200938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi kivonatok olajban való oldására

HU 200938 A A találmány tárgya új eljárás hidrofil karakterű alkanolban vagy vizes alkanolban oldódó növényi kivonatok olajos közegben való feloldására. Ismert, hgy a népgyúgyászatban, a kozmetikai és a gyógyszerkészítésben ősi gyakorlat a különböző drogok és a belőlük készített kivonatok használata. A különböző eljárásokkal készült drog-kivonatok alapvetően két típusba sorolhatók: a vízoldható (hidrofil) és a zsíroldható (lipofil) jellegű kivonatok csoportjába. A különböző típusú kivonatok sohasem tartal­mazzák a növényben található aktív komponensek összességét. A vizes-alkoholos vagy alkoholos kivo­natok a hidrofil anyagokat, az oldószeres-olajos kivonatok pedig a lipofil anyagokat tartalmazzák. Általános népgyógyászati és gyógyászati tapasz­talat, hogy a növényi kivonatok együttes hatása je­lentősebb, mint a belőlük izolált, tiszta hatóanyago­ké. Ez a hatás fokozható, ha a hidrofil és a lipofil kivonatokat együttesen alkalmazzuk. Ennek első bizonyítása P. Rovesti-től [Parf.Cosm.Sav.7,319(1966)] származik, aki több fi­­tokozmetikai extraktumot tanulmányozott olyan módon, hogy az adott drogokból egyidejűleg egy lipoid és egy vízoldékony extraktumot készített. E két típusú extraktum együttes alkalmazásával érte el aztán a legkedvezőbb hatást. Formulálási szempontból megállapítható, hogy a két különböző karakterű kivonat együttes alkal­mazása - az emulziós rendszerek esetében - több­nyire megoldható. A vizes és vizes-alkoholos rend­szerek esetében azonban az olajos komponensek szolubilizálása már sokszor nem vagy csak bizonyos koncentráció-tartományban lehetséges. A vizes-al­koholban oldható és az alkohol-oldékony növényi kivonatok olajos rendszerekbe való beoldására vi­szont egyáltalában nem ismert általános eljárás. Egyedi, és nem kifejezetten előnyös, módszert ismertet a 6. Német Gyógyszerkönyv kiegészítő kö­tete (lásd 409. oldal) az orbáncfű kivonat készítésé­re. Az eljárás szerint a frissen szedett orbáncfű-vi­rágot oliva-olajban áztatják és napfényen 6 hétig tartják. Ezután nátriumszulfáttal víztelenítik és szű­rik, tisztítják. Egy másik irodalmi helyen [Scientia Pharmace­­utica 23,83(1955)] arról számolnak be, hogy a hi­­pericin csak friss orbáncfű-drogból, mégpedig csak vízzel nedvesített drogból vonható ki olajos jellegű anyagokkal nem-ionos emulgensek jelenlétében. Mindkét eljárás alacsony hipericin-tartalmú ki­vonatot eredményezett paraffin-olaj, szezámolaj, ricinusolaj, olívaolaj használata esetén. Emulgens­­ként Tween 20-at ill. különböző polietilőn-glikolo­­kat használtak. A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozá­sa, mellyel a különböző típusú olajos készítmények­be, így például babaolajba, napolajba, masszázs­olajba, fürdőolajba, olajos kapszulába, vízmentes krémekbe különféle vizes-alkohol ill. alkohol-oldé­kony (másként hidrofil) kivonatot tudunk inkorpál­­ni. így megoldható lenne egy növényből származó hidrofil és hidrofób kivonatok együttes alkalmazá­sa, valamint a különböző drogokból eredő hidrofil és hidrofób kivonatok együttes alkalmazása, vala­mint a különböző drogokból eredő hidrofil és hid-1 rofób kivonatok kimbinációja. Ezen belül legjelen­tősebbnek ítélhető meg az egy drogból kiinduló vizes-alkohol- ill. alkohol-oldható kivonatok és az olajos extraktumok együttes alkalmazása. Ezek a továbbiakban totálextraktum néven említett kivo­natok igen széles spektrumban tartalmazzák a kí­vánt hatóanyagokat. Kísérleteink során azt találtuk, hogy a fenti cél kitűnően megvalósítható, ha a drog, vagy drogok hidrofil alkoholos, vagy vizes-alkoholos kivonatát betöményített vagy szárazra párolt formában sajá­tos típusú felületaktív anyagokban oldjuk és az ol­dott növényi komponenseket olajszerű anyagban, az adott drog olajos kivonatában, olajos jellegű késztermékbe kozmetikum, gyógykozmetikum stb. inkorporáljuk. Meglepő módon felületaktív anyagkén egy olyan (I) és/vagy (II) és/vagy (III) általános képletű fősz­­forsavészter-származék-család bizonyult szignifi­kánsan hatásos segédanyagnak, ahol a képletben M jelentése hidrogén, nátrium vagy dietanol­­amin; X jelentése OR vagy (CH2-CH20)n-OR, mely­ben: n (etilén-oxid-molekulák száma) jelentése: 2-15 közötti egész szám R pedig C12-14 atomszámú alkil- vagy alkil-fenil­­csoport. A fentiek alapján a találmány eljárás hidrofil karakterű alkanolban vagy vizes alkanolban oldódó növényi kivonatok olajos közegben való feloldásá­ra, olyan módon, hogy a kiindulási drogot 1-3 szén­atomszámú alkanollal vagy 1-3-szénatomszámú al­­kanol és víz keverékével kivonatoljuk, a kivonatot szűrjük, kívánt esetben tisztítjuk, majd szárazra vagy legalább 50 tömeg% szárazanyagtartalomra bepároljuk, a kapott sűrítményt 1-10 szeres mennyiségű (I) és/vagy (II) és/vagy (III) általános képletű - ahol a képletben M jelentése hidrogén, nátrium vagy dietanol­­amin X jelentése OR vagy (CH2-CH20)n-0R, mely­ben n (etilén-oxid molekulák száma) jelentése 2-15 közötti egész szám R pedig Ci2-14 atomszámú alkil - vagy alkil-fe­­nil-csoport -foszforsavészterek jelenlétében olajban vagy olajszerű anyagban homogenizáljuk. A találmány szerinti eljárásban 1-3 szénatom­számú alkanolként metanolt, etanolt vagy izopro­­panolt használunk. Kiindulási drogként előnyösen flavonoidokat, cserzőanyagokat, szaponinokat, antracén-szárma­­zékokat, fenil-akrilsavakat és fitoszterineket tartal­mazó orbáncfű, körömvirág, kamilla, sárgarépa, búzacsíra, erdei fenyő, vadgesztenye, cserszömör­­ce, orvosi zsálya, kakukkfű, citromfű vagy édesgyö­kér drogot vagy azok keverékét használjuk. Foszforsav-észterekként előnyösen trioleil-fosz­­fátot, tri-laulril-alkohol-PEG-4-foszfátot, tri-ce­­tosztearil-alkohol-PEG-4-foszfátot, tri-oleil-alko­­hol-PEG-8-foszfátot alkalmazunk. Olajként vagy olajszerű anyagként izooktil-szte­­arátot, izopropil-mirisztátot, folyékony paraffint, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom