200928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hústermelő állatok növekedésének és húsminőségük javításának előmozdítására női nemi szteroid hormonokkal
HU 200928 B tékben javítja a sovány hús arányát a hústermelő állatok testében a zsírtartalomhoz viszonyítva. Felismertük, hogy a hústermelő állatoknál alkalmazott női nemi szteroid hormon, ha ivarérettségét megelőzően - előnyösen nagyon korán -, különösen már újszülött időszakában adva, meglepő és teljesen váratlan szelektáló hatást vált ki, amelynek következtében az állat ivarérettsége pl. a nemi funkció elérése: mint pl. a hímekben az ondótermelés és a másodlagos ivari jelleg kifejlődése elmarad vagy késik, míg az állat növekedése és az anabolizmusa fokozódik és hatásosabbá válik. Az endokrinológia beavatottjai hagyományosan úgy hitték, hogy a hímek ivarérettsége, pl. az ondótermelés, a másodlagos ivari jelek kialakulása, beleértve az állati here mirigyrendszerének a kialakulását, valamint a hím nemi hormonok + növekedési hormon + prolaktin termelése együttesen érik el a növekedésserkentő hatást a hímekben az állat természetes érettségének a kialakulásával együtt. Ennélfogva a kasztrálás nyilvánvalóan megakadályozza az ondótermelést és a másodlagos nemi jelek kifejlődését, ezt követően csökken az aadrogének termelése és azok növekedése - serkentő hatása is, továbbá a növekedési hormon a prolaktin hatását úgy fejti ki, hogy a súlygyarapodás inkább a zsírlerakódása, mint az izom- illetve sovány hús irányába hat. Kísérleteink során váratlan és meglepő, az eddig ismertektől eltérő jelenséget találtunk, ami szerint az ondóképződés és másodlagos nemi fejlődés időleges elnyomása vagy leállítása mellett egyidejűleg az androgén és növekedési hormon termelése - ahogy megállapítottuk pl. az állat természetes hím nemi hormonjának a tesztoszteronnak a hatására - nem hogy nem csökkent, hanem nőtt vagy legalábbis akkora volt, mint a hasonló, nem kezelt állatoké. Következésképpen az állat normális vágási tömegét jelentősen hamarabb lehetett elérni, mint amennyi időre volt szükség a nem kezelt vagy az ismert kasztrált állatoknál. A táplálék feldolgozása a növekedéstől a vágási időig teijedő időszakban, ami egyben a legerősebben növekedési időszak, lényegesen jobb hasznosulási hatásfokkal történt, mint ahogyan azt táplálék tömeg-egységének a nyert hús tömeg-egységéhez arányított viszonyából számítani lehetett. Ezenkívül a zsírszövet aránya is csökkent úgy, hogy a sovány hús részaránya a kövérhez képest nagyobb lett és így jelentősen jobb minőségű húst lehetetett nyerni. A hús egyéb jellemzői, mint az íz, a puhaság, struktúra stb. a kísérleteink során szintén nem változtak és legalább olyannak, esetenként jobbnak mutatkoztak, mint a kontrollként szerepeltetett nem kezelt állatok húsáé, beleértve a kasztráltakét is. Egyes fajtáknál, nevezetesen a sertéseknél továbbijó tulajdonságokat is tapasztaltunk. A kanoknál az ivarérettség átlagos mintegy öthónapos korukban következik be és agresszív viselkedésben - más kanokkal való verekedésben - és hágási próbálkozásokban nyilvánul meg. Másodlagos ivari jelek teljesen kialakulnak, a hereműködésük aktívvá válik, aminek következtében erős kanszag érezhető. Ez az erősen kellemetlen, spermaképződéssel párhuzamosan kialakuló szag áthatja az állat szöveteit és ennélfogva húsát emberi fogyasztás számára 3 élvezhetetlenné teszi. A jelen találmány szerint kezelt sertések nem fejtenek ki agresszív viselkedést, mentesek maradnak a nem kezelt kanok húsának élvezhetetlen szagától és ízétől. A fentebb leüt minőségi javítások realitását megerősítik a kezelt és nem kezelt állatokon végzett szövettani összehasonlító kísérleteink. így eredményeink szerint eljárásunk hatására a hipofízis növekedési hormon és prolaktint termelő sejtek fokozott keletkezéséhez, azok szaporodásához és fokozott működéséhez vezet. Ezek a sejtek növekedési hormont, egyéb növekedési faktorokat és prolaktint fokozott mértékben választanak ki A prolaktinnak növekedést serkentő és hereműködést elnyomó hatása van. Az agyalapi mirigy azon gonadotróp-sejtjei, amelyek az FSH- és az LH-hormonokat választják ki, mind számukban, mind pedig működésükben hanyatlóan átalakulnak. Úgy tűnik azonban, hogy a propioid-krtikotropin sejtek viszont megszaporodtak. Az ezen sejtek által is termelt több endorfinnak és egyéb opiodvegyületeknek nyugtató hatásuk is van az állatokra. A megnövekedett mennyiségű andrenokortikotróp hormon (ACTH) erősíti a mellékvesekéreg vaszkuláris és retikuláris zónáit és megnöveli a gükokortikoid- és az androgén-termelést is. Közelebbről, példának véve a sertést, mikroszkóp és elektronmikroszkóp segítségével végzett szövettani vizsgálataink alapján a sertés hipofízisében a növekedési hormonok és a prolaktin típusú sejtek csakúgy, mint a pro-ACTH-endorfint kiválasztó sejtek is, megszaporodtak. Másrészről viszont a FSH és LH kiválasztó gondotrop - sejtek száma fokozatosan csökkent. A találmány tehát eljárás hústermelő állatok növekedésének és húsminőségük javításának előmozdítására, amelynek során az állatokról hormonkezelésnek vetjük alá. Az eljárás lényege, hogy a hormonkezelést fiatalkorú, nemileg éretlen - intakt - állatok esetén indítjuk el oly módon, hogy a hormonkezelés során, az állatok testömegétől függő mértékben az állatoknak női nemi, szteroid hormon(oka)t tartalmazó vegyületet adagolunk, amellyel a hústermelő állatok vágásáig blokkoljuk az állatok ivari ciklusát és az adagolást a vágás előtt, az adagolt hormon bomlási idejétől függően megszüntetjük. Az’eljárás során fokozott tekintettel kell lenni arra, hogy a fiatal állatba juttatott nemi (szteroid) hormonokat az állatok szervezete természetes anyagcseréjük során olyan ütemben feldolgozza, hogy az állatok levágása előtt a hús már mentes legyen az illető hormonoktól, illetve szintjük alatta legyen a hatósági élelmezésügyi előírásokban lefektetett koncentrációk hatásértékének. Előnyös, ha olyan szteroidokat tartalmazó vegyületet alkalmazunk, amelyek hormonkombinációja szteroid ösztrogén és szteroid progesztagén keverékéből áll. Célszerűen a progesztagént lényegesen nagyobb mennyiségben adagoljuk az ösztrogénhez képest, hiszen ez megfelel az emlősökben általában természetesen előforduló aránynak. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy progesztagén, ösztrogén legkedvezőbb aránya 5:1, de a találmány értelmében más arány, az egyenlőséget is 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
