200898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kávé és tea aromaanyagainak feltárására

1 HU 200898 B 2 kapott aromaanyagot és szemcsés anyagot ugyanolyan mennyiségű pörkölt és őrölt kávéval keverjük ki. Amikor a szemcsés anyag mennyiségének optimális arányait keressük, figyelembe kell venni, hogy a sztöchiometriai arányok betartásával végzett művele­tek eredményeként az oldható kávéporba a szemcsés anyagból az olaj mintegy 0,5 t %-a kerül át. Az oldható kávéporba ilyen mennyiségű olaj minden további nélkül kedvezőtlen hatás nélkül bekerülhet, vagyis jelenléte a vízben való feloldással készült ital ízét, élvezeti értékét nem befolyásolja. A találmány szerinti eljárás hatékonyságát lényegében nem befo­lyásolja, ha a szemcsés anyagot egyáltalában nem alkalmazzuk, vagy belőle kevesebbet használunk fel, mint amennyi az abszorpciós megkötéshez szükséges. Ez utóbbi esetben azonban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltárt aromaanyagok a későb­biekben ne vesszenek el, mint például elkerülhetetlen felmelegítésük során, hiszen erre szükség van, ha az alacsony hőmérsékletű aromaanyagokat a végtermék­hez kívánjuk adagolni. A 16 hőcserélőben összegyűjtött kevéssé illékony, viszonylag nagy forráspontú aromaanyagokat is visszaadagolhatjuk a végtermékbe, aminek célszerű módja az, hogy az illékonyabb összetevőket már tartalmazó folyékony keverékbe ezeket az anyagokat is beadagoljuk. Az esetek többségében azonban a 16 hőcserélőben lecsapatott aromaanyagok forráspontja 0 °C fölött van, jelenlétük nem befolyásolja a vég­termék ízhatását, ezért szükség szerint akár el is hagyhatók. Természetesen a 16 hőcserélő alkalmazása sem feltétlenül szükséges. Ez utóbbi esetben azonban a folyékony nitrogén hatására az aromahordozóból (például a pörkölt kávéból készült őrleményből) fel­szabadított aromaanyagok teljes skáláját tartalmazó gáznemű közegben vízgőz is jelen van, amelynek megszilárdulásával szintén számolni kell. A vízgőz jelenléte egyébként az aromaanyagok folyékony nit­rogénnel végzett feltárási folymatának hőháztartását kedvezőtlenül befolyásolja. További lehetőség, hogy a 16 hőcserélő és a 18 függőleges vezeték közé még egy hőcserélőt iktatunk be. Ennek feladata a gázáram egy közbenső hőmér­sékletértékre való hűtése, vagyis a folyékony nitro­génbe jutó anyag által a kriogén folyadékból felvett hőenergia mennyiségének csökkentése, amivel a fo­lyékony nitrogén párolgásának mértékét lehet csök­kenteni. A kiegészítő hőcserélőben is összegyűlhetnek adott aromaanyagok, amelyeket aztán a végtermékbe megfelelő módon be lehet keverni, ha ez kívánatos. Természetesen a közbenső hőcserélő olyan hőmér­sékletre is beállítható, amelyen még csak a végtermék minőségét nem befolyásoló anyagok válnak ki. Cél­szerűen ez a közbenső hőcserélő olyan további el­­őkondenzációs egységet képez, amely a szén-dioxid megszilárdulási hőmérséklete (szublimációs pontja) alatt, vagyis -78,5 °C alatt működik. Ennek az az előnye, hogy a szén-dioxidot a gázáramból még a folyékony nitrogénnel való hűtés előtt le lehet vá­lasztani. Ebben az esetben a 18 függőleges vezeték végén, a 20 szitaemyőn kapott szilárd aromaanyagok között gyakorlatilag csak szén-dioxidtól mentes összetevők vannak és ezért melegítéskor, keveréskor kisebb veszteségükkel kell számolni, hiszen a gáz halmazállapotú szén-dioxidhoz kötődve az aroma­anyagok könnyebben távoznak. Ennek az eljárásnak akkor van létjogosultsága igazán, ha a közbenső hőcsrélőben a szilárd szén-dioxiddal együtt kiváló aromaanyagok értéktelenek, vagy a szén- dioxid fel­­melegítése során azzal kevéssé hajlamosak eltávozni, mint a folyékony nitrogén hatására összegyűlt és általában nagy illékonyságú értékes aromaanyagok. A találmány szerinti eljárás ugyan foganatosítható a nitrogénen kívül más kriogén folyadékkal is, amely az adott hőmérsékleten gyakorlatilag nem lép kémiai reakcióba az aromaanyagokkal, nem toxikus és fa­gyáspontja viszonylag nagy értékkel a kívánt folya­dékhőmérséklet alatt van, de ezeknek a feltételeknek legelőnyösebben a nitrogén tesz eleget. A gyakorlatban tehát alkalmazhatók az említett -159 °C alati hőmér­sékletek, de ilyen hőmérsékletű kriogén folyadékok a nitrogénhez viszonyítva nem nyújtanak pótlólagos előnyt, mivel az aromaanyagoknak a gázáramból való leválasztásának hatékonyságát alig javítják. A folyé­kony nitrogénre jellemzőnél sokkal magasabb hőmér­sékletű kriogén folyadékok viszont azzal a hátránnyal járnak, hogy a feltárás általában kevésbé hatékony. Ezért a gyakorlatban elsősorban a nitrogén alkalma­zásának célszerűségét bizonyítja. A vivőgázként a nitrogénen kívül más gázok is szóba jöhetnek. Itt ugyancsak feltétel, hogy a vivőgáz legyen az aromaanyagokkal szemben kémiailag in­­differens, ne legyen toxikus és maradjon meg gáz halmazállapotban, amikor a kriogén folyadékkal érint­kezik. A gyakorlatban itt is a nitrogén legelőnyösebb voltát mutatja. Ha a kriogén folyadék is nitrogén, az aromaanyagoktól megszabadított, a kriogén folya­dékból felszabaduló gáz egy része felhasználható vivőgázként. Célszerűen a gázáram és a kriogén folyadék érint­kezési felületén uralkodó nyomáson a gáznemű közeg gáz halmazállapotú marad, vagyis nem folyadékként hatol be a kriogén folyadékba. Ha a vivőgáz ugyan­azon a hőmérsékleten válik cseppfolyóssá, mint ame­lyen a kriogén folyadék forr, a vivőgáz nem bubo­rékokat alkotva halad át a kriogén folyadékon: amikor a gáz halmazállapotú anyag a folyadékkal kapcsolatba kerül, a hőátadás megszűnik és a gáz a folyadékkal egyensúlyba kerülő buborékokként mozog tovább. Természetesen, ha a kriogén folyadék hőmérsékleténél alacsonyabb kondenzálódási hőmérsékletű vivőgázt alkalmazunk, lecsapódása egyáltalában nem észlelhe­tő. A vivőgáz ily módon nem is marad meg a folyékony közegben, a szilárd aromaanyagoktól el­válik. Feltételezhető, hogy a nitrogén, mint a kriogén folydékban nem kondenzálódó vivőgáz alkalmazása elősegíti a kívánt aromaanyagok átvitelét a végter­mékbe. Bár a jelen leírásban a különböző hatásme­chanizmusok elméleteit nem célunk elemezni, mégis feltételezhető, hogy mivel a kriogén folyadék hatására lecsapódott aromaanyagok nem tartalmaznak értékel­hető mennyiségű kondenzálódott vivőgázt, ezért a vivőgáz elillanása nem okozza az aromaanyagok ész­lelhető veszteségét. Megállapítható, hogy a kriogén folyadékot elérő aromaanyagok gyakorlatilag teljes mennyisége kon­­denzálódik és szilárd anyagként összegyűjthető. Ha a kriogén folyadék hőmérséklete legfeljebb -195 °C és a 18 függőleges vezeték alsó vége a kriogén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom