200928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hústermelő állatok növekedésének és húsminőségük javításának előmozdítására női nemi szteroid hormonokkal

HU 200928 B rált állatokétól különbözik. Ez utóbbi ismert eljárás a mintegy három hónapos korukban normálisan kasztrált szarvasmarháknál nyer alkalmazást és a folyamatos erős „nőiesítése eltér a találmány nö­vesztő hatásától. A szarvasmarha esetében az újszülött időszak 1 naptól mintegy 21 napig terjed és a kezelés előnyö­sen ebben az időszakban, ideálisan ennek az idő­szaknak egészen korai részében, mondjuk, mint a sertéseknél 1 vagy 2 napos korukban történik, bár itt némileg későbbi időpontban is lehetséges. Az adagok nagysága a nagyobb állatok részére nem az állatoknak az adagolás idejében mérhető tömegé­vel arányosan növekszik, noha abszolút mennyiség­ben némi, az adagolt hormonnak többlete termé­szetesen a nagyobb állatok részére indokolt. így, egy kb. 36 kiló tömegű borjú részére a beadott hormon mennyisége mintegy a kétszerese lehet az újszülött, mintegy 1,1-1,2 kg tömegű malac adagjá­nak és a kezelés időtartama a szarvasmarhánál kb. két hónap, de ennél hosszabb is lehet, tekintettel a jelentősen későbbi vágási korára, igya húsraterme­­lés céljából nevelt szarvasmarhát általában egy évesnél idősebb korukban vágják le, 14 hónapos korukban és az eljárás leghosszabb ideje olyan le­het, hogy a hormonkeverék az állat szervezetében 30-60 nappal a vágása előtt tűnjék el. A kezelés befejezési időpontja a szarvasmarhánál célszerűen legkésőbb kb. négy hónap a vágás előtt. A szarvas­­marhánál a többszöri, mondjuk háromszori adago­lás sokkal előnyösebb egy a vegyület keverék aján­lott mértékével, az 1. vagy 2. napon, majd egy má­sodik összesen mintegy 300 mg-mal körülbelül két héttel később, végül egy harmadik adag 300 mg-mal 1-2 hónapos korban. A húsmarhán kívül a borjú és a szopósboijú hasonlóképpen kezelhető. A találmány szerinti eljárás hal és kagyló esetére is alkalmazható, és a találmány gyakorlati eredmé­nyei egyes tekintetekben még kitűnöbbek, mint az emlősöknél A született, illetve kikelt halak nemileg még nem különböztethetők meg, szemben az emlő­sökkel, amelyeknek nemük az adott állatnál világo­san megállapíthatók. (Nemük általában már a ter­hesség alatt már kialakul). Hasonlóképpen a halak­nak meglehetősen kevésbé fejlett agyuk és endok­rin rendszerük van, mint születésük idején az emlő­söknek úgy, hogy a kikelt kis halak kezelése hasonló az emlős állatoknál leírt eljáráshoz. Valójában, minthogy a halak hímmé és nősténnyé nagyjából 50:50 arányban fejlődnek ki rendes fejlődési körül­mények között, a halaknak a jelen találmány szerint való kezelése jelentős eltérést eredményez a nősté­nyek javára, a hím:nőstény arányt 20:80 - 30:70 arányra eltolva. Ez az eltolódás a nőstény halak javára igen előnyös, minthogy a nőstény halaknak jobb növekedési tulajdonságuk van, mint a hímek­nek. Figyelemreméltó az is, hogy a találmány növeli a hermafroditák és steril halak számát is, ami a hústermelés szempontjából további előnyt jelent, mivel a halat mentesíti a nem? ciklus által megkívánt energiaelvonásától, pí. az ikratermeléstől, amit a hústermelés szempontjából meddő folyamatnak tartanak. A halak nemi érettsége hasonlóképpen késik úgy, hogy korábban tesznek szert jelentős tömegre és még az ívásuk előtt begyűjthefők. 11 Frissen életrekelt pisztrángok hozzátapadt pete­burokkal jönnek a világra, amelyet a pisztrángok a víz hőmérséklete és az eltérő világosság szerint az első 3-4 hónap alatt felemésztenek úgy, hogy a pisztrángok a külső táplálkozás értelmében 3-4 hó­napos korukig nem kezdenek táplálkozni. Nyilván­való, hogy a találmány szerint a hormont nem lehet beadni addig, amíjg a hal el nem kezd táplálkozni és az eljárást viszont az első táplálkozásukkor ajánla­tos megkezdeni. A halak számára a hormont táplálékukon át úgy adtuk, hogy a szokásos táplálékukba hormontartal­mú labdacsokat kevertünk mintegy 0,5-2,0 tö­megek mértékben. Az adagolás 5-7 napon át tör­tént. Ha kívánatos, ennél hosszabb időn át is történ­het az adagolás, de az 5-7 napot teljesen elegendő­nek találtuk és a hormonnak további beadása nem eredményezett különös hatásnövekedést, míg a hal növekedési ütemét külső tényezők, mint a víz hő­mérséklete és a bejutó fény befolyásolta. A halakat - mint a szivárványos pisztrángot - általában egy­­egy és fél éves korukban gyűjthettük be és értéke­síthettük, beleértve a peteburok felemésztésére szükséges kezdeti három hónapot is, vagyis egy vagy egy és negyed évvel az első etetésük után. Ezután az idő után a beadott hormon teljesen kitisztult a hal szervezetéből. A kezelés időtartamát ezért bi­zonyára biztonságosan meg lehet hosszabbítani, de a szokásos etetési időközökben az első, vagy első két héten át a hormon bejuttatása teljesen elegen­dőnek bizonyult ahhoz, hogy a kívánt jelentős ered­ményt okozza. A túl nagy hormontartalmú táplálék etetését ez alatt az időszak alatt kerülni kell. Noha ösztrogénnek és progesztagénnek az em­lősöknél előnyösnek tartott keveréket a halak ese­tében is alkalmazhatjuk, mégis ez utóbbiak részére azoktól eltérően jobb meghatározott ösztrogén ve­rmietet önmagában beadni. Valamely progeszta­­gén vegyületnek a bejuttatása a jelen találmány esetében kísérlteink szerint nem hat különösebben a halra! Mind a hideg-, mind a melegvízű halak esetén alkalmazható a találmány, beleértve a laza­cot, szivárvány-pisztrángot, pontyot és más általá­nosan tenyésztett halakat. A találmány felhasználható még különféle rá­koknál és kagylóknál, mint a garnélarákoknál, ho­mároknál, langusztáknál, osztrigáknák és más kagy­lóknál, általában a kezelés ugyanolyan módon tör­ténhet, mint a halaknál, az etetési időszakban korán adagolva a hormont úgy, hogy azt táplálékuk révén adagoljuk számukra azon elvek alapján, amelyek már ismertek a nevezett fajták tenyésztésében. Áttérve a baromfikra, a csirkék nemük szerint megkülönböztctten jönnek a világra, nagyobb az agyuk és belső elválasztásé mirigyeik fejlettebbek, mint a halaké, a jelen módszernek nem kevésbé jótékony hatása lesz mind a hím, mind a nőstény csirkékre. A tyúktojások keltetési ideje körülbelül 30 nap és bár ezalatt technikailag lehetséges a to­jásban a csirke embriójába hormont injektálni, mégis ezt a gyakorlatot ellenezzük, mivel fokozza az abnormális csirkék kikelésének lehetőségét. A hormont előnyösen a csirkék eledelébe keverjük mintegy 0,5-2,0 tömeg%-han. Noha a csirkék ete­tésével a húsuk gyarapításának növelését kívánjuk, 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom