlőtestből és hat, acélzsínórokból kialakított megerősítő rétegből felépített nyomótömlőkön végeztük. Az acélzsínórok a 2.c ábra szerinti felépítésűek. A vizsgált nyomótömlők külső burkolórétege hőálló szintetikus gumiréteg. A vizsgált nyomótömlőket a vizsgálat során 0 és 350 kgf/cm2 (fr-34,3 MPa) közötti értékű folyadéknyomásokkal terheltük. A nyomócsöveket 350 000 alkalommal vetettük alá nyomóhatásnak, és ezután meghatároztuk az elszakadt zsinórok számának viszonyított százalékos arányát. Amint az I. táblázatból is kitűnik, a találmány szerinti nyomótömlők üzemi megbízhatósága a hagyományos nyomótömlőknél lényegesen nagyobb. A hagyományos nyomótömlők egy részénél a vizsgálat során a tömlőtest mintegy 320 000 ismételt nyomóhatás után a megerősítő sodrott zsinórok elszakadása következtében átlyukad. Ezek a tapasztalatok is azt mutatják, bogy a találmány szerinti nyomótömlők a hagyományos nyomótömlőknél lényegesen tartósabbak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Nyomótömlő, amelynek gumiból készült vagy kaucsukszerűen elasztomer tömlőteste, páros számú megerősítő rétege és a legkülső megerősítő rétegen elrendezett külső burkolórétege van, ahol a megerősítő rétegek mindegyike szerves vagy szervetlen százalékból vagy fémszálakból kialakított sodrott zsinórokból épül fel, azzal jellemezve, hogy legalább a legbelső megerősítő réteg sodrott zsinórjában (2) legalább a legkülső szálak sodrási iránya az illető zsinór (2) feltekereselési irányával ellentétes értelmű. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomótömlő, azzal jellemezve, hogy a sodrott zsinórnak (2) belső szá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
